Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:13

Egy kicsit megrengett a föld 11 órakor

11:57

A válogatott leghatékonyabb játékosának célja, megszerettetni a kosárlabdát a gyerekekkel

11:47

Bedrogozva gázolt halálra két embert, jogerősen 10 év letöltendő börtönre ítélték Vlad Pascut

11:46

Összetartozás, haza, nemzet – Szent István ünnepe Székelyudvarhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Kigyúlt és a lángok martalékává vált a parajdi sóbánya melletti üzlet egy része

Apja elgázolta a házuk udvarán, meghalt egy két és fél éves kisfiú

Életét adta, hogy megmentsen két gyermeket a tengerbe fulladástól

Halálos baleset Csernáton közelében: mindössze 25 éves volt a motoros

Schengeni övezet, s csak úgy surranunk ki az országból? Akiket visszafordítottak a határnál a hosszú hétvégén

„Ilyen még Ceaușescu idején sem volt” – Háromszéken is tiltakoznak a tanügyi megszorítások ellen

„Szégyen! Le, hazug miniszter!” – tiltakoznak a háromszéki szakszervezetek tagjai

Csíkszeredai diákok képviselik Romániát az észak-macedon kórusfesztiválon

Árpád-kori leletek Patakfalva határában

Emelkedő beruházási költségekkel számolnak Csíkszeredában is

Nyolcvan év után is élő háborús emlékek

Fotó: Gergely Imre

Elmenekültünk, hazajöttünk címmel írta meg visszaemlékezéseit Petres Lajos gyergyóditrói nyugalmazott zenetanár. A szomszédban zajló háború késztette arra, hogy megírja a kisgyerekként átélt tapasztalatait, a bombázásokat, ínséges időket, vagy hogy milyen volt, amikor az édesanyának és három gyermekének összesen egy pár cipője volt...

Gergely Imre

2023. április 21., 21:562023. április 21., 21:56

Egyre kevesebb azoknak a száma, akiknek személyes emlékeik lehetnek, akik mesélhetnek a világháborús években és közvetlenül azután átélt nehézségekről, nyomorúságról. Éppen ezért különösen értékes az a könyv, amelyet pénteken mutattak be.

A könyvében megírt rövid emlékezésekből néhányat jó kedéllyel mondott el a Ditróban nagy tiszteletnek örvendő szerző. A háborút, a menekülést és az azt követő nehéz éveket megélni azonban kevésbé lehetett vidám történet.
Amint Petres Lajos a község művelődési házának zsúfolásig telt konferenciatermében elmondta,

több mint egy éve nézegeti az orosz–ukrán háború történéseit. Mindezt kívülről, meleg szobában, kényelmes fotelben. Eközben eszébe jutnak a nyolcvan évvel ezelőtti világháború eseményei, amelybe kisgyermekként ő is belesodródott.

Ez késztette az írásra. Nem tanulságnak, figyelmeztetésnek szánja, csupán emlékezésnek, összehasonlításnak, esetleg azoknak a vele egykorú embereknek, akik azokat az éveket személyesen is végigélték.

Fotó: Gergely Imre

A most Magyarországra menekülők tízezrei kényelmes autókból, vonatokból, szép ruhákba öltözötten, modern bőröndökbe csomagolt értékeikkel szállnak ki, és akik fogadják őket, minden kívánságukat teljesítik, élelmet, szállást, ha kell, állást adnak nekik, gyermekeiket iskoláztatják – mutatott rá Petres Lajos bácsi.

Nyolcvan éve nem ilyen volt a menekülés,

elég csak arra gondolni, amikor Szolnokról Budapest felé haladva, vagy akár Szombathelyen és más helyszíneken élték át a bombázásokat.

A menekülők gondolatai azonban hasonlók lehetnek: amikor visszatérhetnek, hová mehetnek vissza?

Petres Lajos felidézi, hogy miként fogadták akkor az emberek a menekülteket, voltak jó és kevésbé jó tapasztalataik is, és leírja azt is, hogy milyen volt hazaérni a más ditróiak által kifosztott portára.

Fotó: Gergely Imre

A Bajna György által méltatott könyv és az emlékek kapcsán a szerző rámutatott, ő ugyan személyesen élte meg azokat az időket, de a jóval fiatalabbaknak is vannak háborús emlékeik, amelyeket szüleiktől, nagyszüleiktől hallhattak. Sok család élte át ugyanezt vagy hasonlót. Éppen ezért sok családnak lehetnek érdekesek ezek a rövid történetek, például ahogy több év katonai szolgálat és szovjet fogság után hazaérkezett az édesapa. És nem egy eset volt, hogy

az írástudatlan cándrahordó segédmunkásból hirtelen vezető ember lett, és az általa összeállított kuláklisták alapján kerültek sokan kitelepítésre, kényszermunkára.

Sokaknak ajánlható tehát a könyv. Nem hosszúak, nem unalmasak az írások, azok a mai fiatalok is elolvashatják, akik a modern kütyükön való olvasáshoz szoktak hozzá – szögezte le Bajna György.

Gyergyóditró