Nem mindennapi házak, amelyekre büszkék az építőik

– fogalmazott a szakértő. A bevezetőt követően három Hargita megyei építész a megszokott építkezéstől eltérő megoldásokat mutatott be, ugyanakkor ezekről az alternatív építészeti beavatkozásokról rövid filmeket is láthattak a résztvevők.

Újrahasznosított csűr

Csíki Barna építész az udvarhelyszéki Csehétfalván egy csűrt épített át oly módon, hogy újrahasznosította többek között a gazdasági épület gerendáit, és megváltoztatta az építmény eredeti rendeltetését, így lett a csűrből közösségi központ. A szakember elmondása szerint nemcsak a csűrt építették újjá, hanem egy kisebb falurészt is, ezért

szerinte némi odafigyeléssel, mentalitásváltással épített értékeket lehetne megmenteni.

Ház szalmabálákból

Lázár Attila Csomortánban épített szalmabálaházat, a természetbe illeszkedő épületről elmondta, hogy az alapját kővel kitöltött, használt autógumival oldotta meg, a falakat szalmabálából építette, amelyre agyag és homok keverékű vakolat került, a tetőt pedig növényzettel ültette be.

– fogalmazott a szalmabálaház tulajdonosa. A ház fűtését úgynevezett tömegkályhával oldotta meg, amely szerinte olyannyira hatékony, hogy

A tömegkályha ismertetése kapcsán elmondta, hogy olyan nagy tömegű, téglából épült, nagy tűztérrel és több tűzjárattal rendelkező kályháról van szó, amely üveges ablakának köszönhetően a kandallóhoz hasonlít.

Lakóhely vályogból

Asztalos Barna vályogból, vagyis agyag, homok és szalma egyvelegéből, úgynevezett csömpölyegből építette fel házát az udvarhelyszéki Székelylengyelfalván. Mint magyarázta,

A mintegy 160 négyzetméternyi háznak, amelyet szintén tömegkályhával fűtöttek, a fűtésigénye télen nyolc méter fa volt. A ház fenntartása és karbantartása nagyon olcsó, felépítése pedig kevés időt vesz igénybe.