Nem mindennapi házak, amelyekre büszkék az építőik
Fotó: Hargita megye tanácsának sajtószolgálata
Újrahasznosított csűr, ház szalmabálákból vagy éppen vályogból – mind olyan megoldások, amelyekre, valljuk be, nem gondolunk egyből, ha lakóházépítésbe fogunk. Vannak viszont akik a gondolaton túl a megvalósításba is belefogtak, egész sikeresen. Tapasztalataikról meséltek.
Barabás Hajnal
2018. június 03., 21:432018. június 03., 21:43
Számos helyi építész és szakmabeli részvételével zajlott az alternatív építészeti megoldásokat bemutató csütörtöki konferencia a csíkszeredai megyeházán. Csák László szakértő a szakmai fórum bevezetőjeként elmondta, az európai Régiók Bizottságának Zöld Hét elnevezésű kezdeményezéséhez kapcsolódva fontos, hogy helyi szinten is foglalkozzanak olyan témákkal, mint az energiahatékony fejlesztések, fenntartható építkezések.
– fogalmazott a szakértő. A bevezetőt követően három Hargita megyei építész a megszokott építkezéstől eltérő megoldásokat mutatott be, ugyanakkor ezekről az alternatív építészeti beavatkozásokról rövid filmeket is láthattak a résztvevők.
Újrahasznosított csűr
Csíki Barna építész az udvarhelyszéki Csehétfalván egy csűrt épített át oly módon, hogy újrahasznosította többek között a gazdasági épület gerendáit, és megváltoztatta az építmény eredeti rendeltetését, így lett a csűrből közösségi központ. A szakember elmondása szerint nemcsak a csűrt építették újjá, hanem egy kisebb falurészt is, ezért
Jó példa Csehétfalván. Újjáépített ház, új funkciót kapó csűr. Archív
Fotó: Pál Árpád
Ennek kapcsán abbeli véleményének adott hangot, hogy egy törvényerejű faluképvédelmi szabályozásra lenne szükség, hiszen jobb lenne, ha a települések egy koncepció mentén fejlesztenének, elejét véve a kaotikus állapotoknak. Ugyanakkor hozzátette,
szerinte némi odafigyeléssel, mentalitásváltással épített értékeket lehetne megmenteni.
Ház szalmabálákból
Lázár Attila Csomortánban épített szalmabálaházat, a természetbe illeszkedő épületről elmondta, hogy az alapját kővel kitöltött, használt autógumival oldotta meg, a falakat szalmabálából építette, amelyre agyag és homok keverékű vakolat került, a tetőt pedig növényzettel ültette be.
– fogalmazott a szalmabálaház tulajdonosa. A ház fűtését úgynevezett tömegkályhával oldotta meg, amely szerinte olyannyira hatékony, hogy
A tömegkályha ismertetése kapcsán elmondta, hogy olyan nagy tömegű, téglából épült, nagy tűztérrel és több tűzjárattal rendelkező kályháról van szó, amely üveges ablakának köszönhetően a kandallóhoz hasonlít.
Lakóhely vályogból
Asztalos Barna vályogból, vagyis agyag, homok és szalma egyvelegéből, úgynevezett csömpölyegből építette fel házát az udvarhelyszéki Székelylengyelfalván. Mint magyarázta,
A mintegy 160 négyzetméternyi háznak, amelyet szintén tömegkályhával fűtöttek, a fűtésigénye télen nyolc méter fa volt. A ház fenntartása és karbantartása nagyon olcsó, felépítése pedig kevés időt vesz igénybe.
Problémák, amiket meg kellett oldani
A bemutatott alternatív építkezési megoldások kapcsán több szakmai kérdést is feltettek a konferencián jelen lévő építészek, tervezők, hogy tisztábban lássák a hátrányokat és előnyöket. Többek között szó esett a gerendaház tartósságáról, a szalmabálaház melegvíz-előállításának nehézségeiről, hiszen a családnak nagyobb volt a melegvíz-igénye, mint a ház fűtésigénye, és ezt kiegészítő megoldásokkal kellett megoldaniuk, illetve a vályogház esetében az merült fel, hogy noha gyorsan átmelegszik, gyorsan is kihűl, ha nem fűtenek benne.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Gazdasági miniszter: feszített ütemben zajlik a munka, a Korond-patakot július elejéig akarják elterelni
Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – jelentette ki az ügyvivő gazdasági miniszter a szerdai kormányülés után.
Környezetvédelmi miniszter: felelősségre vonják a parajdi bányakatasztrófa vétkeseit
A parajdi sóbánya helyzetét gyorsan rendezni kell, és a vétkeseket felelősségre vonják – jelentette ki a szerdai kormányülés után a környezetvédelmi miniszter.
Környezetvédelmi miniszter: felelősségre vonják a parajdi bányakatasztrófa vétkeseit
Több mint 74 000 liter ivóvizet küldtek az állami tartalékalapból a Kis-Küküllő menti településekre
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Több mint 74 000 liter ivóvizet küldtek az állami tartalékalapból a Kis-Küküllő menti településekre
Harangszó a nemzet szívében – megnyitották Berecz András fotókiállítását Csíkszeredában
A Mikó-vár falai között nyílt meg Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, aki most képekben mesél. Nemcsak a harangokat mutatja be, hanem azt a lelki világot is, amelyet összekapcsolnak a Kárpát-medence magyarságában.
Harangszó a nemzet szívében – megnyitották Berecz András fotókiállítását Csíkszeredában
Wittner Mária egykori forradalmárra is emlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napja sepsiszentgyörgyi eseménysorozatán
A Sepsiszéki Székely Tanács által a trianoni döntés évfordulójára idén 33. alkalommal megszervezett rendezvény neves vendégekkel zajlott szerdán Sepsiszentgyörgyön: tárlatnyitás és koncert is része volt.
A magyar kormány megduplázza a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére szerdán gyűjtött pénzadományt
A kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia Összetartozunk - Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet”
Szakértők magyarázzák el a magas sótartalmú vizek negatív hatásait
Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.
Szakértők magyarázzák el a magas sótartalmú vizek negatív hatásait
Vigyáznunk kell a magyarságunkat egyben tartó belső határokra
Meg kell őrizzük a nemzetünket összetartó belső határainkat, amihez mindennapos cselekvésre van szükség – hangzott el szerdán, a Nemzeti Összetartozás napján Székelyudvarhelyen, a Millenniumi emlékműnél.
Vigyáznunk kell a magyarságunkat egyben tartó belső határokra
A lelki térképen levő országunk
Ökölként csapott le a békediktátum az országa és szétszakította azt. De a lelki térképünkön közel érezzük magunkat ma is egymáshoz. Ma nem versengenünk kell, hanem segítenünk, szolgálnunk egymásnak.
A lelki térképen levő országunk
Idén is befut a Boldogasszony Zarándokvonat – ünnepélyes fogadtatás Gyergyószentmiklóson
A hagyományokhoz híven idén is több száz zarándokot lát vendégül Gyergyószentmiklós, akik a Boldogasszony Zarándokvonattal érkeznek Erdélybe, a csíksomlyói búcsúba tartva.
Idén is befut a Boldogasszony Zarándokvonat – ünnepélyes fogadtatás Gyergyószentmiklóson
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!