Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:05

Kincs, amire nem vigyázunk eléggé: az ivóvíz

15:38

Eső és havazás után fordulat jön az időjárásban

15:20

XIV. Leó pápa virágvasárnapon: Krisztus a keresztről kiáltja az embereknek, hogy tegyék le a fegyvert

15:06

Bronzérmes a Csíkszeredai ISK az U15-ös hokibajnokságban

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Halálos vonatbaleset Csíkszeredában: hat személyt szállító szekeret ütött el a vonat – frissítve

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Holtan találták meg a Gyergyóalfaluból eltűnt férfit

Történelmi nap a benzinkutaknál

Eltűnt egy 63 éves férfi Gyergyóalfaluból, segítséget kérnek a megtalálásához

Történelmi nap a benzinkutaknál

Cseke Attila: az RMDSZ nem kíván kilépni a kormányból

Elfogadta a kormány, ennek megfelelően alakul az üzemanyag ára Romániában

Fokozódik a forráselvonás, ami csak Bukarestnek jó

Nem lesz még beavatkozás, elhalasztották a kedd délutáni kormányülést az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről

Pusztítás után gyógyítás: sikerül-e helyreállítani az okozott károkat?

Beton a folyómedernél. Megpróbálják kijavítani

Fotó: Haáz Vince

Hallépcsőket építtet a Román Vízügyi Igazgatóság a Nyárád és Kis-Küküllő folyókon, a biodiverzitás megőrzése érdekében. A befektetéshez civil szervezetek segítségére is szükség lesz, hiszen nekik kellene visszatelepíteniük az őshonos halfajtákat és a folyóparti növényzetet.

Simon Virág

2019. október 02., 11:592019. október 02., 11:59

A Maros megyei vízügyi igazgatóság uniós pályázaton nyert pénzből készíttette el a hallépcsőkre vonatkozó tanulmányt, és hamarosan az építésnek is nekifognak. Mint a Székelyhonnak Cristian Bratanovici igazgató elmondta, európai uniós követelmény, hogy a lebetonozott folyómedrek helyett próbálják visszaállítani az eredeti folyómedreket, odafigyelve a halállományra és a partok mentén lévő növényzetre, élővilágra is.

„A biodiverzitás megőrzése érdekében hallépcsőket fogunk építtetni a Nyárád-folyón Nyárádszeredánál és a Kis-Küküllőn Balavásáron, illetve Kibéden. Ezek a lépcsők olyan építmények, amelyek

lehetővé teszik, hogy a folyón felfelé igyekvő halak akadálymentesen közlekedhessenek.

A halak a szaporodási időszakban a folyók felső szakaszaira igyekeznek, hogy megfelelő helyet találjanak ivadékaik fejlődésére. Ha nem tudnak a gátakon átjutni, az a kipusztulásukhoz, az állomány csökkenéséhez vezethet” – hangsúlyozta az igazgató.

Fotó: Haáz Vince

Bratanovici szerint már elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és megvan a pénz a kivitelezésre is, ehhez is hamarosan nekifognak. Ugyanakkor a civil szervezetek segítségét is kérik, hiszen a vízügy megépíti a hallépcsőt, de a halállomány és a patakmedrek növényzetének visszatelepítéséhez, illetve felügyeletéhez szükségük van rájuk. Az igazgató azt mondta, hogy a Fókusz Öko Központ és a Milvus Csoport segítségére számít a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Pálya szélén a civilek

Megkérdeztük a Milvus Csoportot, hogy mit szólnak a hallépcső építéséhez, illetve tudnak-e segíteni a halpopuláció visszatelepítésében. Vizi Júlia sajtószóvivő lapunknak elmondta, csodálkozik, hogy a Milvus segítségére számít a vízügyi igazgatóság, hiszen a Milvustól és a többi nemkormányzati szervezettől is kormányhatározattal vették el a Natura 2000-es természetvédelmi területek felügyeletét. „Jelenleg csak a pálya széléről tudjuk elmondani véleményünket, semmi beleszólásunk nincs a folyamatokba.”

A Fókusz Öko Központ vezetője, Hajdú Zoltán is csodálkozik az igazgató bejelentésén, hiszen őket még senki nem kereste meg ezzel kapcsolatban. Hajdú Zoltán elmondta, a legutóbbi vízügyi bizottsági ülésen ő szóvá tette, hogy szükség lenne felmérni, mi minden történt a Nyárád medrének lebetonozása miatt, mekkora pusztítást okozott ez a folyó és a part élővilágában. Arról nem beszélve, hogy nagyon sok kút elapadt amiatt, hogy teljesen lebetonozták a folyómedret. „Mi

jól tudjuk, hogy mekkora pusztítás történt, de jó lenne, ha ezt hivatalos felméréssel is alá lehetne támasztani.

Minket nem kerestek meg a hallépcsők megépítéséhez kapcsolódó projekt kapcsán, de nem zárkózunk el ettől, ha lesz hivatalos felkérés, egyeztetés, tárgyalás.”

Fotó: Haáz Vince

A biodiverzitás, az élővilág sokféleségének megőrzésére hívta fel a figyelmet a hétvégén a Digitális Székelyföld konferencián Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány vezetője is, aki szerint Székelyföldön még sok érintetlen terület, sokszínű legelő van, és ez olyan érték, amelyhez ragaszkodni kellene.