
Az otthonoktatás nem egyenlő az online oktatással: míg egyik fölépíthet, a másik lerombolhat személyiségeket. Képünk illusztráció
Fotó: Balázs Attila/MTI
Romániában jelentősen megnőtt az otthonoktatást választó családok száma. Ez a nevelési módszer Székelyföldön sem ismeretlen, de számos mítosz, félelem és rossz beidegződés veszi körül. Tény, hogy a járványidőszaknak a közoktatást érintő negatív vonatkozásait meg sem érezték az otthonoktatásban tanuló diákok. A téma kapcsán Curcubet Gáborral, a Romániai Otthonoktatók Egyesületének elnökével beszélgettünk.
2021. november 21., 12:262021. november 21., 12:26
– Mennyire van tisztában Székelyföld lakossága az otthonoktatás fogalmával?
– Amikor az állam által újabban létrehozott online oktatásról beszélünk, akkor sokan úgy gondolják, hogy az a „homeschooling”, vagyis az otthonoktatás. Ez nem így van, teljesen más a kettő. Mivel azonban tévesztik, széles körben úgy csapódott le, hogy mennyire rossz.
A legtöbb szülőt nem is érdekli, hogy pluszban foglalkozzon a gyermekével, rábízza a tanárra, a tanítóra, és azzal el van intézve. Kényelmesebb rájuk ruházni a felelősséget, és majd szidni a pedagógust, hogy nem nevelte meg a gyermekét. De már több tucat otthonoktató család van, akik tényleg jól csinálják.
– A gyermekkel együtt több is jár, mint a puszta tény, hogy bevállaltuk őt: nemcsak az etetése-itatása, hanem a nevelése is. A legtöbb szülő azt mondja, majd megneveli az iskola, hiszen ez annak a dolga. Aki viszont elgondolkodik az otthonoktatáson, az úgy tervezi meg az életét, olyan szakmát választ, olyan munkahelyet keres, hogy az egyik szülő jórészt együtt tudjon lenni a gyerekével, közben pedig párhuzamosan dolgozhasson. Magyarán
Alapvetően több tévhit, probléma is van. Az első talán az, hogy a legtöbben úgy gondolják – amint már mondtam –, hogy a tanulási és tanítási folyamat a pedagógus felelőssége, az ő dolga, majd őt szidják, rajta kérik számon. A másik probléma a téves felfogás, miszerint az oktatás egyenlő azzal, hogy akadémiai ismereteket, tankönyveket tömünk a gyermek fejébe, hogy egyetemre mehessen. Holott
megkeresni a hivatását, hogy azzal foglalkozhasson, ami a legjobban megy neki – lehet kiváló cukrász, nyelv- vagy számítógépzseni, lovardai alkalmazott és így tovább –, vagyis nem pazarolunk időt. Másrészt
Sajnos a mi társadalmunkban nagyon sok szakmát a többség lenéz, holott például egy varrónő nagyon értékes, kreativitás és sok más szerzett készség kell hozzá.
Egyébként nagyon kevés olyan szülő van, aki ne tudná felfogni a 12 iskolai év tananyagát, és az alapján együtt tanulni a gyermekével, csak időt kell rá szakítani. Ez nehéz, mert a sorozatok, a közösségi média korát éljük, ami elvonja a figyelmet ezektől. Nehéz, ha még a koronavírusról sem a tárgyilagos információkat nézzük, hanem innen-onnan összeszedett elméleteket.
– Sokan viszont azért is félnek az otthonoktatástól, mert úgy tartják, a közoktatás társas életmódra nevel, míg az otthon tanulónak nincs meg ez a közösségi élménye.
