
Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy
Fotó: Pinti Attila
Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.
2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41
2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05
Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:
A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint
A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:
Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.
A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,
A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.
A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint
Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:
A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.
A nagyszebeni gyermekkórház orvosigazgatója szerint az Oltalsósebes melletti erdőben közel kétnapos keresés után megtalált ötéves kisfiú azért maradhatott életben, mert nem érzékelte a veszélyt úgy, mint egy felnőtt.
A fogyatékossággal élő gyermekeknek nyújtott támogatások és az alacsony jövedelmű családok egyes szociális juttatásainak összege 2026 májusától nő; a kedvezményezettek már ebben a hónapban a megemelt összegeket kapják.
A parlament két házának együttes házbizottsága csütörtökön előzetesen jóváhagyta az uniós SAFE program keretében finanszírozott belügyminisztériumi, illetve a hírszerzési tevékenységekhez kapcsolódó beruházások közbeszerzési eljárásainak elindítását.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Visszautasítja a Maros Megyei Tanács a kolozsvári légikikötő azon vádjait, hogy tisztességtelen versenyelőnyhöz juttatja a marosvásárhelyi repülőteret. A vitatott kérdés: kilencmillió eurós támogatás turizmusra, tízmillió lej működésre.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,04 banival (0,01 százalékkal) 5,2052 lejre csökkent a szerdai 5,2056 lejről.
A PSD szerint Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnöknek le kell mondania a tisztségéről, és vállalnia kell a politikai felelősséget, amiért olyan személyt nevezett ki a Román Vámhatóság élére, aki ellen eljárás indult korrupciós bűncselekmények gyanújával.
Traian Băsescu volt államfő szerint az egyetlen megoldás a jelenlegi politikai válságból való kilábalásra a korábbi kormánykoalíció működésének helyreállítása.
Ismét megszervezik a Tájházak hetét, amely során húsz helyszínen várják programokkal az érdeklődőket Hargita megyében.
Egy 13 éves lány megerőszakolásával gyanúsítanak két küküllővári kamaszt.
4 hozzászólás