
Sok beteg a kórházból kikerülve is oxigénterápiára szorul. Az ilyen készülékekre megnőtt jóváhagyások száma tavaly óta. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Lényegesen kevesebb gyógyászati segédeszközt hagytak jóvá a biztosítottak számára az elmúlt évben Hargita megyében – akárcsak országszerte –, mint a járvány előtti időszakban, egyetlen gyógyászati eszköz esetében tapasztalható növekedés tavaly és idén: az oxigénterápiás készülékekre vonatkozó jóváhagyások száma nőtt. Erre pedig szintén a koronavírus-járvány ad magyarázatot.
2021. november 29., 09:152021. november 29., 09:15
2021. november 29., 09:222021. november 29., 09:22
Az egészségbiztosítással rendelkezők számára jóváhagyott gyógyászati segédeszközök számában is megmutatkozik az, hogy tavaly, a koronavírus-járvány kezdetétől nehezebbé vált az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve az, hogy sok beteg nem mert orvoshoz menni. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részletes kimutatásából kitűnik, hogy
Az oxigénterápiás készülékek esetében azonban növekedés tapasztalható, ennek pedig jórészt az az oka, hogy
Ők a fertőzésből ugyan kigyógyultak, de a betegségből való felépülésük a kórházból való hazatérésük után még akár hónapokig is eltarthat, de olyanok is vannak köztük, akik később sem tudják nélkülözni az oxigénterápiás berendezést.
Ezek prioritásnak számítanak, a jóváhagyást azonnal megadjuk. Sajnos ez egy folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A jóváhagyások három hónapra vagy hosszabb időre szólnak, attól függően, hogy milyen a beteg állapota. Azon betegek esetében, akiknél nem várható lényeges állapotjavulás, hosszabb időre adjuk a jóváhagyást, mert tudjuk, hogy ők a berendezés nélkül most sem és fél év múlva sem fognak tudni létezni” – tájékoztatott Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Az intézmény kimutatásából kiderül, hogy a 2019-ben feljegyzett 693-ról 730-ra nőtt az oxigénterápiás készülékre szoruló páciensek száma, a jóváhagyások száma pedig mintegy százzal nőtt, ugyanis voltak olyanok, akiknek a kezelőorvosa három hónap után indokoltnak látta a készülék további használatát, így ők újabb jóváhagyást kaptak.
Ez a szám nem csak a koronavírus-fertőzésből kigyógyult, de oxigénterápiás kezelésre szoruló betegeket foglalja magában, hiszen számos más betegségben – pl. súlyos szívelégteleségben – szenvedő pácienseknek is szüksége van oxigéntámogatásra. Ezen eszközök esetében a bérlést finanszírozza az egészségbiztosítási pénztár.
Az összes többi gyógyászati segédeszköz-kategóriában – összesen 14 van – csökkenés látható 2020-ban, a korábbi évekhez képest. Legnagyobb mértékben az alsóvégtag-ortézisre (az ortézisek rögzítő, támasztó, korrigáló, tehermentesítő eszközök) jogosultak száma csökkent 303-ról (2019) 106-ra (2020), de a gerincortézisek, külső mellprotézisek esetében is több mint 50 százalékos csökkenés tapasztalható, illetve majdnem 50 százalékos a felsővégtag-ortézisek, a járáshoz használt eszközök – mankók, járókeretek, tolószékek –, valamint a fül-orr-gégészeti gyógyászati segédeszközök – hallókészülékek, légcsőprotézisek stb. – esetében is.
– derül ki a megyei egészségbiztosítási pénztár kimutatásából.
A gyógyászati segédeszközök kategóriája is egy olyan területe az egészségügyi rendszernek, ahol a havi állami finanszírozási keret nem fedezi teljes mértékben a szükségleteket. Abban az esetben,
Abszolút prioritást élveznek a légzésterápiára szorulók és a sztómával élők. „Amennyiben a többi gyógyászati segédeszközt – amelyek fontos szerepet játszanak a javulás folyamatában vagy egy bizonyos életminőség megtartásában – nem tudjuk azonnal jóváhagyni, és általában ez a helyzet áll elő, akkor egy meglévő kritériumrendszer szerint prioritizáljuk.
– fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve azt is, hogy bizonyos esetekben két-három hónapos várólisták is kialakulhatnak.
A gyógyászati segédeszközöket az azokra jogosult biztosítottak, esetleg házastársuk, első- vagy másodfokú rokonaik vagy jogi képviselőjük igényelheti az egészségbiztosítási pénztártól egy kérés alapján, amelyhez a személyazonossági igazolvány-másolatot, az eszközre vonatkozó szakorvosi javaslatot, illetve bizonyos esetekben a rokkantság fokára és típusára vonatkozó igazolást kell mellékelni. A dokumentumokat postán és elektronikus úton is el lehet küldeni az intézménynek.
Összesen 58 ilyen szolgáltató van, ezek megtalálhatók az egészségbiztosító honlapján.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!