
Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy
Fotó: Pinti Attila
Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.
2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41
2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05
Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:
A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint
A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:
Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.
A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,
A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.
A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint
Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:
A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.
A közigazgatási átszervezésnek, amely a székelyföldi községek településszerkezetét megváltoztatná, van jobb alternatívája is: az együttműködés, a tudásmegosztás – jelentette ki csütörtökön Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével ösztönözné a kormány az önkéntes település-összevonásokat – jelentette be csütörtökön Buzăuban Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
Személyes interjún választják ki azokat, akik a marosvásárhelyi rendőrségen szeretnének önkénteskedni. A jelentkezőket november 16-tól várják.
Őrizetbe vettek egy 46 éves férfit, aki arra buzdította Călin Georgescu támogatóit, hogy hatoljanak be a bukaresti fogdába, végezzenek az ott dolgozókkal, és helikopterrel szabadítsák ki a volt államfőjelöltet.
Féléves felkészülési időszakot vezetnének be az új Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszerben. Ebben az átmeneti időszakban egységes díjszabás lenne érvényben: vidéken személyenként havi 21 lej, városi környezetben pedig 26 lej.
Decemberben újraindítja belföldi járatait Romániában a Wizz Air – írja az economedia.ro beszámolója nyomán az MTI.
Huszonkét diákot szállítottak kórházba csütörtökön a Neamț megyei Szabófalván, miután egy hatodik osztály több tanulója fejfájásra, torokirritációra és szédülésre panaszkodott.
A bruttó átlagbér 9532 lej volt idén szeptemberben Romániában. Ami pedig a 2025-ös éves átlagot illeti, az EU-ban nem Románia az utolsó, sőt még az utolsó három között sincs. Jól élünk, csak nem vettük észre?
Heves esőzésekre és erős szélre figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A hét végén jelentősen lehűl az idő.
4 hozzászólás