Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 20., csütörtök

Rekkenő hőség jön: 40 fokig is kúszhat a hőmérő higanyszála

Az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön kiterjesztette az egy nappal korábban kiadott narancssárga jelzésű hőségriasztást, amely így nem 8, hanem 11 megyére érvényes a nap folyamán.

Rekkenő hőség jön: 40 fokig is kúszhat a hőmérő higanyszála
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Magyar Péter: országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája

Szent István pontosan tudta, hogy országot alapítani nem egyetlen döntés, nem egyetlen csata, nem egyetlen törvény, országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Budapesten.

Magyar Péter: országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája
2026. augusztus 20., csütörtök

Augusztus 20.: felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, csütörtök reggel.

Augusztus 20.: felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
2026. augusztus 20., csütörtök

Bolojan: uniós észrevételek miatt átdolgozzák az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán elmondta, az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, és a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán.

Bolojan: uniós észrevételek miatt átdolgozzák az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány

A Tisza-kormány a következő költségvetési évig, 2027. január elsejéig szeretné letisztázni a határon túli magyarságra vonatkozó támogatáspolitikát – vázolta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerda este Kolozsváron.

Új alapokra helyezné a határon túli támogatáspolitikát a Tisza-kormány
2026. augusztus 20., csütörtök

Visszahívtak egy terméket a Lidl-üzletekből

Visszahívtak a Lidl üzleteiből egy fehérjepudingot, mivel a termékben a gyomor- és bélrendszeri megbetegedéseket okozó Bacillus cereus baktérium jelenlétét mutatták ki – tájékoztatott szerdán az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság.

Visszahívtak egy terméket a Lidl-üzletekből
Visszahívtak egy terméket a Lidl-üzletekből
2026. augusztus 20., csütörtök

Visszahívtak egy terméket a Lidl-üzletekből

2026. augusztus 20., csütörtök

Szent István emléke régi és mai településnevekben

Augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, hanem az egész magyar nemzet ünnepe, országhatároktól függetlenül. Különös nyomatékot kap ott, ahol a település neve, Szent Istvánnak szentelt temploma vagy kápolnája őrzi első királyunk emlékét.

Szent István emléke régi és mai településnevekben
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

A közvita után dönt a kormány a diákok szociális ösztöndíjáról és a vizsgák megszervezéséről

A kormány a közvita lezárása után dönt az országos vizsgák megszervezésére és a tanulók szociális ösztöndíjára vonatkozó oktatási minisztériumi javaslatokról – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerda este a B1 TV műsorában.

A közvita után dönt a kormány a diákok szociális ösztöndíjáról és a vizsgák megszervezéséről
2026. augusztus 19., szerda

Az USR politikai bizottsága megerősítette Dominic Fritzet a pártelnöki tisztségben

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága szerdán egyhangú szavazással megerősítette politikai támogatását Dominic Fritz pártelnök iránt – közölte az alakulat. A döntést a testület ülésén jelen lévő mind a 151 tag támogatta.

Az USR politikai bizottsága megerősítette Dominic Fritzet a pártelnöki tisztségben
2026. augusztus 19., szerda

Fejlesztené a kormány a vasutat, már el is fogadták a stratégiát hozzá

Jóváhagyta a kormány szerdai ülésén a vasúti infrastruktúra 2026-2030 közötti fejlesztési stratégiáját.

Fejlesztené a kormány a vasutat, már el is fogadták a stratégiát hozzá
Hirdetés