Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 17., vasárnap

Gazdasági miniszter: nem teszi „összeszerelő országgá” Romániát a SAFE-program

A SAFE hitelprogramból Romániának jutó források több mint fele az országban marad, a jelenlegi piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki vasárnap a Digi24-nek Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: nem teszi „összeszerelő országgá” Romániát a SAFE-program
Hirdetés
2026. május 17., vasárnap

Egyre többen fizetnek kártyával Romániában

A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.

Egyre többen fizetnek kártyával Romániában
2026. május 17., vasárnap

„Kínozzuk, mert még hiszünk” – parajdi hétköznapok egy évvel a bányakatasztrófa után

Egy évvel a bányakatasztrófa után a parajdi árusok közül sokan már feladták, bezárták a boltokat. De van, aki még kitart.

„Kínozzuk, mert még hiszünk” – parajdi hétköznapok egy évvel a bányakatasztrófa után
2026. május 17., vasárnap

Ön is várja már a nyárias időt? – a főmeteorológus elmondta, mikor jöhet a felmelegedés

Lehűlésre számíthatunk az elkövetkező napokban, jövő hét közepéig egy hideg légtömeg határozza meg térségünk időjárását – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva.

Ön is várja már a nyárias időt? – a főmeteorológus elmondta, mikor jöhet a felmelegedés
Hirdetés
2026. május 17., vasárnap

Új miniszterelnök kerestetik: hétfőn kezdődnek az egyeztetések az államfővel

Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.

Új miniszterelnök kerestetik: hétfőn kezdődnek az egyeztetések az államfővel
2026. május 17., vasárnap

Éjszakai razzia: fokozott közúti ellenőrzéseket végeztek a székelyföldi megyékben

Átfogó közlekedésrendészeti akciókat szerveztek a hétvégén Maros, Kovászna és Hargita megyében. A rendőrök több száz autóst és motorost ellenőriztek, és ittas, valamint kábítószer hatása alatt vezető sofőröket is kiszűrtek a forgalomból.

Éjszakai razzia: fokozott közúti ellenőrzéseket végeztek a székelyföldi megyékben
2026. május 17., vasárnap

Románia a harmadik helyen végzett az Euróvíziós Dalfesztiválon – videóval

A bolgár DARA nyerte meg szombat este az Eurovíziós Dalfesztivált a Bangaranga című dallal. Bulgária először diadalmaskodott a versenyen, amelyen az elmúlt három évben gazdasági nehézségek miatt nem vett részt – jelentette az AFP és az EFE.

Románia a harmadik helyen végzett az Euróvíziós Dalfesztiválon – videóval
Hirdetés
2026. május 16., szombat

Aki többet szennyez, többet fizet: változhat az útdíj kiszámításának módja

Közvitára bocsátotta a közlekedési minisztérium a július 1-jétől érvényes járműkategóriánkénti úthasználati díjat (rovinieta) szabályozó rendelettervezetet. Az új rendszer az európai kibocsátási normákat is figyelembe veszi.

Aki többet szennyez, többet fizet: változhat az útdíj kiszámításának módja
2026. május 16., szombat

Eurómilliárdokat veszíthet el Románia a reformok késlekedése miatt

Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős ügyvivő miniszter szombaton kijelentette, hogy megvan a terve a helyreállítási terv (PNRR) teljes vissza nem térítendő keretének lehívására.

Eurómilliárdokat veszíthet el Románia a reformok késlekedése miatt
2026. május 16., szombat

Árvízriasztás: háromszéki folyó is kiléphet a medréből

Másodfokú (narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 8 megye, és elsőfokú riasztást 22 megye folyóinak vízgyűjtő területére.

Árvízriasztás: háromszéki folyó is kiléphet a medréből
Hirdetés