
Érdekvédelmi szempontból csendesnek ígérkezik a jövő heti tanévkezdés, nem tervez tiltakozást a szakszervezet
Fotó: Veres Nándor
Noha nem jelent meg szeptember elsejéig az új, egységes bértörvény tervezete, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó része sem – ahogyan arra a tanügyi szakszervezetek ígéretet kaptak a nyár eleji általános sztrájk végén –, nem tervez tiltakozást a napokon belül kezdődő tanév elejére a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. Az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője szerint a szeptember elsejei határidőnél lényegesebb az, hogy a fontosabb határidőket betartsa a kormány.
2023. szeptember 05., 21:322023. szeptember 05., 21:32
A május végén elkezdődött és három hétig tartó általános sztrájk végén a három nagy tanügyi szakszervezet ígéretet kapott a kormány képviselőitől arra, hogy a közszférára vonatkozó új, egységes bértörvény tervezetét, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó részét véglegesítik július 15-ig. Ez nem történt meg, így nem kerülhetett fel a parlament napirendjére sem szeptember 1-jéig a tervezet megvitatása.
Noha a felsőoktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy ez újabb munkakonfliktus kirobbanását eredményezheti,
A három szakszervezeti elnök hétfőn délután Marcel Ciolacu kormányfővel is megbeszélést folytatott az egységes bértörvény tervezetéről, de a találkozó után kiadott közös közleményben nem esett szó a szeptember elsejei határidőről.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nem tervez tiltakozást a tanév elejére, erősítette meg a Székelyhon érdeklődésére Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei szervezetének elnöke.
– mondta a szakszervezet képviselője. Molnár Zoltán ugyanakkor arra is kitért, hogy az új egységes bértörvény csak 2024. január 1-én kell érvénybe lépjen, így nincs túl nagy jelentősége annak, hogy szeptember 1-jére elkészült-e vagy sem a tervezet.

Hetek óta a közoktatásban dolgozók bérköveteléseiről szól a sajtóhírek jó része, a béremelésekről szóló hétfői sürgősségi kormányrendeletek elfogadását követő nyilatkozatokban is röpködtek a fizetésemelésre vonatkozó konkrét összegek.
„Hétfőn volt egy szakszervezeti találkozó a kormánnyal, amelyen még mindig az volt az ígéret, hogy január elsejétől alkalmazzák az új bértörvényt.
– fejtette ki.
Az első béremelést megkapták az oktatásban dolgozók,
októberben kell megkapják a szakmai fejlesztésre fordítható 1500, illetve 500 lejes prémiumot is a didaktikai, valamint a kisegítő személyzet tagjai,
a következő fontos határidő pedig január elseje
– sorolta az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szerint
Ő egyébként úgy tudja, hogy szeptemberben elkészül az új bértörvény tervezetének az oktatási rendszerre vonatkozó része is, illetve a hétfői találkozón elkészült dokumentumban az is szerepel, hogy a kormány megpróbálja megoldani az iskolaigazgatókat érintő bérproblémákat is.
„Tényleg kellene valamit kezdeni azzal, mert
– fogalmazott Molnár Zoltán. A bérproblémákkal kapcsolatos igazgatói lemondásokra vonatkozó kérdésünkre a szakszervezet képviselője elmondta, történtek lemondások Maros, illetve más megyékben is, de azoknak nem feltétlenül csak a béregyenlőtlenség volt az oka – ha így volna, szerinte már a fél országban lemondtak volna tisztségükről a tanintézet-vezetők.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!