Nőtt a háztartások átlagjövedelme, de a kiadások is

ami a tavalyi negyedik negyedévhez mérten 6,8, illetve 7,5 százalékos növekedést jelent.

A pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 8578 lejt (személyenként 3453 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 570 lejt (személyenként 229 lejt) tett ki idén január és március között. Ez 7,8 százalékos növekedést, illetve 6,4 százalékos csökkenést jelent az előző három hónaphoz képest.

Az átlagban 6257 lejes összegű bruttó havi bérjövedelmek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek a háztartások összes jövedelmének 68,4 százalékát jelentették. Emellett a szociális ellátásokból származó, átlagban 1874 lejes jövedelem (20,5 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (6,2 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes jövedelméhez.

Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 4352 lej volt, 1,5-ször nagyobb a vidéki háztartásokban regisztráltnál.

Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 73,7 százalékát, vidéken ez az arány 13,4 százalékponttal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 22 százalékát jelentették, ami 2,5 százalékponttal nagyobb arány a városon jegyzettnél. A természetbeni jövedelem az összbevétel 10,2 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 2,8-szor nagyobb a városon jegyzettnél.

A háztartások kiadásainak 60,1 százalékát (4610 lej) a fogyasztási kiadások tették ki az idei első három hónapban, 34,5 százalékát (2645 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 1,7 százalékát (134 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások) – derül ki az INS adataiból.