– Igen, ez is egy tévhit. Tény, hogy történik szocializáció az iskolában, de többnyire negatív értelemben. Ha infantilis embert akarunk nevelni, aki a másikat majmolja, neki akar imponálni, akkor elküldjük iskolába. Ha gondolkodó embert akarunk nevelni, aki értelmi fejlettsége mellett érzelmileg is kiteljesedik, és felkészült a valós életre, akkor otthon oktatjuk őket. Ott ugyanis találkoznak idősebbekkel, fiatalokkal, rokonokkal, ismerősökkel, akikkel meg kell tanuljanak együtt élni – ellentétben az iskolai körülményekkel, ahol jórészt csak velük egykorúakkal találkoznak. Így nem lehet gondolkodó felnőtté válni, kevés a kivétel, aki céltudatos, tudja mit akar és azt egyedül véghez is viszi.
– Mi tehát az alapvető különbség az iskolai, illetve az otthonoktatás között, ami a felkészültséget, életrevalóságot illeti?
– Ott, ahol rendkívüli képességű diákról van szó, nem sok a különbség. Rájuk a tanár is jobban figyel, kicsit úgy kezeli őt, mintha a saját gyermeke lenne. Az átlagos képességűeknél vannak gondok, közülük kerül ki a legtöbb olyan fiatal felnőtt, aki a telefonját bújja, aki reklámokat néz, másolja kortársait és téveszmékben hisz. Később a munkahelyén is így viselkedik, nem bölcsen, kreatívan teszi a dolgát.
– Ez már a második tanév a járvány kitörése óta, és tudjuk, hogy a közoktatásban tanulók nagyon megszenvedik. Hogyan élik meg ezt a periódust az otthonoktatásban lévő diákok?
– Gyakorlatilag semmit nem érzékeltek belőle, mert a tanulási folyamat ugyanúgy folytatódott. A kicsik megtanulták, hogy a maszkot most viselni kell, de mögötte ott az ember. Ami a közoktatást illeti, ostoba a rendszer hozzáállása, mert megköveteli a tanterv betartását, miközben nem jött segítő ötletekkel: például lehetett volna ezt úgy is csinálni, hogy a tanár egyszerre csak tízfős csoportokkal foglalkozzon, még élvezetesebb is lehetett volna. Egyszóval
a mai napig remekül szemlélteti A fal című album a Pink Floydtól, hogyan darálja be az oktatás a gyerekeket. Vannak kivételek, de a nagy átlag sajnos olyan rendszerből került ki, ahol senkit nem tanítottak meg gondolkodni.
Miként választható az otthonoktatás?
Curcubet Gábor presbiteriánus lelkész 2001-ben kezdett otthonoktatással foglalkozni, mind a négy gyermekét így nevelte. Az általa 2002-ben alapított Romániai Otthonoktatók Egyesületének célja az otthonoktatás bevétele a tanügyi törvénybe. Eddig ez nem sikerült, de a romániai tanügyi törvény számtalan lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a tanügyi formát válassza valaki, például gyermeke külföldi iskolába beíratásával. Szinte minden székelyföldi nagyobb településen vannak otthonoktató csoportok, ahol érdeklődni lehet, de akár az egyesületnél is szívesen adnak útbaigazítást, gyakorlati útmutatót, tanácsokat bárkinek, aki ebben a nevelési formában gondolkodna.
Rendkívüli ülést tart péntek délután a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet jóváhagyására, miután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hivatalosan is közli az álláspontját a jogszabályjavaslatról.
A Csíki Székely Múzeum időszaki kiállítással idézi meg a csíksomlyói születésű Márkos András életművét születésének 75. évfordulóján.
Colliers szerint az elmúlt hat évben 60–90 százalékkal nőttek az ingatlanárak a romániai nagyvárosokban, ezért egyre nehezebb megfizethető lakásokat találni a központi és a központhoz közeli városrészekben.
Bizonyos körülmények között ingyen igényelhető a telekkönyvi kivonat – hívta fel a figyelmet novemberi sajtóértekezletén Kovászna megye prefektusa.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd.
Szomszédjához besurranó tolvajok miatt riasztotta a rendőrséget november 20-án egy sepsiszentgyörgyi férfi. Az eset végül szerencsésen zárult: a besurranókat, két fiatal lányt, lefülelték, a lakásból sem hiányzott semmi.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Nicușor Dan államelnök „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére lezuhanó drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformáló kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait.
szóljon hozzá!