Önmérsékletre intenek az alcsíki polgármesterek az úzvölgyi temető kapcsán

korábban írtuk

Román emlékművet avatnak az Úz-völgyében

Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek.

Megfontoltan és józanul

A szerdai találkozón elsőként Csíkszentsimon polgármestere, Kozma István köszöntötte a jelenlévőket, majd az alcsíki községvezetők nevében szolidaritását fejezte ki Csíkszentmárton polgármestere, Gergely András, illetve a helybéliek mellett. Mint mondta, fontosnak tartják a tudatosítást a téma kapcsán, főként ami az úzvölgyi történéseket illeti, hiszen a fiataloknak hiányosak vagy egyáltalán nincsenek ismereteik a helyszín történelmi vonatkozásáról. Ugyanakkor a dormánfalvi önkormányzat által május 17-ére tervezett ünnepségig

Meglátása szerint az ügy számos joghézagra is rámutatott, hiszen a haditemető körül kialakult helyzet mellett a megyehatár kérdése is problémás, ez pedig több környékbeli települést is érint.

korábban írtuk

Úzvölgyi katonatemető: felrúgták az államközi egyezményt

Hiába szabályozza államközi egyezmény a romániai magyar és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetét, a dormánfalvi önkormányzat erre fittyet hányt. A birtokunkba jutott 1917-es térkép bizonyítja, hogy a dormánfalviak a 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének sorai fölé állították a betonkereszteket.

„Ezek mind hosszan elhúzódó problémák, de első perctől fogva azt hangoztattuk, hogy semmilyen törvénytelenségben nem veszünk részt, és erre intjük a lakosságot is.

– hangsúlyozta Csíkszentmárton polgármestere, majd hozzátette: mivel államközi szerződés védi a temetőt, bízik abban, hogy a két ország,

„Lehet, hogy nagyon naiv vagyok, de hiszek abban, hogy ezt az ügyet diplomáciai úton meg lehet oldani. A haditemetők rendszerére vonatkozó jogszabályok alapján ezért elsősorban azok felé léptünk, akik egyenes ágon érdekeltek, és akik mögött jogi háttér is van. Ez tételesen a magyar kormány, amely tudomásunk szerint foglalkozott és mind a mai napig foglalkozik az üggyel. Világos, hogy ha egy olyan beavatkozás történik, amely egy más országot is érint, akkor annak is ki kell kérni a beleegyezését. Ez azonban biztosan nem történt meg. Nem szerettük volna a civil hisztériát elindítani, mert annak következményei is lehetnek. A fő cél az volt, hogy azokat az illetékeseket bevonva, akik első kézből tudnak segíteni, megpróbáljuk megtalálni a a megoldást problémára” – zárta.