Nem tudják, hová mennek és mi vár rájuk

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Csak a helyszínen szembesülnek az előttük álló feladattal, pillanatok alatt kell döntéseket hozniuk, majd legjobb tudásuk szerint ellátni a betegeket úgy, hogy közben magukra is vigyáznak. Jelentősen átalakult a mentősök tevékenysége a koronavírus-járvány hatására.

Iszlai Katalin

2020. december 14., 11:332020. december 14., 11:33

A koronavírus-járvány kirobbanása óta sokszor esik szó az első vonalban küzdő egészségügyi dolgozókról, ám a legtöbb esetben a kórházakban tevékenykedő orvosokra, asszisztensekre helyeződik a hangsúly, a betegekkel először kapcsolatba kerülő mentősök viszont háttérbe szorulnak. Ők azok, akik sokszor teljesen ismeretlen terepen, kevés információ birtokában látják el a pácienseket,

úgy érkeznek egy-egy helyszínre, hogy nem tudják, fertőzött-e a segítséget kérő személy, ezáltal fokozottan vannak kitéve a megfertőződés veszélyének.

Munkájukról, nehézségeikről, az idei megterhelő év tapasztalatairól Péter Szilárddal, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatójával, Domokos Iván orvosigazgatóval, a 21 éve mentősként dolgozó Szabó Lenke főasszisztensnővel és társával, Kristó László mentős sofőrrel beszélgettünk.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Mai napig nehéz

Mint megtudtuk, kezdetben nagy volt a bizonytalanság, sokszor találták magukat olyan helyzetekben, amikor nem volt egyértelmű, hogyan kellene eljárjanak. Az első, páciensekkel kitöltetett kérdőívben például még olyan kérdések is szerepeltek, hogy járt-e az illető külföldön, vagy került-e kapcsolatba olyan személlyel, aki igen. Volt rá példa, hogy egy páciens ezekre a kérdésekre nemmel válaszolt, majd útközben, a mentőben beismerte, hogy mégis kapcsolatba került fertőzésgyanús személlyel. A váratlan szituáció elbizonytalanította a mentősöket, nem tudták, hogy félreálljanak-e és beöltözzenek vagy folytassák útjukat az alap védőfelszerelésekben. Idén számos területen átalakult a tevékenységük, megváltozott például a diagnózisok felállítása és a kezelések menete is.

Ha valakinél például nehézlégzés lép fel, el kell különíteni, hogy kiderüljön, az vírusos eredetű-e vagy krónikus betegség okozza.

Időközben hozzászoktak a változásokhoz, megtanulták az új eljárásokat, de mai napig nehéz a járványhelyzetben szolgálatot teljesíteni Szabó Lenke szerint. Példaként egy nemrég történt esetet említett, amikor egy beteget kellett volna átszállítaniuk a csíkszeredai kórházból. A háromágyas kórterembe lépve viszont azzal szembesültek, hogy az egyik beteg elhunyt, a másiknak pedig éppen leállt a szíve, így szállítás helyett újraélesztésbe kezdtek.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A védőfelszerelés hátrányai

Meglátásuk szerint az egyik legnagyobb gondot az okozza, hogy a védőfelszerelésben nagyon nehéz dolgozni. Szigetel, nem szellőzik, ezért izzadnak alatta, ami ebben az időszakban azért is okoz problémát, mivel az előírások szerint csak kint vetkőzhetnek le, és emiatt fennáll a megfázás esélye. Emiatt melegített konténerek beüzemelését tervezik, hogy a csapatok a kinti hideg helyett ezekben tudjanak átöltözni.

A védőfelszerelés egyébként egy kapucnis kezeslábasból és egy cipővédőből áll, illetve három pár kesztyűt, maszkot, szemüveget és arcvédő plexipajzsot is viselniük kell.

