Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

Letartóztatták a férfit, aki seprűnyéllel verte a feleségét

A Kovászna megyei rendőrséget október 17-én Gidófalvára riasztották, ahol botrány tört ki egy lakóházban, ahol egy férfi seprűnyéllel verte meg a feleségét.

Letartóztatták a férfit, aki seprűnyéllel verte a feleségét
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Minden uniós lakosra közel kétszáz kilogramm csomagolási hulladék jut évente

Az Európai Unió 2024-ben összesen 81,5 millió tonna csomagolóanyag-hulladékot termelt, ami fejenként 181 kilogrammot jelent – derül ki az Eurostat csütörtöki adataiból.

Minden uniós lakosra közel kétszáz kilogramm csomagolási hulladék jut évente
2026. október 22., csütörtök

Kettős épületavató Szentegyházán: megújult az egyik óvoda és iskola

Visszaköltözhet három csoportnyi gyerek a korszerűsített Hófehérke óvodába Szentegyházán. Mindeközben a Tamási Áron Általános Iskola diákjait is megújult tantermek, modern laborok és új eszközök várják. Csütörtökön tartották az avatóünnepségeket.

Kettős épületavató Szentegyházán: megújult az egyik óvoda és iskola
2026. október 22., csütörtök

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy kiskorú parfümtolvajt Marosvásárhelyen

Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezett a marosvásárhelyi bíróság egy kiskorú fiút, akit többszörös lopással és rablással gyanúsítanak. A fiú parfümöket lopott egymás után több napon át ugyanabból a boltból.

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy kiskorú parfümtolvajt Marosvásárhelyen
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Holtan találtak börtöncellájában egy nemi erőszakért elítélt férfit

Holtan talált meg cellájában az aradi börtön személyzete egy 31 éves férfit, aki nemi erőszakért kiszabott 16 éves és 8 hónapos börtönbüntetését töltötte a fogvatartási intézményben.

Holtan találtak börtöncellájában egy nemi erőszakért elítélt férfit
2026. október 22., csütörtök

Vádat emeltek Dan Tanasă ellen diszkriminációra való uszítás miatt

Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, ellen egy Facebook-bejegyzése miatt, amelyben a vendégmunkások bojkottjára szólította fel a követőit.

Vádat emeltek Dan Tanasă ellen diszkriminációra való uszítás miatt
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Drónokat és hadiipari újdonságokat hoznak Marosvásárhelyre

Jövő nyáron szervezik meg Marosvásárhelyen a SEESOF nemzetközi katonai konferenciát és hadiipari, technológiai kiállítást, amelyen a balkáni együttműködés, a különleges műveleti erők kihívásai és a legújabb védelmi eszközök is terítékre kerülnek.

Drónokat és hadiipari újdonságokat hoznak Marosvásárhelyre
2026. október 22., csütörtök

Pénzügyminiszter: Románia hosszú távú partnerként kíván részt venni Ukrajna újjáépítésében

Ukrajna helyreállítási és újjáépítési szükségleteit közel 600 milliárd dollárra becsülik a következő tíz évre, Románia pedig hosszú távú partnerként kíván részt venni a folyamatban – jelentette ki csütörtökön Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Pénzügyminiszter: Románia hosszú távú partnerként kíván részt venni Ukrajna újjáépítésében
2026. október 22., csütörtök

Legionárius köszöntés ügyében is büntetőeljárás indult Călin Georgescu ellen

Újabb büntetőeljárás indult Călin Georgescu ellen, akit csütörtökön kihallgatták a központi fogdában egy legionárius köszöntés ügyében – közölték ügyészségi források az Agerpresszel.

Legionárius köszöntés ügyében is büntetőeljárás indult Călin Georgescu ellen
Hirdetés