
Sok beteg a kórházból kikerülve is oxigénterápiára szorul. Az ilyen készülékekre megnőtt jóváhagyások száma tavaly óta. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Lényegesen kevesebb gyógyászati segédeszközt hagytak jóvá a biztosítottak számára az elmúlt évben Hargita megyében – akárcsak országszerte –, mint a járvány előtti időszakban, egyetlen gyógyászati eszköz esetében tapasztalható növekedés tavaly és idén: az oxigénterápiás készülékekre vonatkozó jóváhagyások száma nőtt. Erre pedig szintén a koronavírus-járvány ad magyarázatot.
2021. november 29., 09:152021. november 29., 09:15
2021. november 29., 09:222021. november 29., 09:22
Az egészségbiztosítással rendelkezők számára jóváhagyott gyógyászati segédeszközök számában is megmutatkozik az, hogy tavaly, a koronavírus-járvány kezdetétől nehezebbé vált az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, illetve az, hogy sok beteg nem mert orvoshoz menni. A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár részletes kimutatásából kitűnik, hogy
Az oxigénterápiás készülékek esetében azonban növekedés tapasztalható, ennek pedig jórészt az az oka, hogy
Ők a fertőzésből ugyan kigyógyultak, de a betegségből való felépülésük a kórházból való hazatérésük után még akár hónapokig is eltarthat, de olyanok is vannak köztük, akik később sem tudják nélkülözni az oxigénterápiás berendezést.
Ezek prioritásnak számítanak, a jóváhagyást azonnal megadjuk. Sajnos ez egy folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A jóváhagyások három hónapra vagy hosszabb időre szólnak, attól függően, hogy milyen a beteg állapota. Azon betegek esetében, akiknél nem várható lényeges állapotjavulás, hosszabb időre adjuk a jóváhagyást, mert tudjuk, hogy ők a berendezés nélkül most sem és fél év múlva sem fognak tudni létezni” – tájékoztatott Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
Az intézmény kimutatásából kiderül, hogy a 2019-ben feljegyzett 693-ról 730-ra nőtt az oxigénterápiás készülékre szoruló páciensek száma, a jóváhagyások száma pedig mintegy százzal nőtt, ugyanis voltak olyanok, akiknek a kezelőorvosa három hónap után indokoltnak látta a készülék további használatát, így ők újabb jóváhagyást kaptak.
Ez a szám nem csak a koronavírus-fertőzésből kigyógyult, de oxigénterápiás kezelésre szoruló betegeket foglalja magában, hiszen számos más betegségben – pl. súlyos szívelégteleségben – szenvedő pácienseknek is szüksége van oxigéntámogatásra. Ezen eszközök esetében a bérlést finanszírozza az egészségbiztosítási pénztár.
Az összes többi gyógyászati segédeszköz-kategóriában – összesen 14 van – csökkenés látható 2020-ban, a korábbi évekhez képest. Legnagyobb mértékben az alsóvégtag-ortézisre (az ortézisek rögzítő, támasztó, korrigáló, tehermentesítő eszközök) jogosultak száma csökkent 303-ról (2019) 106-ra (2020), de a gerincortézisek, külső mellprotézisek esetében is több mint 50 százalékos csökkenés tapasztalható, illetve majdnem 50 százalékos a felsővégtag-ortézisek, a járáshoz használt eszközök – mankók, járókeretek, tolószékek –, valamint a fül-orr-gégészeti gyógyászati segédeszközök – hallókészülékek, légcsőprotézisek stb. – esetében is.
– derül ki a megyei egészségbiztosítási pénztár kimutatásából.
A gyógyászati segédeszközök kategóriája is egy olyan területe az egészségügyi rendszernek, ahol a havi állami finanszírozási keret nem fedezi teljes mértékben a szükségleteket. Abban az esetben,
Abszolút prioritást élveznek a légzésterápiára szorulók és a sztómával élők. „Amennyiben a többi gyógyászati segédeszközt – amelyek fontos szerepet játszanak a javulás folyamatában vagy egy bizonyos életminőség megtartásában – nem tudjuk azonnal jóváhagyni, és általában ez a helyzet áll elő, akkor egy meglévő kritériumrendszer szerint prioritizáljuk.
– fogalmazott Duda Tihamér, megjegyezve azt is, hogy bizonyos esetekben két-három hónapos várólisták is kialakulhatnak.
A gyógyászati segédeszközöket az azokra jogosult biztosítottak, esetleg házastársuk, első- vagy másodfokú rokonaik vagy jogi képviselőjük igényelheti az egészségbiztosítási pénztártól egy kérés alapján, amelyhez a személyazonossági igazolvány-másolatot, az eszközre vonatkozó szakorvosi javaslatot, illetve bizonyos esetekben a rokkantság fokára és típusára vonatkozó igazolást kell mellékelni. A dokumentumokat postán és elektronikus úton is el lehet küldeni az intézménynek.
Összesen 58 ilyen szolgáltató van, ezek megtalálhatók az egészségbiztosító honlapján.
A Maros Megyei Tanács szeptemberi ülésén az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra területét érintő fontos döntéseket hozott, és több megyei intézmény költségvetését is kiegészítette.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!