Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:15

Kilencmillió lejes uniós beruházás: szintet lépő patológiai labor Csíkszeredában

14:57

Újra hazai közönség előtt játszanak a tornagyőzelemért a Góbék teqballosai

14:04

Őrizetbe vették András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét

13:54

Még mindig nincs pontjuk, felállt a sereghajtó kispadjáról az edző

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett

Kirúgják azokat az állami szektorban dolgozó orvosokat, akik munkaidejük alatt magánpraxisban is dolgoznak

A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságoltak meg, mert nem adott elsőbbséget

Gyalogátkelőn ütöttek el egy idős házaspárt

Tánczos Barna szerint politikai szempontból nehéz viselni ezt a terhet, de vinni kell

Orbán Viktor: a 2026-os év a győzelem éve lesz

A csíkszeredaiak egy része szeret szabálytalanul parkolni gyalogátkelőkön, zöldövezeteken

Nicușor Dan: Románia 3-4 éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket

A rendőrséggel pereskedik a marosvásárhelyi városháza

Pusztítás után gyógyítás: sikerül-e helyreállítani az okozott károkat?

Beton a folyómedernél. Megpróbálják kijavítani

Fotó: Haáz Vince

Hallépcsőket építtet a Román Vízügyi Igazgatóság a Nyárád és Kis-Küküllő folyókon, a biodiverzitás megőrzése érdekében. A befektetéshez civil szervezetek segítségére is szükség lesz, hiszen nekik kellene visszatelepíteniük az őshonos halfajtákat és a folyóparti növényzetet.

Simon Virág

2019. október 02., 11:592019. október 02., 11:59

A Maros megyei vízügyi igazgatóság uniós pályázaton nyert pénzből készíttette el a hallépcsőkre vonatkozó tanulmányt, és hamarosan az építésnek is nekifognak. Mint a Székelyhonnak Cristian Bratanovici igazgató elmondta, európai uniós követelmény, hogy a lebetonozott folyómedrek helyett próbálják visszaállítani az eredeti folyómedreket, odafigyelve a halállományra és a partok mentén lévő növényzetre, élővilágra is.

„A biodiverzitás megőrzése érdekében hallépcsőket fogunk építtetni a Nyárád-folyón Nyárádszeredánál és a Kis-Küküllőn Balavásáron, illetve Kibéden. Ezek a lépcsők olyan építmények, amelyek

lehetővé teszik, hogy a folyón felfelé igyekvő halak akadálymentesen közlekedhessenek.

A halak a szaporodási időszakban a folyók felső szakaszaira igyekeznek, hogy megfelelő helyet találjanak ivadékaik fejlődésére. Ha nem tudnak a gátakon átjutni, az a kipusztulásukhoz, az állomány csökkenéséhez vezethet” – hangsúlyozta az igazgató.

Fotó: Haáz Vince

Bratanovici szerint már elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és megvan a pénz a kivitelezésre is, ehhez is hamarosan nekifognak. Ugyanakkor a civil szervezetek segítségét is kérik, hiszen a vízügy megépíti a hallépcsőt, de a halállomány és a patakmedrek növényzetének visszatelepítéséhez, illetve felügyeletéhez szükségük van rájuk. Az igazgató azt mondta, hogy a Fókusz Öko Központ és a Milvus Csoport segítségére számít a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Pálya szélén a civilek

Megkérdeztük a Milvus Csoportot, hogy mit szólnak a hallépcső építéséhez, illetve tudnak-e segíteni a halpopuláció visszatelepítésében. Vizi Júlia sajtószóvivő lapunknak elmondta, csodálkozik, hogy a Milvus segítségére számít a vízügyi igazgatóság, hiszen a Milvustól és a többi nemkormányzati szervezettől is kormányhatározattal vették el a Natura 2000-es természetvédelmi területek felügyeletét. „Jelenleg csak a pálya széléről tudjuk elmondani véleményünket, semmi beleszólásunk nincs a folyamatokba.”

A Fókusz Öko Központ vezetője, Hajdú Zoltán is csodálkozik az igazgató bejelentésén, hiszen őket még senki nem kereste meg ezzel kapcsolatban. Hajdú Zoltán elmondta, a legutóbbi vízügyi bizottsági ülésen ő szóvá tette, hogy szükség lenne felmérni, mi minden történt a Nyárád medrének lebetonozása miatt, mekkora pusztítást okozott ez a folyó és a part élővilágában. Arról nem beszélve, hogy nagyon sok kút elapadt amiatt, hogy teljesen lebetonozták a folyómedret. „Mi

jól tudjuk, hogy mekkora pusztítás történt, de jó lenne, ha ezt hivatalos felméréssel is alá lehetne támasztani.

Minket nem kerestek meg a hallépcsők megépítéséhez kapcsolódó projekt kapcsán, de nem zárkózunk el ettől, ha lesz hivatalos felkérés, egyeztetés, tárgyalás.”

Fotó: Haáz Vince

A biodiverzitás, az élővilág sokféleségének megőrzésére hívta fel a figyelmet a hétvégén a Digitális Székelyföld konferencián Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány vezetője is, aki szerint Székelyföldön még sok érintetlen terület, sokszínű legelő van, és ez olyan érték, amelyhez ragaszkodni kellene.