
Érdekvédelmi szempontból csendesnek ígérkezik a jövő heti tanévkezdés, nem tervez tiltakozást a szakszervezet
Fotó: Veres Nándor
Noha nem jelent meg szeptember elsejéig az új, egységes bértörvény tervezete, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó része sem – ahogyan arra a tanügyi szakszervezetek ígéretet kaptak a nyár eleji általános sztrájk végén –, nem tervez tiltakozást a napokon belül kezdődő tanév elejére a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége. Az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője szerint a szeptember elsejei határidőnél lényegesebb az, hogy a fontosabb határidőket betartsa a kormány.
2023. szeptember 05., 21:322023. szeptember 05., 21:32
A május végén elkezdődött és három hétig tartó általános sztrájk végén a három nagy tanügyi szakszervezet ígéretet kapott a kormány képviselőitől arra, hogy a közszférára vonatkozó új, egységes bértörvény tervezetét, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó részét véglegesítik július 15-ig. Ez nem történt meg, így nem kerülhetett fel a parlament napirendjére sem szeptember 1-jéig a tervezet megvitatása.
Noha a felsőoktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy ez újabb munkakonfliktus kirobbanását eredményezheti,
A három szakszervezeti elnök hétfőn délután Marcel Ciolacu kormányfővel is megbeszélést folytatott az egységes bértörvény tervezetéről, de a találkozó után kiadott közös közleményben nem esett szó a szeptember elsejei határidőről.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nem tervez tiltakozást a tanév elejére, erősítette meg a Székelyhon érdeklődésére Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei szervezetének elnöke.
– mondta a szakszervezet képviselője. Molnár Zoltán ugyanakkor arra is kitért, hogy az új egységes bértörvény csak 2024. január 1-én kell érvénybe lépjen, így nincs túl nagy jelentősége annak, hogy szeptember 1-jére elkészült-e vagy sem a tervezet.

Hetek óta a közoktatásban dolgozók bérköveteléseiről szól a sajtóhírek jó része, a béremelésekről szóló hétfői sürgősségi kormányrendeletek elfogadását követő nyilatkozatokban is röpködtek a fizetésemelésre vonatkozó konkrét összegek.
„Hétfőn volt egy szakszervezeti találkozó a kormánnyal, amelyen még mindig az volt az ígéret, hogy január elsejétől alkalmazzák az új bértörvényt.
– fejtette ki.
Az első béremelést megkapták az oktatásban dolgozók,
októberben kell megkapják a szakmai fejlesztésre fordítható 1500, illetve 500 lejes prémiumot is a didaktikai, valamint a kisegítő személyzet tagjai,
a következő fontos határidő pedig január elseje
– sorolta az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szerint
Ő egyébként úgy tudja, hogy szeptemberben elkészül az új bértörvény tervezetének az oktatási rendszerre vonatkozó része is, illetve a hétfői találkozón elkészült dokumentumban az is szerepel, hogy a kormány megpróbálja megoldani az iskolaigazgatókat érintő bérproblémákat is.
„Tényleg kellene valamit kezdeni azzal, mert
– fogalmazott Molnár Zoltán. A bérproblémákkal kapcsolatos igazgatói lemondásokra vonatkozó kérdésünkre a szakszervezet képviselője elmondta, történtek lemondások Maros, illetve más megyékben is, de azoknak nem feltétlenül csak a béregyenlőtlenség volt az oka – ha így volna, szerinte már a fél országban lemondtak volna tisztségükről a tanintézet-vezetők.
Megnövekedett autós forgalomra hívják fel a figyelmet a rendőrök az 1-es országúton, különösen a hegyvidéki területek felé.
Pósfai Gábort, a Tisza Párt operatív vezetőjét a rendvédelmet és sportot felügyelő és irányító Belügyminisztérium vezetésére, Melléthei-Barna Mártont, a Tisza Párt jogi vezetőjét pedig az Igazságügyi Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Földimogyorót vont vissza a forgalomból a Metro Cash & Carry áruházlánc, mivel a termékeknél az aflatoxin szintje meghaladta a megengedett határértéket. A vásárlóknak azt tanácsolják, hogy ne fogyasszák el, hanem vigyék vissza.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
szóljon hozzá!