
Érdekvédelmi szempontból csendesnek ígérkezik a jövő heti tanévkezdés, nem tervez tiltakozást a szakszervezet
Fotó: Veres Nándor
Noha nem jelent meg szeptember elsejéig az új, egységes bértörvény tervezete, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó része sem – ahogyan arra a tanügyi szakszervezetek ígéretet kaptak a nyár eleji általános sztrájk végén –, nem tervez tiltakozást a napokon belül kezdődő tanév elejére a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. Az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője szerint a szeptember elsejei határidőnél lényegesebb az, hogy a fontosabb határidőket betartsa a kormány.
2023. szeptember 05., 21:322023. szeptember 05., 21:32
A május végén elkezdődött és három hétig tartó általános sztrájk végén a három nagy tanügyi szakszervezet ígéretet kapott a kormány képviselőitől arra, hogy a közszférára vonatkozó új, egységes bértörvény tervezetét, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó részét véglegesítik július 15-ig. Ez nem történt meg, így nem kerülhetett fel a parlament napirendjére sem szeptember 1-jéig a tervezet megvitatása.
Noha a felsőoktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy ez újabb munkakonfliktus kirobbanását eredményezheti,
A három szakszervezeti elnök hétfőn délután Marcel Ciolacu kormányfővel is megbeszélést folytatott az egységes bértörvény tervezetéről, de a találkozó után kiadott közös közleményben nem esett szó a szeptember elsejei határidőről.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nem tervez tiltakozást a tanév elejére, erősítette meg a Székelyhon érdeklődésére Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei szervezetének elnöke.
– mondta a szakszervezet képviselője. Molnár Zoltán ugyanakkor arra is kitért, hogy az új egységes bértörvény csak 2024. január 1-én kell érvénybe lépjen, így nincs túl nagy jelentősége annak, hogy szeptember 1-jére elkészült-e vagy sem a tervezet.

Hetek óta a közoktatásban dolgozók bérköveteléseiről szól a sajtóhírek jó része, a béremelésekről szóló hétfői sürgősségi kormányrendeletek elfogadását követő nyilatkozatokban is röpködtek a fizetésemelésre vonatkozó konkrét összegek.
„Hétfőn volt egy szakszervezeti találkozó a kormánnyal, amelyen még mindig az volt az ígéret, hogy január elsejétől alkalmazzák az új bértörvényt.
– fejtette ki.
Az első béremelést megkapták az oktatásban dolgozók,
októberben kell megkapják a szakmai fejlesztésre fordítható 1500, illetve 500 lejes prémiumot is a didaktikai, valamint a kisegítő személyzet tagjai,
a következő fontos határidő pedig január elseje
– sorolta az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szerint
Ő egyébként úgy tudja, hogy szeptemberben elkészül az új bértörvény tervezetének az oktatási rendszerre vonatkozó része is, illetve a hétfői találkozón elkészült dokumentumban az is szerepel, hogy a kormány megpróbálja megoldani az iskolaigazgatókat érintő bérproblémákat is.
„Tényleg kellene valamit kezdeni azzal, mert
– fogalmazott Molnár Zoltán. A bérproblémákkal kapcsolatos igazgatói lemondásokra vonatkozó kérdésünkre a szakszervezet képviselője elmondta, történtek lemondások Maros, illetve más megyékben is, de azoknak nem feltétlenül csak a béregyenlőtlenség volt az oka – ha így volna, szerinte már a fél országban lemondtak volna tisztségükről a tanintézet-vezetők.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, meggyőződése, hogy Románia a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása után is megőrzi Nyugat-barát irányvonalát.
szóljon hozzá!