A gyimesbükki egyházi énekkar az idei felcsíki kórustalálkozón. Szívesen viselik népviseletüket
Fotó: Gyimesbükki Egyházi Kórus
A tavaly munkába álló gyimesbükki kántor szolgálatának kezdetével megújult a település egyházi kórusa is. A „megfiatalodott” énekkarban jelenleg harmincöten énekelnek a hívek gyönyörködtetésére és a Jóisten dicsőségére.
2017. július 29., 21:412017. július 29., 21:41
Már 1968-tól létezett egy kisebb kórus Gyimesbükkön, amely virágvasárnap és nagypénteken énekelte a passiót. A nagyobb létszámú, négyszólamú kórus 1976-ban a gyimesbükki plébániatemplom szentelésére alakult meg Koncsag László vezetésével, amely a karácsonyi ünnepeken, a nagyheti liturgiákon és a húsvéti ünnepeken is énekelt. Emellett az évi 12 gyimesbükki községi búcsúból három alkalmat szintén szebbé tettek énekükkel – ismertette a jelenlegi énekkar előzményeit Koncsag László. Az egykori kántor, aki egy éve vonult nyugdíjba, azt is elmondta,
hiszen az ünnepi alkalomkor éneklők évtizedekig a kórus tagjai maradtak. Salamon József gyimesbükki plébános kiegészítette, az említettnél korábban is működött énekkar a településen: 1927–1937 között a kántori és hitoktatói teendőket Antal János látta el, aki nemcsak egyházi kórust, hanem vonós énekkart is működtetett.
Jelenleg harmincöten énekelnek a kórus tagjaként a nagyheti szertartásokon, a húsvéti ünnepeken, Úrnapján, a plébániatemplom búcsúján, Szent Péter és Pál ünnepén, a bükki templom búcsúján, Nagyboldogasszony ünnepén, a kontumáci anyatemplom búcsúján és karácsonykor is. Emellett
de énekeltek már Marosfőn, valamint a magyarországi Nyáregyházán két püspöki misén is. A három-négyszólamú kórusműveket éneklő kórus tagjai igyekeznek mind a könnyebb, mind a nehezebb darabokat minél szebben megszólaltatni a hívek gyönyörködtetésére és a Jóisten dicsőségére – osztotta meg a nyugalmazott szakember.
Nem könnyű a kórust működtetni, főleg nyári időszakban, amikor sok a mezei tennivaló. Emiatt próbákat is csak az ünnepek előtti időszakban tartanak, akkor viszont hetente kétszer is találkoznak a kóristák – erről már Tankó Előd jelenlegi kántor számolt be. Hozzátette, a korábbi karvezető nyugdíjba vonulásakor a kórus idősebb korosztályából többen döntöttek úgy, hogy abbahagyják a kóruséneklést, így ő egy újraszervezett kart vezet.
A jelenlegi és valamikori kórusvezető: Tankó Előd és Koncsag László
Az újraindulással kapcsolatban elmondta,
de mivel nem volt eredményes, a fiatal kántor személyesen keresett fel helyieket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, illetve bevonta a helyi ifjúságot is – a legfiatalabb tagok hetedik osztályosok. Így 30–35-en kezdtek el újra dolgozni, akiknek mintegy fele új tag volt. Mivel vannak olyan személyek, akik tanulmányaik miatt csak az ünnepek előtt pár nappal érkeznek haza, így olyankor velük külön foglalkozik a kántor, hogy behozhassák lemaradásukat.
Elsősorban a helyi plébános segíti a munkájukat, a találkozókra való elutazásokat pedig a kórustagok maguk oldják meg. Az elmúlt években már bevett szokássá vált, hogy a kórustalálkozókra népviseletbe öltözik a kórus, miközben a helyi búcsúkra ünneplőt vesznek magukra a tagok – részletezte Koncsag László. Tankó Előd hozzáfűzte, ők ügy döntöttek, hogy nem készíttetnek kórusruhát maguknak.
A korábbi kántor azt is elmesélte, hogy mikor legelőször jelentek meg csángó ruhában, az akkor Madéfalván rendezett kórustalálkozón, bevonulásukkor hatalmas tapsot kaptak.
A tagokat elsősorban a kóruséneklés köti össze, de Tankó Előd már gondolkodik azon, hogy közös kirándulásra vigye őket, amely révén profi kórusok munkáját láthatnák, hallhatnák a gyimesbükki kóristák. Meghatározó élményükként pedig a kórustalálkozók utáni közös kikapcsolódásokat említette: rendszerint a találkozókról hazafelé tartva – ha útba esik – megállnak szépvízi víztározónál, ahol a muzsikálni tudó tagok hangszereikkel biztosítják a jó hangulatot.
Az énekkar tagjai
Ádám Mária, Antal Szende, Csillag Ildikó, Bilibók Ottilia, Sárig Attila, Kolcser Attila, Sárig Réka, Rácz Bíborka, Sárig Mihály, Rácz Árpád, Sárig Miklós, Bilibok Istvan, Bilibók István, Tankó Réka, Imre Anita Mária, Kánya Tamás, Sárig Zoltán, Bilibók András, Sárig Bernadett, Antal Norbert, Mihók András, Hajnal Szilárd, Ungureán Melinda, Firtelmeister Mária, Tankó Mihály, Mihály Zsófia, Oláh Ágota, Tankó Szabina, Galaczi Melinda, Galaczi Gabriella, Antal Péter, Antal Beáta, Antal Beáta, Antal Emese, Antal Zoltán.
Ködképződésre és jegesedésre figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki hétfőn reggel az ország nagy részére a meteorológiai szolgálat.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség szigorított ellenőrzésekkel lép fel a buszmegállókban és taxihelyeken parkolókkal szemben. A tilosban állomásozók bírságra számíthatnak, az intézkedés célja a tömegközlekedés zavartalan működésének biztosítása.
Ha a vakációs időszakra is levonják a tanügyi bérekből a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, akkor a vakáció idejére is jár az oktatásban dolgozóknak az ételjegy – erre hivatkozva indított sikeres pereket az állam ellen a tanügyi szakszervezet.
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környezeti változásokból eredő feszültségekig rendkívül széles azoknak a problémáknak a skálája, amellyel a gyermekek az iskolai tanácsadókhoz kerülnek vagy fordulnak.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
szóljon hozzá!