Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy
Fotó: Pinti Attila
Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.
2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41
2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05
Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:
A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint
A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:
Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.
A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,
A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.
A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint
Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:
A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.
A szokásosnál később kezdődik el idén Hargita megyében a veszettség megelőzését célzó oltáskampány a rókák esetében. A háború miatt Ukrajnában rendre elmaradnak az ilyen jellegű akciók, így Romániában a határmenti megyékre koncentrál a szakhatóság.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Letették az esküt azok a képviselők, akik az új testület alakuló ülésén ezt még nem tehették meg, és az alpolgármestert is megválasztották Gyergyószentmiklóson. Immár teljes az új városvezetés.
Közzétette az előttünk álló kéthetes időszakra, az október 28. és november 10. közötti időintervallumra szóló időjárás-előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Letették a hivatali esküt a Hargita megyei önkormányzat képviselő-testületének tagjai, és Bíró Barna Botond megválasztott elnök. Bíró szerint minden céljuk, munkájuk, tervük központjában az emberek állnak.
Október a látás hónapja, ennek alkalmából pedig az Elit Optika október 25-én egész napos programot szervezett, hogy felhívja a figyelmet a látásmegőrzés és a látásunk körüli tudatosság fontosságára is.
Közelebb kerülhettek a rajzfilmkészítéshez az érdeklődők Székelyudvarhelyen, akik az animáció világnapján ellátogattak a Legendárium rajzfilmstúdió workshopjára, hétfőn.
Teljes lett a Kovászna megyei tanács a mai ülésén, miután három új tanácstag is letette az esküt, illetve Henning János és Kondor Ágota személyében kinevezték a megyei önkormányzat alelnökeit is az új mandátumra: egyikük újrázik, másikuk új.
A Maros megyei környezetvédelmi ügynökség hétfőn kibocsátja a környezetvédelmi engedélyt a ratosnyai vízerőmű üzembe helyezésére – közölte Mircea Fechet.
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn megerősítette, hogy a hozzáadottérték-adó (áfa) nem fog emelkedni.
4 hozzászólás