Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:17

Zelenszkij: Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra tervezi emelni dróngyártási kapacitását

21:15

Régiós döntőt játszik a Kovászna megyei kupagyőztes

20:59

Volodomir Zelenszkijjel tárgyalt Nicușor Dan

20:37

Eurómilliókat nem fog kapni Parajd, esetleg néhány százezret

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek

Pusztítás után gyógyítás: sikerül-e helyreállítani az okozott károkat?

Beton a folyómedernél. Megpróbálják kijavítani

Fotó: Haáz Vince

Hallépcsőket építtet a Román Vízügyi Igazgatóság a Nyárád és Kis-Küküllő folyókon, a biodiverzitás megőrzése érdekében. A befektetéshez civil szervezetek segítségére is szükség lesz, hiszen nekik kellene visszatelepíteniük az őshonos halfajtákat és a folyóparti növényzetet.

Simon Virág

2019. október 02., 11:592019. október 02., 11:59

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Maros megyei vízügyi igazgatóság uniós pályázaton nyert pénzből készíttette el a hallépcsőkre vonatkozó tanulmányt, és hamarosan az építésnek is nekifognak. Mint a Székelyhonnak Cristian Bratanovici igazgató elmondta, európai uniós követelmény, hogy a lebetonozott folyómedrek helyett próbálják visszaállítani az eredeti folyómedreket, odafigyelve a halállományra és a partok mentén lévő növényzetre, élővilágra is.

„A biodiverzitás megőrzése érdekében hallépcsőket fogunk építtetni a Nyárád-folyón Nyárádszeredánál és a Kis-Küküllőn Balavásáron, illetve Kibéden. Ezek a lépcsők olyan építmények, amelyek

lehetővé teszik, hogy a folyón felfelé igyekvő halak akadálymentesen közlekedhessenek.

A halak a szaporodási időszakban a folyók felső szakaszaira igyekeznek, hogy megfelelő helyet találjanak ivadékaik fejlődésére. Ha nem tudnak a gátakon átjutni, az a kipusztulásukhoz, az állomány csökkenéséhez vezethet” – hangsúlyozta az igazgató.

Fotó: Haáz Vince

Bratanovici szerint már elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, és megvan a pénz a kivitelezésre is, ehhez is hamarosan nekifognak. Ugyanakkor a civil szervezetek segítségét is kérik, hiszen a vízügy megépíti a hallépcsőt, de a halállomány és a patakmedrek növényzetének visszatelepítéséhez, illetve felügyeletéhez szükségük van rájuk. Az igazgató azt mondta, hogy a Fókusz Öko Központ és a Milvus Csoport segítségére számít a biodiverzitás megőrzése érdekében.

Pálya szélén a civilek

Megkérdeztük a Milvus Csoportot, hogy mit szólnak a hallépcső építéséhez, illetve tudnak-e segíteni a halpopuláció visszatelepítésében. Vizi Júlia sajtószóvivő lapunknak elmondta, csodálkozik, hogy a Milvus segítségére számít a vízügyi igazgatóság, hiszen a Milvustól és a többi nemkormányzati szervezettől is kormányhatározattal vették el a Natura 2000-es természetvédelmi területek felügyeletét. „Jelenleg csak a pálya széléről tudjuk elmondani véleményünket, semmi beleszólásunk nincs a folyamatokba.”

A Fókusz Öko Központ vezetője, Hajdú Zoltán is csodálkozik az igazgató bejelentésén, hiszen őket még senki nem kereste meg ezzel kapcsolatban. Hajdú Zoltán elmondta, a legutóbbi vízügyi bizottsági ülésen ő szóvá tette, hogy szükség lenne felmérni, mi minden történt a Nyárád medrének lebetonozása miatt, mekkora pusztítást okozott ez a folyó és a part élővilágában. Arról nem beszélve, hogy nagyon sok kút elapadt amiatt, hogy teljesen lebetonozták a folyómedret. „Mi

jól tudjuk, hogy mekkora pusztítás történt, de jó lenne, ha ezt hivatalos felméréssel is alá lehetne támasztani.

Minket nem kerestek meg a hallépcsők megépítéséhez kapcsolódó projekt kapcsán, de nem zárkózunk el ettől, ha lesz hivatalos felkérés, egyeztetés, tárgyalás.”

Fotó: Haáz Vince

A biodiverzitás, az élővilág sokféleségének megőrzésére hívta fel a figyelmet a hétvégén a Digitális Székelyföld konferencián Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány vezetője is, aki szerint Székelyföldön még sok érintetlen terület, sokszínű legelő van, és ez olyan érték, amelyhez ragaszkodni kellene.