Utóbbiakkal az a gond, hogy könnyedén bepárásodnak, így nem látnak megfelelően. A három pár kesztyűre azért van szükség, mert a réteges levetkőzésnél a kezeslábas levétele után lehúzzák a külső kesztyűt, majd a további elemek eltávolítása után a másodikat, végül pedig csak egy pár kesztyű marad rajtuk, ezzel fogják meg és dobják el a levett, fertőzött darabokat. A többrétegű kesztyűk azonban szintén megnehezítik a munkájukat,

a véna kitapintása szinte lehetetlen ezekkel,

ahogy a gyenge pulzus érzékelése is. A védőfelszerelés felvétele mintegy öt percbe telik, ami rengeteg időnek számít, ha egy sürgős esethez, például szívleálláshoz riasztják őket. Ha fertőzött személyről van szó, az eljárás szerint a helyszínre vonulás során az asszisztens a mozgó mentőautóban öltözik be, majd az érkezést követően elsősegélyben részesíti a pácienst, ezalatt pedig a sofőr is beöltözik. Ha nem tudják biztosra, hogy fertőzött személyhez mennek, akkor nincs rajtuk a teljes védőfelszerelés, ha azonban a helyszínen felmerül a fertőzés gyanúja, akkor ott beöltöznek.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Öltözés mozgó autóban

„Fontos, hogy több irányból közelítsünk a betegek felé, gondoljunk a lehetséges krónikus betegségekre, de a fertőzésre is. Mi találkozunk először a páciensekkel, ezáltal mi vagyunk a legjobban kitéve a fertőzésveszélynek. Sohasem tudjuk, hogy pontosan hová megyünk és mi vár ott ránk. Arról sincs tudomásunk, hogy fertőzött személyhez megyünk-e vagy sem. Mire azonban a kórházhoz érünk, már vannak információink, és ha fertőzésgyanúsnak ítéljük a beteget, akkor a kórházi alkalmazottaknak van idejük felkészülni, beöltözni, addig mi a mentőautóban várakozunk a beteggel” – magyarázta Szabó Lenke. Hozzátette,

a legnehezebb a teljes védőfelszerelésben végzett újraélesztés,

mivel ez egy amúgy is megterhelő, fárasztó művelet, amely során egy rövid ujjú blúzban is leizzadnak, a védőruhában viszont még megterhelőbb az elvégzése. A sofőröknek továbbá az is jelentős nehézséget okoz, hogy miután a beteg elhelyezését követően beülnek a kormánykerék mögé, a szemüvegjük annyira bepárásodik, hogy semmit sem látnak, ezért kénytelenek levenni, ez viszont megnöveli a megfertőződés esélyét. Ezért a könnyebb eseteknél próbálják biztosítani azt, hogy a sofőr egyáltalán ne érintkezzen a beteggel, a súlyosabbaknál viszont ez nem kivitelezhető. Az általuk viselt FFP-maszkban ráadásul nehezebb levegőt venni, Kristó László tapasztalatai szerint emiatt egy hosszabb úton gyakran elálmosodik.

Azt is elárulták, hogy ez a csapat szállította a magyarországi határig Böjte Csaba ferences rendi szerzetest is, és mint a főasszisztens elmondta,

megrázó volt látni, hogy az amúgy jókedvű, beszédes ember milyen gyenge volt,

folyton köhögött, alig tudott beszélni, egész úton mindössze annyit mondott, hogy nagyon elfáradt. Az út során a kéttagú csapat hét órán át viselte a teljes védőfelszerelést. A betegek szállításával kapcsolatosan Kristó László arra is kitért: megtörtént, hogy a csíkszeredai kórháznál nem vettek át egy beteget, ezért át kellett szállítsák Székelyudvarhelyre. Ez azért is okoz gondot, mivel erre az időre kiesik egy jármű, így kevesebb mentő áll készenlétben a Csíki térségben.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Fontos az őszinteség

A mentősök tehát egyszerre több dologra kell figyeljenek: egyrészt a betegre, hogy a lehető legjobb ellátásban részesüljön, de közben magukra is, hogy nehogy megfertőződjenek. „Ezért is kértük a lakosságot, hogy legyenek őszinték velünk. Ha nem mondják el a tüneteiket, akkor megtörténhet, hogy a kollégák nem öltöznek be, és végül megfertőződnek, esetleg hazahurcolják a fertőzést, átadják idős szüleiknek, nagyszüleiknek. Voltak is esetek a mentőszolgálatnál, de szerencsére nem csoportosan estek ki csapatok. A járványügyi vizsgálatok során kiderült, hogy mindegyik esetben külső forrásból kapták el a fertőzést. Az egyik kollégánk még szeptember 14-én fertőződött meg, de azóta sem tudott visszatérni dolgozni, az állapota mai napig rossz, oxigén nélkül a mosdóig sem tud eljutni. Volt példa arra is, főként kezdetben, hogy

