
Sok beteg a kórházból kikerülve is oxigénterápiára szorul. Az ilyen készülékekre megnőtt jóváhagyások száma tavaly óta. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Lényegesen kevesebb gyógyászati segédeszközt hagytak jóvá a biztosítottak számára az elmúlt évben Hargita megyében – akárcsak országszerte –, mint a járvány előtti időszakban, egyetlen gyógyászati eszköz esetében tapasztalható növekedés tavaly és idén: az oxigénterápiás készülékekre vonatkozó jóváhagyások száma nőtt. Erre pedig szintén a koronavírus-járvány ad magyarázatot.
2021. november 29., 09:152021. november 29., 09:15
2021. november 29., 09:222021. november 29., 09:22
Az egészségbiztosítással rendelkezők számára jóváhagyott gyógyászati segédeszközök számában is megmutatkozik az, hogy tavaly, a koronavírus-járvány kezdetétől nehezebbé vált az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve az, hogy sok beteg nem mert orvoshoz menni. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részletes kimutatásából kitűnik, hogy
Az oxigénterápiás készülékek esetében azonban növekedés tapasztalható, ennek pedig jórészt az az oka, hogy
Ők a fertőzésből ugyan kigyógyultak, de a betegségből való felépülésük a kórházból való hazatérésük után még akár hónapokig is eltarthat, de olyanok is vannak köztük, akik később sem tudják nélkülözni az oxigénterápiás berendezést.
Ezek prioritásnak számítanak, a jóváhagyást azonnal megadjuk. Sajnos ez egy folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A jóváhagyások három hónapra vagy hosszabb időre szólnak, attól függően, hogy milyen a beteg állapota. Azon betegek esetében, akiknél nem várható lényeges állapotjavulás, hosszabb időre adjuk a jóváhagyást, mert tudjuk, hogy ők a berendezés nélkül most sem és fél év múlva sem fognak tudni létezni” – tájékoztatott Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Az intézmény kimutatásából kiderül, hogy a 2019-ben feljegyzett 693-ról 730-ra nőtt az oxigénterápiás készülékre szoruló páciensek száma, a jóváhagyások száma pedig mintegy százzal nőtt, ugyanis voltak olyanok, akiknek a kezelőorvosa három hónap után indokoltnak látta a készülék további használatát, így ők újabb jóváhagyást kaptak.
Ez a szám nem csak a koronavírus-fertőzésből kigyógyult, de oxigénterápiás kezelésre szoruló betegeket foglalja magában, hiszen számos más betegségben – pl. súlyos szívelégteleségben – szenvedő pácienseknek is szüksége van oxigéntámogatásra. Ezen eszközök esetében a bérlést finanszírozza az egészségbiztosítási pénztár.
Az összes többi gyógyászati segédeszköz-kategóriában – összesen 14 van – csökkenés látható 2020-ban, a korábbi évekhez képest. Legnagyobb mértékben az alsóvégtag-ortézisre (az ortézisek rögzítő, támasztó, korrigáló, tehermentesítő eszközök) jogosultak száma csökkent 303-ról (2019) 106-ra (2020), de a gerincortézisek, külső mellprotézisek esetében is több mint 50 százalékos csökkenés tapasztalható, illetve majdnem 50 százalékos a felsővégtag-ortézisek, a járáshoz használt eszközök – mankók, járókeretek, tolószékek –, valamint a fül-orr-gégészeti gyógyászati segédeszközök – hallókészülékek, légcsőprotézisek stb. – esetében is.
– derül ki a megyei egészségbiztosítási pénztár kimutatásából.
A gyógyászati segédeszközök kategóriája is egy olyan területe az egészségügyi rendszernek, ahol a havi állami finanszírozási keret nem fedezi teljes mértékben a szükségleteket. Abban az esetben,
Abszolút prioritást élveznek a légzésterápiára szorulók és a sztómával élők. „Amennyiben a többi gyógyászati segédeszközt – amelyek fontos szerepet játszanak a javulás folyamatában vagy egy bizonyos életminőség megtartásában – nem tudjuk azonnal jóváhagyni, és általában ez a helyzet áll elő, akkor egy meglévő kritériumrendszer szerint prioritizáljuk.
– fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve azt is, hogy bizonyos esetekben két-három hónapos várólisták is kialakulhatnak.
A gyógyászati segédeszközöket az azokra jogosult biztosítottak, esetleg házastársuk, első- vagy másodfokú rokonaik vagy jogi képviselőjük igényelheti az egészségbiztosítási pénztártól egy kérés alapján, amelyhez a személyazonossági igazolvány-másolatot, az eszközre vonatkozó szakorvosi javaslatot, illetve bizonyos esetekben a rokkantság fokára és típusára vonatkozó igazolást kell mellékelni. A dokumentumokat postán és elektronikus úton is el lehet küldeni az intézménynek.
Összesen 58 ilyen szolgáltató van, ezek megtalálhatók az egészségbiztosító honlapján.
A közlekedési minisztérium közvitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díj (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO kibocsátási normától is függ majd.
Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.
A Richter-skála szerint 3,5-as erősségű földrengés történt szombaton 8 óra 53 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) rövid távú célja egy olyan kormányzati konstrukció kialakítása, amelyben felelősséget vállal, középtávon pedig 2028-ra politikai alternatívát akar felépíteni.
Minisztereihez hasonlóan Orbán Viktor volt kormányfő is eladományozza a neki járó végkielégítést.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat narancssárga jelzésű riasztást adott ki felhőszakadás miatt öt megyére, és sárga jelzésű riasztást felhőszakadás, jégeső és viharos szél miatt 19 megyére, valamint Bukarestre.
Több településen is medvék jelenléte miatt riasztotta a lakosságot a Hargita megyei katasztrófavédelem az elmúlt napokban. A párzási időszakban a vadállatok gyakrabban tűnnek fel a települések közelében, és napközben is aktívabbak a megszokottnál.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök egyeztetést ígért a pénzügyminisztérium képviselőivel az e-Factura rendszer kiterjesztéséről, megvizsgálják, feltétlenül szükséges-e bevezetni az intézkedést a kisvállalkozást működtető magánszemélyek esetében is.
szóljon hozzá!