
Sok beteg a kórházból kikerülve is oxigénterápiára szorul. Az ilyen készülékekre megnőtt jóváhagyások száma tavaly óta. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Lényegesen kevesebb gyógyászati segédeszközt hagytak jóvá a biztosítottak számára az elmúlt évben Hargita megyében – akárcsak országszerte –, mint a járvány előtti időszakban, egyetlen gyógyászati eszköz esetében tapasztalható növekedés tavaly és idén: az oxigénterápiás készülékekre vonatkozó jóváhagyások száma nőtt. Erre pedig szintén a koronavírus-járvány ad magyarázatot.
2021. november 29., 09:152021. november 29., 09:15
2021. november 29., 09:222021. november 29., 09:22
Az egészségbiztosítással rendelkezők számára jóváhagyott gyógyászati segédeszközök számában is megmutatkozik az, hogy tavaly, a koronavírus-járvány kezdetétől nehezebbé vált az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve az, hogy sok beteg nem mert orvoshoz menni. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részletes kimutatásából kitűnik, hogy
Az oxigénterápiás készülékek esetében azonban növekedés tapasztalható, ennek pedig jórészt az az oka, hogy
Ők a fertőzésből ugyan kigyógyultak, de a betegségből való felépülésük a kórházból való hazatérésük után még akár hónapokig is eltarthat, de olyanok is vannak köztük, akik később sem tudják nélkülözni az oxigénterápiás berendezést.
Ezek prioritásnak számítanak, a jóváhagyást azonnal megadjuk. Sajnos ez egy folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A jóváhagyások három hónapra vagy hosszabb időre szólnak, attól függően, hogy milyen a beteg állapota. Azon betegek esetében, akiknél nem várható lényeges állapotjavulás, hosszabb időre adjuk a jóváhagyást, mert tudjuk, hogy ők a berendezés nélkül most sem és fél év múlva sem fognak tudni létezni” – tájékoztatott Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Az intézmény kimutatásából kiderül, hogy a 2019-ben feljegyzett 693-ról 730-ra nőtt az oxigénterápiás készülékre szoruló páciensek száma, a jóváhagyások száma pedig mintegy százzal nőtt, ugyanis voltak olyanok, akiknek a kezelőorvosa három hónap után indokoltnak látta a készülék további használatát, így ők újabb jóváhagyást kaptak.
Ez a szám nem csak a koronavírus-fertőzésből kigyógyult, de oxigénterápiás kezelésre szoruló betegeket foglalja magában, hiszen számos más betegségben – pl. súlyos szívelégteleségben – szenvedő pácienseknek is szüksége van oxigéntámogatásra. Ezen eszközök esetében a bérlést finanszírozza az egészségbiztosítási pénztár.
Az összes többi gyógyászati segédeszköz-kategóriában – összesen 14 van – csökkenés látható 2020-ban, a korábbi évekhez képest. Legnagyobb mértékben az alsóvégtag-ortézisre (az ortézisek rögzítő, támasztó, korrigáló, tehermentesítő eszközök) jogosultak száma csökkent 303-ról (2019) 106-ra (2020), de a gerincortézisek, külső mellprotézisek esetében is több mint 50 százalékos csökkenés tapasztalható, illetve majdnem 50 százalékos a felsővégtag-ortézisek, a járáshoz használt eszközök – mankók, járókeretek, tolószékek –, valamint a fül-orr-gégészeti gyógyászati segédeszközök – hallókészülékek, légcsőprotézisek stb. – esetében is.
– derül ki a megyei egészségbiztosítási pénztár kimutatásából.
A gyógyászati segédeszközök kategóriája is egy olyan területe az egészségügyi rendszernek, ahol a havi állami finanszírozási keret nem fedezi teljes mértékben a szükségleteket. Abban az esetben,
Abszolút prioritást élveznek a légzésterápiára szorulók és a sztómával élők. „Amennyiben a többi gyógyászati segédeszközt – amelyek fontos szerepet játszanak a javulás folyamatában vagy egy bizonyos életminőség megtartásában – nem tudjuk azonnal jóváhagyni, és általában ez a helyzet áll elő, akkor egy meglévő kritériumrendszer szerint prioritizáljuk.
– fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve azt is, hogy bizonyos esetekben két-három hónapos várólisták is kialakulhatnak.
A gyógyászati segédeszközöket az azokra jogosult biztosítottak, esetleg házastársuk, első- vagy másodfokú rokonaik vagy jogi képviselőjük igényelheti az egészségbiztosítási pénztártól egy kérés alapján, amelyhez a személyazonossági igazolvány-másolatot, az eszközre vonatkozó szakorvosi javaslatot, illetve bizonyos esetekben a rokkantság fokára és típusára vonatkozó igazolást kell mellékelni. A dokumentumokat postán és elektronikus úton is el lehet küldeni az intézménynek.
Összesen 58 ilyen szolgáltató van, ezek megtalálhatók az egészségbiztosító honlapján.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!