Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 16., kedd

2030-tól más lesz az érettségi-rendszer – hamarosan hivatalossá válik az erről szóló rendelet

Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter kedden közölte, hogy elküldték a Hivatalos Közlönyhöz megjelentetésre a 2030-tól érvényes érettségi-rendszer tantárgyait és vizsgáit jóváhagyó miniszteri rendeletet.

2030-tól más lesz az érettségi-rendszer – hamarosan hivatalossá válik az erről szóló rendelet
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Székelyföldi talaj nyerte a Magyar Talajtani Társaság közönségszavazását

Közösségi összefogás eredményeképpen nyert a bálványosi talajminta a Magyar Talajtani Társaság által meghirdetett Az év talaja közönségszavazásán. A talajszelvényt Kis Mercedesz-Boglárka geológus-kutató nevezte be a versenybe.

Székelyföldi talaj nyerte a Magyar Talajtani Társaság közönségszavazását
2026. június 16., kedd

Ismét medve támadt egy turistára a Transzfogarasi úton

Medve harapott meg egy német turistát kedden délután az Argeș megyei Arefu község hegyvidéki térségében, a a Transzfogarasi úton található Dracula kemping közelében.

Ismét medve támadt egy turistára a Transzfogarasi úton
2026. június 16., kedd

Visszahívják a boltokból a romániai Lidl által forgalmazott egyik nedves macskaeledelt

Megelőző intézkedésként és az állatok egészségének védelméért visszahívják a boltokból a Lidl Románia által forgalmazott egyik nedves macskaeledelt.

Visszahívják a boltokból a romániai Lidl által forgalmazott egyik nedves macskaeledelt
Hirdetés
2026. június 16., kedd

400 ezer lejt sikkaszthatott el az USR pénzügyi felelőse

Bíróság elé állítottak az ügyészek egy nőt, akit azzal vádolnak, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pénzügyi felelőseként több mint 400 ezer lejt sikkasztott el a párt számláiról.

400 ezer lejt sikkaszthatott el az USR pénzügyi felelőse
2026. június 16., kedd

Kelemen Hunor szerint a korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz

A korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz – írta a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi üléséről beszámoló Facebook-bejegyzésében az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor szerint a korábbi koalíció pártjainak vissza kell ülniük a tárgyalóasztalhoz
2026. június 16., kedd

Ha vannak is problémák az új iskolabútorzattal, sokkal jobbak mint a régi „hátgerincferdüléses” darabok

Mintegy 29 ezer eszköz és bútorzat érkezett a csíkszeredai tanintézetekbe az elmúlt másfél évben. Ez volt a város legnagyobb oktatásfejlesztési programja, amelyet európai uniós támogatásból valósítottak meg. Az eredményeket pannókon is bemutatják.

Ha vannak is problémák az új iskolabútorzattal, sokkal jobbak mint a régi „hátgerincferdüléses” darabok
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Csoma Botond: Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök

Az álláspontok rugalmasabbá válására számít az RMDSZ, de a jelenlegi politikai helyzetben „Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök” – jelentette ki a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) keddi ülése után Csoma Botond.

Csoma Botond: Ilie Bolojan már nem lehet miniszterelnök
2026. június 16., kedd

Kilőtték a svájci turistára támadó medvét

Kilőttek azt a medvét, amelyik megtámadott hétfőn egy svájci turistát a Transzfogarasi úton.

Kilőtték a svájci turistára támadó medvét
2026. június 16., kedd

Döntött az RMDSZ: nem vesznek részt Veștea kormányában

A RMDSZ úgy döntött, hogy nem vesz részt Adrian Veștea esetleges kormányában - jelentette be Csoma Botond szóvivő, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.

Döntött az RMDSZ: nem vesznek részt Veștea kormányában
Hirdetés