Petőfi lelke velünk van – megemlékezés Fehéregyházán

– hangsúlyozta. Ez a hazaszeretethez kötődik a legszorosabban, Petőfit is ez vezérelte a legnagyobb áldozat meghozatalára Fehéregyháza határában, és ez „az örök eligazodási pont” minden nemzedék számára – vélte.

A politikus kijelentette: a hazaszeretet vezette a magyar kormányt is arra, hogy 2010 óta a nemzeti összetartozás megerősítésére törekedjen minden magyar közösségben a Kárpát-medencében és bárhol a világon, és meglátása szerint ez az elmúlt 13 év legnagyobb eredménye. „Akik ennek a szellemében cselekszenek ma, azokban ott dolgozik Petőfi lelke, ott lobog a 200 éve fellobbant láng is” – fogalmazott.

„Van, amire büszkének lennünk: a magyarság most egységesebb, mint valaha” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ez az egység erősíti „a belső és külső szabadságunkat is”.

– közölte, hozzátéve, hogy ehhez a magyar kormány „megtartóvá tette” a szülőföldet, gondoskodó közösségekben egyesítette a magyarságot. Arról is szólt, hogy Kárpátalján a magyar közösség óriási kihívásokkal néz szembe, 2014 óta jogfosztott állapotban tartják, és a háború minden további napja életveszélyt jelent számára. Ezért a magyarok elsődleges érdeke a fegyverszünet kihirdetése, a béketárgyalások megkezdése – összegzett.

Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke arról beszélt, hogy az egykori csata helyszínén a „visszatérő, örökké élő Petőfire” emlékeznek évről évre. Külön szólt Haller Lujza grófnőről, aki az emlékparkot és helyi Petőfi-múzeumot létrehozta, gondozta.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke az erdélyi Petőfi-kultusz erősségét méltatta, és rámutatott: Petőfi óta tudjuk, hogy minden rendszer megdönthető, és tudatosan kell tenni a békéért.

Pohankovics András, Kiskőrös képviselőjeként „az egyik szülőváros” üzenetét hozta, és úgy vélte, a bicentenárium ösztönzés a határon túli és inneni magyarság számára, önazonosságát, megmaradását szolgálja.

Balla László, Kiskunfélegyháza alpolgármestere rámutatott, hogy

A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és az RMDSZ Maros megyei szervezete által rendezett emlékünnepség koszorúzással kezdődött az ispán-kúti emlékműnél, majd az unitárius templomban istentisztelet követte. A turulmadaras emlékműnél is volt koszorúzás, az ünnepi hangulatot a sárospataki 8kor Színház, a bajai Rábl Színpad és Zenei közösség, és Bánföldi Szilárd színművész fellépése biztosította.