Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 28., kedd

Mélypont a munkakonfliktusban: elkezdődött az általános sztrájk az egészségügyben

Kedden kirobbant az elmúlt tíz év első általános, azaz munkabeszüntetéssel járó sztrájkja az egészségügyi rendszerben. A székelyföldi kórházakban arról érdeklődtünk, hogy milyen hatással van az egységek működésére és a betegellátásra a tiltakozás.

Mélypont a munkakonfliktusban: elkezdődött az általános sztrájk az egészségügyben
Hirdetés
2026. július 28., kedd

Kelemen Hunor világosan fogalmazott az oktatásban dolgozók jövedelméről

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására.

Kelemen Hunor világosan fogalmazott az oktatásban dolgozók jövedelméről
2026. július 28., kedd

Ismét 10 lej fölé ugrott a gázolaj ára

Ismét a tízlejes lélektani határ fölé ugrott a gázolaj literenkénti ára a Lukoil hálózatában, miután az orosz vállalat hétfőn jelentősen emelte az árait. A többi piaci szereplőnél egyelőre pár banival 10 lej alatt maradt az ár.

Ismét 10 lej fölé ugrott a gázolaj ára
2026. július 28., kedd

Kelemen Hunor: már az első légtérsértő drónokat le kellett volna lőni

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfő este kijelentette, hogy a Románia légterébe behatoló drónokat már az első ilyen incidensek alkalmával le kellett volna lőni.

Kelemen Hunor: már az első légtérsértő drónokat le kellett volna lőni
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében

Oroszország soha nem küldött és jelenleg sem küld harci drónokat romániai célpontok ellen, az ezzel kapcsolatos találgatások pedig teljesen alaptalanok – közölte hétfőn Oroszország bukaresti nagykövetsége.

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében
2026. július 27., hétfő

Elfogadta a szenátus a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését

A szenátus elfogadta a törvénytervezetet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj és kőolajtermékek piacán, és ideiglenes intézkedéssel csökkenti a gázolaj jövedéki adóját. A javaslatot 116 támogató szavazattal és nyolc tartózkodással fogadták el.

Elfogadta a szenátus a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését
2026. július 27., hétfő

Marad még a lakásvásárlási kedvezményes áfa

Szeptember 30-ig kedvezményes áfával vásárolhatnak lakást az előszerződéssel rendelkező személyek. Az erről szóló törvénytervezetet hétfőn fogadta el a szenátus költségvetési bizottsága.

Marad még a lakásvásárlási kedvezményes áfa
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Közel nyolcezer betöltetlen álláshelyet szabadítanának fel az egészségügyben

Az egészségügyi minisztérium több mint 7800 betöltetlen álláshely felszabadítását javasolja az egészségügyi rendszerben, és véleményezésre bocsátja az erről szóló memorandumot – közölte hétfőn a Facebook-oldalán az intézmény.

Közel nyolcezer betöltetlen álláshelyet szabadítanának fel az egészségügyben
2026. július 27., hétfő

Többféle zenével is színpadra lépnek Bagossyék a Folk & Roll Víkenden

Nemcsak szervezői lesznek, hanem mindhárom napon fel is lép a Bagossy Brothers Company a július 31. és augusztus 2. között Gyergyószentmiklóson megrendezendő Folk & Roll Víkenden. Különleges, csakis itt látható produkciókkal várják a közönséget.

Többféle zenével is színpadra lépnek Bagossyék a Folk & Roll Víkenden
2026. július 27., hétfő

Átadja a stafétát a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója

Megérte a nagy elbocsátás-cunamit a kétezres évek előtt, a munkanélküliség mutatók emelkedését és apadását, most átadta helyét Kelemen Tibor, a munkaerő-foglalkoztatási hivatal közel harminc éve funkcióban levő Kovászna megyei igazgatója.

Átadja a stafétát a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója
Hirdetés