Hirdetés
Hirdetés

Nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképpen mibe is halunk bele

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy •  Fotó: Pinti Attila

Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy

Fotó: Pinti Attila

Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.

Iszlai Katalin

2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41

2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05

Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:

a lakosság alulbecsüli a daganatos megbetegedésekben vagy a szív- és érrendszeri betegségekben elhunytak számát, és túlértékeli a közúti balesetekben vagy erőszakos cselekedetek miatt életüket vesztőkét.

Hirdetés

Jelentős különbségek

A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint

a szív- és érrendszeri betegségek vezetik a halálokok listáját (az elhalálozások 32 százalékáért felelősek), második helyen a daganatos megbetegedések állnak (24 százalék), a harmadik helyen pedig a neurológiai rendellenességek (9 százalék).

A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:

a közvélemény szerint például a véletlen tragédiák (például fulladás, tűzeset, zuhanás) az elhalálozások 7 százalékáért felelősek, miközben a valós érték csak 3 százalék, és a közúti balesetek számlájára írták a halálesetek 10 százalékát, pedig a statisztikák szerint ez az érték mindössze 2 százalék.

Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.

Hazai látásmód

A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,

a legnagyobbat pedig a törökök, a romániaiak és a spanyolok tévedtek a 32 ország közül.

A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.

Öngyilkosság miatt a válaszadók szerint 100-ból 7-en hunynak el a valóságnak megfelelő 2 helyett, közúti balesetekben pedig 6-on, miközben a statisztikák szerint a valós érték mindössze egy személy.

Befolyásoló tényezők

A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint

az emberek leggyakrabban közlekedési balesetekről, erőszakos cselekedetekről és terrorizmusról hallanak a hírekben.

Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:

a leggyakoribb a rákos megbetegedésekkel való találkozás, majd a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség és a vesebetegségek következnek a sorban.

A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.

Hirdetés
4 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 23., péntek

Nicușor Dan: nőtt a feszültség a koalícióban, a politikai stabilitás aggasztja a befektetőket

Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.

Nicușor Dan: nőtt a feszültség a koalícióban, a politikai stabilitás aggasztja a befektetőket
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók

Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.

Az enyhülő időjárás miatt veszélyesek a befagyott tavak és folyók
2026. január 22., csütörtök

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár

A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.

Tömeges elbocsátásokra készül márciustól egy erdélyi gyár
2026. január 22., csütörtök

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében

Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.

Tanügyi általános sztrájk jöhet májustól az egyik megyében
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány

Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.

Ciolacu: számviteli trükkökkel kozmetikázza a költségvetési hiánycsökkenést a Bolojan-kormány
2026. január 22., csütörtök

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat

A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.

A terv változatlan: áprilisban liberalizálják a földgázárakat
2026. január 22., csütörtök

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány

Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.

Fizetés vagy nyugdíj? – 85 százalékos megvonást vezetne be a kormány
Hirdetés
2026. január 22., csütörtök

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia

A Biológiai Tudományok Osztályához kapcsolódó új köztestületi tagjává avatta a Magyar Tudományos Akadémia a kézdivásárhelyi dr. Tóth Piroskát, a vizes élőhelyek specialistáját.

Székelyföldi tudóst választott tagjává a Magyar Tudományos Akadémia
2026. január 22., csütörtök

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben

Tavaly több mint 5,2 milliárd italcsomagolást váltott vissza a lakosság, és megközelítőleg 387 ezer tonnás mennyiség került az újrahasznosító állomásokra.

RetuRO: meghaladta az 5 milliárdot a visszaváltott italcsomagolások száma 2025-ben
2026. január 22., csütörtök

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását

A Temes megyei ügyészég 24 órára őrizetbe vette minősített emberölésért és holttestgyalázásért a 15 éves csenei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat.

Megrázó részletek a csenei gyilkosságról: előre kitervelhették a 15 éves fiú meggyilkolását
Hirdetés