Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 07., hétfő

Felhajtott a zöldövezetre, oszlopnak ütközött egy sofőr Csíkszeredában

Egyelőre ismeretlen okokból ütközött egy forgalmi táblát tartó oszlopnak hétfőn délután egy sofőr a csíkszeredai Brassói úton – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.

Felhajtott a zöldövezetre, oszlopnak ütközött egy sofőr Csíkszeredában
Hirdetés
2026. szeptember 07., hétfő

Az ügyvivő védelmi miniszter szerint a PSD köré szerveződő kormány kockázatot jelentene a gazdasági szféra számára

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) köré szerveződő kormány súlyos kockázatot jelentene a teljes gazdasági szféra számára.

Az ügyvivő védelmi miniszter szerint a PSD köré szerveződő kormány kockázatot jelentene a gazdasági szféra számára
2026. szeptember 07., hétfő

Kéthetes előrejelzés: ha választhatnák, nem pont ezekre a napokra kérnénk a csapadékot

Közzétette az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő kéthetes, szeptember 7–20. közötti időszakra vonatkozó kéthetes időjárás-előrejelzését. Panaszra nem nagyon lehet okunk, legfeljebb az „időzítésre”.

Kéthetes előrejelzés: ha választhatnák, nem pont ezekre a napokra kérnénk a csapadékot
2026. szeptember 07., hétfő

Kiderült, mennyivel csökkent a román gazdaság az első félévben

Románia bruttó hazai terméke (GDP) az idei első félévben a nyers adatok szerint 0,7 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal csökkent 2025 azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.

Kiderült, mennyivel csökkent a román gazdaság az első félévben
Hirdetés
2026. szeptember 07., hétfő

Napok óta keresik azt a gyanúsítottat, aki több rendőrségi ellenőrzőponton át jutott Romániába

Harmadik napja folytatják a hatóságok a keresést a Moldovai Köztársaságból származó, 26 éves férfi után, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy autót lopott el Bulgáriában, amivel egészen Mehedinți megyéig jutott.

Napok óta keresik azt a gyanúsítottat, aki több rendőrségi ellenőrzőponton át jutott Romániába
2026. szeptember 07., hétfő

Már a tanév első napján fennakadt az alkoholszondán egy iskolai kisbusz sofőrje

Alkoholos befolyásoltság alatt volt az a sofőr, aki diákokat szállított iskolába Temes megyében. A rendőrök megbírságolták a férfit, és ideiglenesen felfüggesztették a jogosítványát.

Már a tanév első napján fennakadt az alkoholszondán egy iskolai kisbusz sofőrje
2026. szeptember 07., hétfő

„Az oktatás a kapu a világ felé” – tanévkezdő üzenetet küldött az oktatási miniszter

Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfő reggeli üzenetében arra biztatta az új tanévet kezdő tanulókat, élvezzék az előttük álló tanulási lehetőséget, és hangsúlyozta, hogy az oktatás a kapu a világ felé.

„Az oktatás a kapu a világ felé” – tanévkezdő üzenetet küldött az oktatási miniszter
Hirdetés
2026. szeptember 07., hétfő

Megérkezett a fagy Hargita megyébe

Jócskán lehűlt az idő szeptember 7-re, az új tanév első napjára Székelyföld-szerte. Hargita megyében vannak olyan foltok, ahol kék színnel jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe, hogy fagypontig esett vissza a hőmérséklet.

Megérkezett a fagy Hargita megyébe
Megérkezett a fagy Hargita megyébe
2026. szeptember 07., hétfő

Megérkezett a fagy Hargita megyébe

2026. szeptember 07., hétfő

Becsengetnek: így indul az új tanév

Kezdetét veszi a 2026–2027-es tanév: csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. Az új tanterv a kilencedikeseket, a változó felvételi szabályok pedig a nyolcadikosokat állítják új helyzet elé.

Becsengetnek: így indul az új tanév
Becsengetnek: így indul az új tanév
2026. szeptember 07., hétfő

Becsengetnek: így indul az új tanév

2026. szeptember 06., vasárnap

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében

Eddig tisztázatlan okok miatt kisodródott és az útmenti betonsáncba dőlt egy Hargita megyei motoros Nyárádmagyarós és Szeretfalva között.

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében
Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében
2026. szeptember 06., vasárnap

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében

Hirdetés