
Kezdődik az oltáskampány második szakasza, amelyre a pedagógusok is iratkozhatnak, mint kulcsfontosságú ágazatban dolgozók
Fotó: Varga György/MTI
Az oktatási rendszerben dolgozó teljes személyzetnek kevesebb mint a fele oltatná be magát koronavírus ellen a székelyföldi megyékben, derült ki az oktatási minisztérium utasítására elvégzett igényfelmérésen. Az oltásigénylők aránya a Maros megyei oktatási rendszerben dolgozók körében a legmagasabb, Hargita és Kovászna megye között néhány százalékos a különbség.
2021. január 17., 22:022021. január 17., 22:02
2021. január 17., 22:092021. január 17., 22:09
Az oktatási minisztérium csütörtök délutánra kérte be a megyei tanfelügyelőségektől a koronavírus elleni védőoltásra vonatkozó igényfelmérések adatait, ugyanis az oltáskampány második fázisában az oktatási rendszerben dolgozók kérhetik a vakcina beadását. Az elvégzett felmérés nem csak a pedagógusokra, hanem minden személyzeti kategóriára kiterjedt.
A három székelyföldi megye közül Maros megyében mondott igent a legtöbb tanügyi alkalmazott a védőoltás beadására vonatkozó kérdésre. Amint azt érdeklődésünkre Illés Ildikó, Maros megye helyettes főtanfelügyelője kevéssel az igényfelmérési eredmények véglegesítése előtt elmondta, néhány iskolától még nem kapták meg az adatokat, de
A válaszadók többi részére sem az a jellemző, hogy elutasítják a védőoltást, inkább csak bizonytalanok, így várhatóan nőni fog az arány amikor elkezdődik az oltások beadása és bizonyossá válik, hogy biztonságos az oltóanyag – vélekedett a helyettes főtanfelügyelő. Illés Ildikó az adatokkal kapcsolatban még elmondta, az igényfelmérés csak egy szám szerinti jegyzék, nem név szerint összesítették a válaszokat. Az oktatási rendszerben egyébként a különböző személyzeti kategóriák közül a pedagógusok körében a legmagasabb az oltásigénylők aránya, ezt erősítették meg mindhárom megyében.
Hargita megyében valamivel kevesebb, mint 33 százalék az oltásigénylők száma az oktatási rendszerben dolgozó teljes személyzet esetében, a pedagógusok körében ez az arány kissé túllépi a 34 százalékot – tájékoztatott Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője. „Ez egy hajlandósági felmérés. Arra szolgál, hogy a tanügyminisztériumban lássák, hogy körülbelül milyen vakcinaszámmal kell számoljanak.
– magyarázta a főtanfelügyelő. Az oktatási miniszternek az igényfelmérés előzetes adatai alapján adott nyilatkozata szerint országosan 50 százalék körüli az oltási hajlandóság a tanügyi rendszerben dolgozók körében, ez alapján Hargita megye az országos átlag alatt van – közölte Demeter Levente.
Kovászna megyében 29 százalékos az oltásigénylők aránya a tanügyi rendszerben dolgozó teljes személyzet körében. A pedagógusok körében ez az arány valamivel magasabb, 31 százalékos – számolt be az összesítés eredményéről és az azon belüli részarányról Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Elmondta viszont, hogy ez az eredmény a pillanatnyi hajlandóságot mutatja, „később nyilván sokaknak változna a hozzáállása”. „Tájékozódott mindenki, erre rengeteg lehetőség van: az oltáskampányról tájékoztató honlap a tanfelügyelőség honlapjáról is elérhető, de az iskolákba is elküldtük” – magyarázta Kiss Imre, hozzáfűzve, hogy
Az oltási kampány második szakaszára péntektől kezdődően lehet előjegyeztetni. Sorin Câmpeanu oktatási miniszter a napokban egy tévéműsorban úgy nyilatkozott, hogy az egyetem előtti oktatásban dolgozó tanárok mintegy fele szeretné beoltatni magát, illetve az egyetemi oktatóknak több mint 60 százaléka egyetért az oltással. Az utóbbiak között nem szerepelnek azok az orvosi egyetemeken tanító pedagógusok, akik már beoltatták magukat egészségügyi dogozók lévén, így valószínűleg még nagyobb az oltással egyetértő egyetemi tanárok aránya.
– hangsúlyozta Cîmpeanu. Hozzátette, a teljes oktatási rendszer szintjén mintegy 200 ezer alkalmazott ért eddig egyet a Covid-19 elleni oltóanyag beadatásával. A minisztérium január ötödikén tette közzé az oltás-kérdést a közoktatás alkalmazottai számára, és kilátásba helyezte azt is, hogy
A pedagógusok oltással kapcsolatos felvilágosításának szükségességét december óta ismerték az oktatási minisztérium szakemberei, amikor a Spiru Haret oktatási szakszervezet 13 356 tanár részvételével végzett felmérése nagyon alacsony százalékot mutatott a tanárok oltási-hajlandóságát tekintve. Az Edupedu.ro oktatási hírportál szerint 56,3 százalékuk mondta, hogy nem ért egyet a Covid-19 elleni oltással. Emellett 43,2 százalékuk válaszolta azt, hogy vissza akar térni az iskolába, és szemtől szemben tanítana az oltási kampány megkezdése előtt. Az oktatási miniszter felkérte az összes iskolát, tanfelügyelőséget és egyetemet, hogy saját honlapjukon tegyék közzé a COVID-19 elleni védőoltásokkal foglalkozó Nemzeti Információs Platform linkjét a pedagógusok tájékoztatásának érdekében.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tart a községi és városi önkormányzati alkalmazottak érdekvédelmi tömörülése azokban a polgármesteri hivatalokban, ahol van képviselete a szakszervezetnek. A tiltakozás ideje alatt szünetel az ügyfélfogadás.
Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy ez év végétől a piaci érték alapján fogja kiszámolni az ingatlanadót. Mire számítsunk?
A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.
A decemberi, Madarasi Hargitán tartott jótékonysági Alprès Ski rendezvény után jövő szombaton, február 21-én a varsági sípályán tartanak hasonló bulit, amivel ismét jó ügyet támogat a szervező Charity Beats.
Fagyosan indult a kedd reggel az ország legnagyobb részében, különösen Moldvában és Székelyföldön. Csíkszerda ezúttal sem hazudtolta meg magát, a hargitai megyeszékhelyen mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet.
Kedvenceink felkutatásában segíthet a világszerte ismert PetRadar, amely idéntől a romániai gazdák számára is elérhető. Az internetes oldal az elveszett háziállatok keresését több, ingyenesen elérhető szolgáltatással segíti.
Országszerte több mint 1300 polgármesteri hivatalban tartanak figyelmeztető sztrájkot kedden 10 és 12 óra között.
Dinamikus változások jellemzik a Kovászna megyei vállalkozási szektort: nagy cégek bocsátanak el, majd vesznek vissza dolgozókat. Ezzel párhuzamosan megnőtt a szociális vállalkozások száma.
Ștefan Pălărie USR-s szenátor hétfőn kijelentette, hogy elutasítja az RMDSZ helyi adók csökkentésére irányuló javaslatát, mivel meglátásában a 'gyengeség jele' lenne a kormány által elfogadott jogszabályok rövid időn belüli módosítása.
2 hozzászólás