Nem tervez tiltakozást tanévkezdésre a tanügyi szakszervezet

A három szakszervezeti elnök hétfőn délután Marcel Ciolacu kormányfővel is megbeszélést folytatott az egységes bértörvény tervezetéről, de a találkozó után kiadott közös közleményben nem esett szó a szeptember elsejei határidőről.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nem tervez tiltakozást a tanév elejére, erősítette meg a Székelyhon érdeklődésére Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei szervezetének elnöke.

– mondta a szakszervezet képviselője. Molnár Zoltán ugyanakkor arra is kitért, hogy az új egységes bértörvény csak 2024. január 1-én kell érvénybe lépjen, így nincs túl nagy jelentősége annak, hogy szeptember 1-jére elkészült-e vagy sem a tervezet.

korábban írtuk

Béremelés a közoktatásban – mennyi az annyi?

Hetek óta a közoktatásban dolgozók bérköveteléseiről szól a sajtóhírek jó része, a béremelésekről szóló hétfői sürgősségi kormányrendeletek elfogadását követő nyilatkozatokban is röpködtek a fizetésemelésre vonatkozó konkrét összegek.

„Hétfőn volt egy szakszervezeti találkozó a kormánnyal, amelyen még mindig az volt az ígéret, hogy január elsejétől alkalmazzák az új bértörvényt.

– fejtette ki.

• Az első béremelést megkapták az oktatásban dolgozók,

• októberben kell megkapják a szakmai fejlesztésre fordítható 1500, illetve 500 lejes prémiumot is a didaktikai, valamint a kisegítő személyzet tagjai,

• a következő fontos határidő pedig január elseje

– sorolta az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szerint

Ő egyébként úgy tudja, hogy szeptemberben elkészül az új bértörvény tervezetének az oktatási rendszerre vonatkozó része is, illetve a hétfői találkozón elkészült dokumentumban az is szerepel, hogy a kormány megpróbálja megoldani az iskolaigazgatókat érintő bérproblémákat is.

„Tényleg kellene valamit kezdeni azzal, mert

– fogalmazott Molnár Zoltán. A bérproblémákkal kapcsolatos igazgatói lemondásokra vonatkozó kérdésünkre a szakszervezet képviselője elmondta, történtek lemondások Maros, illetve más megyékben is, de azoknak nem feltétlenül csak a béregyenlőtlenség volt az oka – ha így volna, szerinte már a fél országban lemondtak volna tisztségükről a tanintézet-vezetők.