Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 15., hétfő

Csoma Botond a Veștea-kormány támogatásáról: megvárjuk a PNL döntését

Az RMDSZ egyelőre nem döntött arról, hogy támogatja-e Adrian Veștea kormányát, előbb megvárja, hogy milyen álláspontra jut a Nemzeti Liberális Párt (PNL).

Csoma Botond a Veștea-kormány támogatásáról: megvárjuk a PNL döntését
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Dobos Melinda lett Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere 

Dobos Melindát nevezték ki Hargita Megye Tanácsának megyemenedzseri tisztségére a hétfői tanácsülésen.

Dobos Melinda lett Hargita Megye Tanácsának megyemenedzsere 
2026. június 15., hétfő

Tudományos élményközpont épül Sepsiszentgyörgyön uniós támogatással

Sepsiszentgyörgy egykori dohánygyárában aláírták hétfőn a helyi Csodák palotájának finanszírozását célzó szerződést. Az önkormányzat a Közép Fejlesztési Régió legnagyobb uniós támogatásával vághat bele az élményközpont kivitelezésébe.

Tudományos élményközpont épül Sepsiszentgyörgyön uniós támogatással
2026. június 15., hétfő

Két emberre támadt rá a medve Kászonaltízen

Mezőgazdasági munkát végző emberekre támadt rá a medve hétfőn a Kászonaltíz községhez tartozó Kászonújfaluban, mindkét személyt kórházba kellett szállítani. Az áldozatok állapota stabil.

Két emberre támadt rá a medve Kászonaltízen
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Betiltják a közösségi média használatát a 16 év alattiaknak Nagy-Britanniában

Megtiltja a brit kormány a közösségi média használatát a 16 évnél fiatalabb gyerekek számára.

Betiltják a közösségi média használatát a 16 év alattiaknak Nagy-Britanniában
2026. június 15., hétfő

Nyílt konfliktus Bíró Barna Botond és Borboly Csaba között

Hetek óta üzenget Hargita Megye Tanácsának korábbi elnöke utódjának, hétfőn azonban látványosan egymásnak esett Hargita Megye Tanácsának ülésén Bíró Barna Botond és Borboly Csaba a homoródfürdői ifjúsági tábor ügyében.

Nyílt konfliktus Bíró Barna Botond és Borboly Csaba között
Hirdetés
2026. június 15., hétfő

Ezek lesznek a legmelegebb napok a kéthetes előrejelzés szerint

Közzétette az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő két hétre, a június 15–28. közötti időszakra vonatkozó időjárás-előrejelzését. Jöhet a nyár.

Ezek lesznek a legmelegebb napok a kéthetes előrejelzés szerint
2026. június 15., hétfő

Felmentették az augusztus 10-i tüntetés erőszakos feloszlatásával vádolt csendőrségi vezetőket

A bukaresti katonai törvényszék a csendőrségi vezetőket a vádak alól felmentő ítéletet hozott hétfőn a 2018. augusztus 10-i fővárosi tüntetés ügyében.

Felmentették az augusztus 10-i tüntetés erőszakos feloszlatásával vádolt csendőrségi vezetőket
2026. június 15., hétfő

Közzétették a gazdaságilag aktív népesség számát Romániában

A munkaképes korú, azaz a 15 és 64 év közötti lakosság foglalkoztatási aránya 62,6 százalékon stagnált az idei első negyedévben, míg a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal 6,5 százalékra nőtt 2025 utolsó három hónapjához képest.

Közzétették a gazdaságilag aktív népesség számát Romániában
Hirdetés