Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 23., kedd

Az RMDSZ három kormányváltozatot javasolt az államfőnek

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Nicușor Dan államfővel folytatott keddi egyeztetések után kijelentette, hogy két kisebbségikormány-változat képzelhető el, harmadik lehetőségként pedig egy „nagyon szűk többségű” kormány.

Az RMDSZ három kormányváltozatot javasolt az államfőnek
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Román kézbe kerülhet a Székelyföldön is jelen levő hipermarket-hálózat

Jóváhagyta a Versenytanács a Carrefour Románia Pavăl Holding általi felvásárlását.

Román kézbe kerülhet a Székelyföldön is jelen levő hipermarket-hálózat
2026. június 23., kedd

Sáron és pocsolyákon át vezet az út a parkolóból

Tóvá alakult a marosvásárhelyi sürgősségi kórház mögötti parkoló a hétfő esti felhőszakadás után. A területre több környező telekről és a Molter Károly utcából is odafolyik az esővíz, ezért a leparkolt autók között nehéz bejutni a kórházba.

Sáron és pocsolyákon át vezet az út a parkolóból
2026. június 23., kedd

Az EB 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának az uniós helyreállítási alapból

Az Európai Bizottság (EB) 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.

Az EB 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának az uniós helyreállítási alapból
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Simion szerint az AUR nélkül nem lehet kormányt alakítani

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion a keddi cotroceni-i konzultációk után kijelentette, hogy pártja nélkül nem lehet kormányt alakítani.

Simion szerint az AUR nélkül nem lehet kormányt alakítani
2026. június 23., kedd

A PSD közölte az államfővel, hogy készen áll vállalni a kormányzást

A Szociáldemokrata Párt (PSD) tájékoztatta kedden az államfőt, hogy készen áll vállalni a kormányzást – nyilatkozta Sorin Grindeanu pártelnök a Nicușor Dannal a Cotroceni-palotában folytatott keddi egyeztetés után.

A PSD közölte az államfővel, hogy készen áll vállalni a kormányzást
2026. június 23., kedd

Nicușor Dan a párbeszéd folytatására kérte a pártokat

Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartandó egyeztetéseken arra fogja kérni a pártokat, hogy térjenek vissza a párbeszédhez.

Nicușor Dan a párbeszéd folytatására kérte a pártokat
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Több millió eurónyi támogatást kap az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Parajd

Több millió eurót kap az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Parajd – számolt be kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.

Több millió eurónyi támogatást kap az Európai Unió Szolidaritási Alapjából Parajd
2026. június 23., kedd

Megszavazták a törvényt, átalakul a közmédia intézményrendszere

Teljesen átalakul a közmédia intézményrendszere, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt.

Megszavazták a törvényt, átalakul a közmédia intézményrendszere
2026. június 23., kedd

Hőségre és zivatarokra is figyelmeztetnek országszerte

Kedd délutánra és estére hőségre, illetve zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Hőségre és zivatarokra is figyelmeztetnek országszerte
Hirdetés