Érdekvédelmi szempontból csendesnek ígérkezik a jövő heti tanévkezdés, nem tervez tiltakozást a szakszervezet
Fotó: Veres Nándor
Noha nem jelent meg szeptember elsejéig az új, egységes bértörvény tervezete, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó része sem – ahogyan arra a tanügyi szakszervezetek ígéretet kaptak a nyár eleji általános sztrájk végén –, nem tervez tiltakozást a napokon belül kezdődő tanév elejére a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. Az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője szerint a szeptember elsejei határidőnél lényegesebb az, hogy a fontosabb határidőket betartsa a kormány.
2023. szeptember 05., 21:322023. szeptember 05., 21:32
A május végén elkezdődött és három hétig tartó általános sztrájk végén a három nagy tanügyi szakszervezet ígéretet kapott a kormány képviselőitől arra, hogy a közszférára vonatkozó új, egységes bértörvény tervezetét, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó részét véglegesítik július 15-ig. Ez nem történt meg, így nem kerülhetett fel a parlament napirendjére sem szeptember 1-jéig a tervezet megvitatása.
Noha a felsőoktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy ez újabb munkakonfliktus kirobbanását eredményezheti,
A három szakszervezeti elnök hétfőn délután Marcel Ciolacu kormányfővel is megbeszélést folytatott az egységes bértörvény tervezetéről, de a találkozó után kiadott közös közleményben nem esett szó a szeptember elsejei határidőről.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nem tervez tiltakozást a tanév elejére, erősítette meg a Székelyhon érdeklődésére Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei szervezetének elnöke.
– mondta a szakszervezet képviselője. Molnár Zoltán ugyanakkor arra is kitért, hogy az új egységes bértörvény csak 2024. január 1-én kell érvénybe lépjen, így nincs túl nagy jelentősége annak, hogy szeptember 1-jére elkészült-e vagy sem a tervezet.
Hetek óta a közoktatásban dolgozók bérköveteléseiről szól a sajtóhírek jó része, a béremelésekről szóló hétfői sürgősségi kormányrendeletek elfogadását követő nyilatkozatokban is röpködtek a fizetésemelésre vonatkozó konkrét összegek.
„Hétfőn volt egy szakszervezeti találkozó a kormánnyal, amelyen még mindig az volt az ígéret, hogy január elsejétől alkalmazzák az új bértörvényt.
– fejtette ki.
Az első béremelést megkapták az oktatásban dolgozók,
októberben kell megkapják a szakmai fejlesztésre fordítható 1500, illetve 500 lejes prémiumot is a didaktikai, valamint a kisegítő személyzet tagjai,
a következő fontos határidő pedig január elseje
– sorolta az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szerint
Ő egyébként úgy tudja, hogy szeptemberben elkészül az új bértörvény tervezetének az oktatási rendszerre vonatkozó része is, illetve a hétfői találkozón elkészült dokumentumban az is szerepel, hogy a kormány megpróbálja megoldani az iskolaigazgatókat érintő bérproblémákat is.
„Tényleg kellene valamit kezdeni azzal, mert
– fogalmazott Molnár Zoltán. A bérproblémákkal kapcsolatos igazgatói lemondásokra vonatkozó kérdésünkre a szakszervezet képviselője elmondta, történtek lemondások Maros, illetve más megyékben is, de azoknak nem feltétlenül csak a béregyenlőtlenség volt az oka – ha így volna, szerinte már a fél országban lemondtak volna tisztségükről a tanintézet-vezetők.
Elmentünk Gagyba, és vadászkísérettel távolról megnéztük a medvebarlangot. Relatív távolról, hiszen jóformán még a házak is közel vannak. A környékét mostanra szalaggal kerítették el és figyelmeztető feliratokat is elhelyeztek.
Közzétette kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a február 10. és 23. közötti időszakra. Napközben plusz fokok várhatók, de kétszer is lesz egy kis ingadozás.
Egyetlen nap alatt összesen 53 ezer lej értékben szabtak ki bírságot gyalogosokra és autóvezetőkre a Maros megyei rendőrök. Közleményük szerint a legnagyobb gondot a sebességkorlátozás be nem tartása jelentette.
Öt embert vittek be hétfőn kihallgatásra a szombati urziceni-i utcai tömegverekedés ügyében a nap folyamán végzett tizenöt házkutatás nyomán – tájékoztatott a Román Rendőrség.
Az idei költségvetés megalkotásakor szem előtt tartott elvekről és az elfogadott büdzsé újdonságairól tartott hétfőn sajtótájékoztatót Miklós Zoltán parlamenti képviselő. A legnagyobb újdonság, hogy 2025-ben Bukarest is fizet a szolidaritási alapba.
Könnygázt vetettek be hétfőn a csendőrök a kormánypalota előtti téren zajló, engedély nélküli tüntetés résztvevői ellen, akik áttörték a biztonsági kordont, petárdákat és füstbombákat dobáltak.
Gyergyószentmiklós önkormányzata rendkívüli tanácsülésen döntött arról, hogy 4,2 millió lejes kincstári hitelt igényel. Ezzel a város fűtőművének évekkel ezelőtt keletkezett tartozását egyenlítenék ki.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását, emlékeztetve arra, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ügyvivőként az államfői tisztséget.
Két emléktáblát is lelepleztek hétfőn Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum főlépcsőjénél, amelyek arra emlékeztetnek, hogy Bolyai Farkas élete, illetve az iskola története hogyan járult hozzá az egész erdélyi magyar kultúra örökségéhez.
A kászonújfalusi tűzesetben megsemmisült lakóház újjáépítéséhez adománygyűjtő koncertet tart a Truba-moll zenekar Szavak szívén címmel Csíkszeredában, szerdán 19 órától.
szóljon hozzá!