Baleset utáni helyzetkép. A hazai lakosság szerint százból 6-an közúti balesetben vesztik életüket, miközben a valós érték mindössze egy személy
Fotó: Pinti Attila
Jelentős különbségek vannak a lakosság meglátásai és a hiteles statisztikai adatok között az Ipsos Mori globális piackutató intézet friss kutatása szerint, amelyben a vezető halálokok tekintetében hasonlították össze az észlelés és a valóság közötti különbségeket. A 32 vizsgált ország közül a romániaiak az „előkelő” második helyen vannak a legpontatlanabbul tippelők rangsorában.
2020. február 23., 21:412020. február 23., 21:41
2020. február 23., 22:052020. február 23., 22:05
Közel tíz éve állítja össze különböző témakörök mentén a lakossági észlelés és a valóság közötti különbségeket vizsgáló felmérését az Ipsos Mori globális piackutató intézet. Az idei, frissen nyilvánosságra hozott elemzésben a vezető halálokokat vették górcső alá 32 országban, és mint kiderült:
A kutatás készítői arra kérték a 32 ország 16 ezer megkérdezettjét, hogy nevezzék meg, meglátásuk szerint melyek a vezető halálokok az országukban. Mint kiderült, az adatok szerint
A megkérdezettek viszont mindhárom vezető halálok esetében alábecsülték az értékeket: a szív- és érrendszeri betegségek szerintük csak a halálesetek 11 százalékát idézik elő a valós 32 százalék helyett (21 százalékos különbség), a daganatos megbetegedések esetében 9 százalékot tippeltek a 15 helyett, a neurológiai rendellenesség esetében pedig 5 százalékot a 9 helyett. A másik oldalon viszont jócskán túlbecsültek olyan halálokokat, amelyek a valóságban ritkábban fordulnak elő:
Jelentős különbségek figyelhetők meg továbbá az erőszakos cselekedetek (például gyilkosság) és a különböző függőségek (mint az alkohol vagy a drog) miatti halálesetek esetében is: a lakosság szerint mindkét kategória az elhalálozások 8-8 százalékárt felelős, miközben a valóságban mindössze 1-1 százalék ez az érték. További érdekesség, hogy a megkérdezettek a halálesetek 5 százalékát a terrorizmus számlájára írták, pedig a valós érték 0 és 0,5 százalék között van.
A becslések terén a brazilok, a dél-koreaiak és a hollandok bizonyultak a legpontosabbnak,
A hazai adatokat vizsgálva az is kiderült, hogyan vélekedett a lakosság a különböző halálokok esetében. A romániaiak szerint 100-ból 16-an hunynak el daganatos megbetegedések miatt, miközben a valóságban ez 20 személyt jelent. Sokkal szembetűnőbb viszont a különbség a szív- és érrendszeri betegségek esetében: a hazai lakosság meglátása szerint ezek 100-ból mindössze 12 személy halálát idézik elő, pedig a valós adat 56 személy. Erőszakos cselekedetek miatt a megkérdezettek szerint 100-ból 8-an vesztik életüket a valós 1 helyett, alkohol- és kábítószerproblémák miatt pedig 8-an a 0,2-es valós arány helyett.
A kutatás utolsó fejezetében arra is kitértek, milyen tényezők befolyásolják leginkább a lakosság észleléseit. Ilyenek például a személyes tapasztalatok, a különböző félelmek és a média is. A 36 ország összesített eredménye szerint
Romániában is a közlekedési balesetek vezetik ezt a listát, második helyen viszont a daganatos megbetegedések szerepelnek, a harmadikon pedig az erőszak és a terrorizmus. A hazai lakosság legnagyobb része, 33 százaléka interneten követi a híreket, 32 százalékuk a televízióban, 16 százalékuk a közösségi oldalakon, 9 százalékuk rádióban, és mindössze 3 százalékuk újságokban, magazinokban. Az érzékelést nagyban befolyásoló másik tényező az egyéni tapasztalat, ebben a kategóriában globálisan és Romániában egyformán alakult a három leggyakrabban előforduló tényező:
A kutatásból az is kiderült, hogy a hazai lakosság leginkább a daganatos megbetegedésektől, a balesetektől és a terrortámadásoktól fél.
Bármilyen változás a kormánykoalíción belül az elnökjelölt személyét illetően azt jelenti, hogy Călin Georgescu fog nyerni – figyelmeztetett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton.
Több mint húszéves szabadságvesztésre ítélte a ploiești-i táblabíróság azt a dél-romániai házaspárt, akiket szándékosan leforrázott hároméves kislányuk haláláért állítottak bíróság elé.
Ellenzi Hargita megye újabb címertervét a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma, azt állítva, hogy nincs benne utalás a székelyföldi megyében élő román közösségre.
Csík- és Gyergyószékre is megérkeztek a komolyabb fagyok, sőt az egész ország területén mínuszba fordult a hőmérséklet szombatra virradóan.
Tizenegyedik alkalommal szervezik meg február 9-e és 16-a között Erdővidéken is a házasság hetét. Az ökumenikus rendezvénysorozat idén – akárcsak az egész Kárpát-medencében – a „Beszélgessetek a házasságotokért!” mottó jegyében zajlik.
A házassági kötelék, a párbeszéd és a szeretet kerül előtérbe február 9. és 16. között Sepsiszentgyörgyön a Házasság hetén. A programokon a színházi előadás kivételével a részvétel díjtalan, és a gyermekfelügyelet is biztosított.
A Rádió GaGa Színes órák című műsorában B. Szabó Zsolt a csíkszeredai születésű Orbán Leventével beszélgetett, aki a tíz Oscar-díjra jelölt A brutalistában kapott epizódszerepet. A filmnek ma, azaz február 7-én van a romániai premierje a mozikban.
A közösséget kereső fiataloknak szervezik meg Marosvásárhelyen a Vár Rád! rendezvényt, amely egyben a református egyház által meghirdetett Ifjúság Éve nyitórendezvénye is.
Joga volt-e a civil szervezeteknek a fogyatékos központokban gondozott gyerekekről és fiatalokról fényképeket, videókat nyilvánosságra hozni? – teszi fel a kérdést a Maros megyei tanács elnöke, aki a szenátustól kérte az ügy kivizsgálását.
A házasság és párkapcsolat ápolásának jelentőségére hívja fel a figyelmet a Házasság hete, amelyet idén is megtartanak Gyergyószentmiklóson. A vasárnap kezdődő eseménysor programjaiba a magyar történelmi egyházak mindegyike belekapcsolódik.
4 hozzászólás