
Fotó: Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ
Ingyenes online pályaorientációs tréningsorozatot tartott a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ és a Magok Egyesület, amelynek célja a helyi tanulók fejlesztése volt. A programban közel hetven középiskolás diák vett részt.
2020. november 25., 10:362020. november 25., 10:36
Virtuális karrierépítés címmel szervezett online pályaorientációs képzést diákoknak a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) és az azt lebonyolító Magok Egyesület, amelyen mintegy hetven középiskolás diák vehetett részt ingyenesen, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város támogatásával. A projekt fő célja középiskolások pályaválasztási döntésének elősegítése volt.
„Életpályánk életünk végéig tart, ez idő alatt újra és újra döntési helyzetekbe kerül(het)ünk, és ez nagyon sok esetben teher, hiszen számtalan szempontot kell mérlegelni ahhoz, hogy utólag ne bánjuk meg döntéseinket. Ebben a tehermentesítésben, mérlegelésben próbáltunk segíteni a középiskolásoknak” – fogalmazott lapunknak Szabó Attila tréner, a SZÉK kommunikációs és felnőttképzési osztályvezetője.
Szabó Attila elmondta, hogy a képzésen a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium, az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Kós Károly Szakközépiskola és a Tamási Áron Gimnázium tizenegyedikes diákjai vettek részt. A projekt tulajdonképpen három pilléren állt, amelyek közül az első az online pályaorientációs tréning volt. Ennek részeként a tréner és Varga Andrea tanár-pszichológus egyebek mellett arról beszélgettek a diákokkal, hogy miért fontos a jövőről való tudatos gondolkodás és az önismeret. Vázolták azt is, hogy formai és tartalmi szempontból hogyan kell egyedi önéletrajzot és motivációs levelet írni, de az állásinterjúra való felkészüléshez is tanácsokat adtak, kitérve a verbálitásra és a testbeszédre is.
A program fontos részét képezték ugyanakkor a szakmabemutató kisfilmek is, amelyekkel a nyomdaipari, a marketing és az agráriumbeli tevékenységeket szemléltették. „Olyan kisfilmekről van szó, amelyek hitelesen mutatják be az adott szakma nehézségeit és szépségeit. Történik mindez olyan emberek, szakmaképviselők által, akik lelkesednek a szakmájukért, akik jó értelemben influencerek lehetnek a fiatalok majdani pályaválasztásánál” – így a tréner. Hozzátette: a helyi közösségeknek nagy szükségük van irányt mutató, értékteremtő, hivatástudattal rendelkező emberekre, akik tevékenységükön keresztül példamutató módon szolgálják a közösségünket – a kisfilmek ilyen személyeket, vállalkozásokat mutatnak be.
Fotó: Gothárd Ferenc Alpár
Nem utolsósorban azt is érdemes tudni a képzésről, hogy Veres Hanga szociológus-közgazdász egy kérdőívet is összeállított a részt vevő diákok számára, amellyel a pályaválasztási jövőképüket vizsgálta. A kutatás alaphipotézise, hogy a tizenegyedik osztályos diákok még nem tudják, hogy milyen szakmában szeretnének dolgozni, csupán azt, hogy valahol szeretnének továbbtanulni. Pályaválasztási attitűdjükre inkább hatnak a kortárskapcsolatok és a média világa, mintsem szüleik tanácsai, akikhez képest képzettebbek szeretnének lenni. Céljuk, hogy önállóan és rugalmasan, tehát a 21. századi „digitális nomádként” dolgozzanak. A kutatás ezeket a feltételezéseket vizsgálta, kitérve az ideális munkahely, fizetés, foglalkozási forma és a vágyott szakmák témakörére is.
A SZÉK-nél és a projektet lebonyolító Magok Egyesületnél mindig is előnyt élvezett és élvez az oktatás, a képzés, a helyi humántőke fejlesztése. Ez kulcsfontosságú, hiszen a helyi emberek fejlődése, gyarapodása Székelyudvarhely és Székelyföld gazdasági stabilitását és fejlődését is jelenti – magyarázta Szabó Attila. Rámutatott, a szociális hatás is fontos: képzéseik jelentős szerepet játszhatnak a társadalmi lemorzsolódás és a szülőföldelhagyás megakadályozásában, a helyben való boldogulás elősegítésében.
„A középiskolások közvetlen fejlesztésén túl a projekt közvetett hatásaival is számolunk, hiszen ezen fiatalok környezetüket is befolyásolják majd azáltal, hogy a projekt tréningjei alatt szerzett ismereteket felhasználják bizonyos döntéshozataloknál és megvalósításoknál. És a pályázat által bebizonyosodott, mindez nem csupán nekünk, hanem Székelyudvarhely Megyei Jogú Városnak mint pályázatkiírónak is fontos” – jegyezte meg a tréner.
Október 1-jétől megváltozott a személyautókra érvényes romániai úthasználati díj is. Az útadó megmaradt ugyan, viszont az ára mostantól az autó környezetvédelmi, vagyis Euro-besorolásától is függ.
A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.
Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.
Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.
Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
Fiatal zenészek, táncművészek pályázatait várja a Talentum Hungaricum új évada. A program ösztöndíjjal, személyes mentorálással és intenzív szakmai programokkal támogatja résztvevőket.
Romániában az átlagnyugdíj 2942 lej. Hargita megyében 2609, Kovászna megyében 2664, Marosban 2676 lej. Van, aki 1663 lejből él, és csak a gyermekei segítségével tudja megvenni a gyógyszereit. Közben 882 ezer idős ember mindössze 1281 lejes nyugdíjból él.