Idézet
a betegek eltitkolták a tüneteiket vagy azt, hogy jártak külföldön, esetleg kapcsolatba kerültek fertőzésgyanús személlyel”

– emelte ki Péter Szilárd. A gondolatmenethez kapcsolódva Szabó Lenke elmondta, több hasonló esettel is találkoztak az elmúlt hónapokban.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

„Sokan, akik külföldről jöttek haza, vagy már karanténban voltak, elhallgatták ezt a diszpécser elől, így felkészületlenül érkeztünk a helyszínre. Olyanra is volt példa, hogy kihívtak egy fejfájáshoz, és amikor végigkérdeztem a fertőzés tüneteit, mindenre nemmel válaszolt, azt is tagadta, hogy láza lett volna. Mikor azonban arra is rákérdeztem, hogy szedett-e valamilyen gyógyszert, elismerte, hogy három napja napi három Paracetamolt vett be, és emiatt nem volt láza. Később aztán kiderült, hogy fertőzött volt” – emlékezett vissza Szabó Lenke. Ez az eset is bizonyítja, hogy mennyire fontos a több oldalról való megközelítés, hiszen ha nem kérdezett volna rá a gyógyszerekre, nem derült volna fény a fertőzésgyanúra.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 16., szombat

A gyimesfelsőloki katolikus középiskola harmincéves fennállását ünnepelték

Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.

A gyimesfelsőloki katolikus középiskola harmincéves fennállását ünnepelték
2024. november 16., szombat

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök
2024. november 16., szombat

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból

A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.

Ennyi pénzt kapnak a Hargita megyei települések a visszaosztásból
2024. november 16., szombat

Rezidensvizsga: a legtöbb hely a háziorvosoknak van

Miért nincs túljelentkezés az orvosi rezidensvizsgákon és miért éri meg a háziorvosi szakosodást választani – többek között erről is beszélgettünk Vass Levente egészségügyi szakemberrel a vasárnap tartandó rezidensvizsga kapcsán.

Rezidensvizsga: a legtöbb hely a háziorvosoknak van
2024. november 16., szombat

Kis Cipő jótékonysági programot szervez a Csíkszeredai Vöröskereszt

Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.

Kis Cipő jótékonysági programot szervez a Csíkszeredai Vöröskereszt
2024. november 16., szombat

Vegyszerrel telt flakonok miatt állt le a munka a lécfalvi hulladéklerakóban

Erősen irritáló hatású vegyszert tartalmazó palackokat dobott valaki a szelektív hulladékba, emiatt le kellett állítani a munkafolyamatot a lécfalvi hulladéklerakóban. A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat nagyobb elővigyázatosságra int.

Vegyszerrel telt flakonok miatt állt le a munka a lécfalvi hulladéklerakóban
2024. november 15., péntek

Négyszázezer dollár értékű felszerelést adományozott a WHO a katasztrófavédelemnek

Orvosi felszereléseket adományozott pénteken az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőségnek.

Négyszázezer dollár értékű felszerelést adományozott a WHO a katasztrófavédelemnek
2024. november 15., péntek

Száz pár cipőt szeretnének vásárolni rászoruló gyerekeknek

Útjára indult a 100 Lélek 100 Cipő elnevezésű adománygyűjtő akció Marosvásárhelyen, idén is a nehéz helyzetben élő gyerekeknek vásárolnak lábbelit.

Száz pár cipőt szeretnének vásárolni rászoruló gyerekeknek
2024. november 15., péntek

Szakács László marad az alpolgármester Baróton

Megalakultak a szakbizottságok, valamint újra Szakács Lászlót választották Barót alpolgármesterének a helyi önkormányzat képviselői pénteken. A döntés egyhangúlag született meg.

Szakács László marad az alpolgármester Baróton
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!