Bratanovici szerint már elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és megvan a pénz a kivitelezésre is, ehhez is hamarosan nekifognak. Ugyanakkor a civil szervezetek segítségét is kérik, hiszen a vízügy megépíti a hallépcsőt, de a halállomány és a patakmedrek növényzetének visszatelepítéséhez, illetve felügyeletéhez szükségük van rájuk. Az igazgató azt mondta, hogy a Fókusz Öko Központ és a Milvus Csoport segítségére számít a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Pálya szélén a civilek

Megkérdeztük a Milvus Csoportot, hogy mit szólnak a hallépcső építéséhez, illetve tudnak-e segíteni a halpopuláció visszatelepítésében. Vizi Júlia sajtószóvivő lapunknak elmondta, csodálkozik, hogy a Milvus segítségére számít a vízügyi igazgatóság, hiszen a Milvustól és a többi nemkormányzati szervezettől is kormányhatározattal vették el a Natura 2000-es természetvédelmi területek felügyeletét. „Jelenleg csak a pálya széléről tudjuk elmondani véleményünket, semmi beleszólásunk nincs a folyamatokba.”

A Fókusz Öko Központ vezetője, Hajdú Zoltán is csodálkozik az igazgató bejelentésén, hiszen őket még senki nem kereste meg ezzel kapcsolatban. Hajdú Zoltán elmondta, a legutóbbi vízügyi bizottsági ülésen ő szóvá tette, hogy szükség lenne felmérni, mi minden történt a Nyárád medrének lebetonozása miatt, mekkora pusztítást okozott ez a folyó és a part élővilágában. Arról nem beszélve, hogy nagyon sok kút elapadt amiatt, hogy teljesen lebetonozták a folyómedret. „Mi

A biodiverzitás, az élővilág sokféleségének megőrzésére hívta fel a figyelmet a hétvégén a Digitális Székelyföld konferencián Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány vezetője is, aki szerint Székelyföldön még sok érintetlen terület, sokszínű legelő van, és ez olyan érték, amelyhez ragaszkodni kellene.