
Fotó: Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ
Ingyenes online pályaorientációs tréningsorozatot tartott a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ és a Magok Egyesület, amelynek célja a helyi tanulók fejlesztése volt. A programban közel hetven középiskolás diák vett részt.
2020. november 25., 10:362020. november 25., 10:36
Virtuális karrierépítés címmel szervezett online pályaorientációs képzést diákoknak a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) és az azt lebonyolító Magok Egyesület, amelyen mintegy hetven középiskolás diák vehetett részt ingyenesen, Székelyudvarhely Megyei Jogú Város támogatásával. A projekt fő célja középiskolások pályaválasztási döntésének elősegítése volt.
„Életpályánk életünk végéig tart, ez idő alatt újra és újra döntési helyzetekbe kerül(het)ünk, és ez nagyon sok esetben teher, hiszen számtalan szempontot kell mérlegelni ahhoz, hogy utólag ne bánjuk meg döntéseinket. Ebben a tehermentesítésben, mérlegelésben próbáltunk segíteni a középiskolásoknak” – fogalmazott lapunknak Szabó Attila tréner, a SZÉK kommunikációs és felnőttképzési osztályvezetője.
Szabó Attila elmondta, hogy a képzésen a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium, az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola, a Kós Károly Szakközépiskola és a Tamási Áron Gimnázium tizenegyedikes diákjai vettek részt. A projekt tulajdonképpen három pilléren állt, amelyek közül az első az online pályaorientációs tréning volt. Ennek részeként a tréner és Varga Andrea tanár-pszichológus egyebek mellett arról beszélgettek a diákokkal, hogy miért fontos a jövőről való tudatos gondolkodás és az önismeret. Vázolták azt is, hogy formai és tartalmi szempontból hogyan kell egyedi önéletrajzot és motivációs levelet írni, de az állásinterjúra való felkészüléshez is tanácsokat adtak, kitérve a verbálitásra és a testbeszédre is.
A program fontos részét képezték ugyanakkor a szakmabemutató kisfilmek is, amelyekkel a nyomdaipari, a marketing és az agráriumbeli tevékenységeket szemléltették. „Olyan kisfilmekről van szó, amelyek hitelesen mutatják be az adott szakma nehézségeit és szépségeit. Történik mindez olyan emberek, szakmaképviselők által, akik lelkesednek a szakmájukért, akik jó értelemben influencerek lehetnek a fiatalok majdani pályaválasztásánál” – így a tréner. Hozzátette: a helyi közösségeknek nagy szükségük van irányt mutató, értékteremtő, hivatástudattal rendelkező emberekre, akik tevékenységükön keresztül példamutató módon szolgálják a közösségünket – a kisfilmek ilyen személyeket, vállalkozásokat mutatnak be.
Fotó: Gothárd Ferenc Alpár
Nem utolsósorban azt is érdemes tudni a képzésről, hogy Veres Hanga szociológus-közgazdász egy kérdőívet is összeállított a részt vevő diákok számára, amellyel a pályaválasztási jövőképüket vizsgálta. A kutatás alaphipotézise, hogy a tizenegyedik osztályos diákok még nem tudják, hogy milyen szakmában szeretnének dolgozni, csupán azt, hogy valahol szeretnének továbbtanulni. Pályaválasztási attitűdjükre inkább hatnak a kortárskapcsolatok és a média világa, mintsem szüleik tanácsai, akikhez képest képzettebbek szeretnének lenni. Céljuk, hogy önállóan és rugalmasan, tehát a 21. századi „digitális nomádként” dolgozzanak. A kutatás ezeket a feltételezéseket vizsgálta, kitérve az ideális munkahely, fizetés, foglalkozási forma és a vágyott szakmák témakörére is.
A SZÉK-nél és a projektet lebonyolító Magok Egyesületnél mindig is előnyt élvezett és élvez az oktatás, a képzés, a helyi humántőke fejlesztése. Ez kulcsfontosságú, hiszen a helyi emberek fejlődése, gyarapodása Székelyudvarhely és Székelyföld gazdasági stabilitását és fejlődését is jelenti – magyarázta Szabó Attila. Rámutatott, a szociális hatás is fontos: képzéseik jelentős szerepet játszhatnak a társadalmi lemorzsolódás és a szülőföldelhagyás megakadályozásában, a helyben való boldogulás elősegítésében.
„A középiskolások közvetlen fejlesztésén túl a projekt közvetett hatásaival is számolunk, hiszen ezen fiatalok környezetüket is befolyásolják majd azáltal, hogy a projekt tréningjei alatt szerzett ismereteket felhasználják bizonyos döntéshozataloknál és megvalósításoknál. És a pályázat által bebizonyosodott, mindez nem csupán nekünk, hanem Székelyudvarhely Megyei Jogú Városnak mint pályázatkiírónak is fontos” – jegyezte meg a tréner.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.