
A vadászok szerint nem lesz hatása a reflektorhasználat engedélyezésének az éjszakai vadászatokon
Fotó: 123RF
Nem könnyíti meg a vadásztársaságok dolgát a frissen módosított vadászati törvény a sertéspestis miatt elrendelt vaddisznókilövéseket illetően. Az új előírás ugyan lehetőséget ad a reflektorhasználatra az éjszakai vadászatokon, de a vadászok szerint ez nem nagy segítség.
2020. január 15., 15:502020. január 15., 15:50
Kihirdette Klaus Johannis államfő a nemrég módosított vadászati törvényt. A sertéspestist terjesztő vadak, a vaddisznó, róka és sakál vadászata esetében az új előírások lehetővé teszik a reflektorhasználatot az éjszakai vadászatokon, ez azonban nemigen könnyíti meg a vadászok dolgát, akik a sertéspestis terjedése miatt a megszokottnál jóval több vaddisznót kell kilőjenek. Ott, ahol felütötte a fejét a kór, az adott vadászterületen gyakorlatilag a teljes vaddisznóállományt ki kell irtani.
Hargita megyében ilyen Gyepes térsége, ahol egy elhullott vaddisznó teteméből vett minták laborvizsgálata során december közepén igazolták a sertéspestis megjelenését. A vadászterület a Nagy-Küküllő Vadásztársaság ügykezelésébe tartozik, és amint Mărmureanu-Bíró Leonard, a társaság igazgatója portálunk érdeklődésére beszámolt róla, noha szépen teljesítenek vadászkollégái, mostanáig csak a vaddisznóállománynak a felét, a 115-ből mintegy 60 példányt tudtak kilőni az említett vadászterületen.
„Semmivel se lesz könnyebb” teljesíteni a kilövési kvótát, hiába ad lehetőséget a módosított vadászati törvény a reflektorhasználatra – véleményezte az új előírást a fővadász. Kijelentésére egy találós kérdéssel adott magyarázatot: „ha a szóróra (a vaddisznó lesvadászatára kiválasztott hely, szerk. megj.) kijön tíz vaddisznó, és egyet kilősz, hány marad?” A helyes válasz az, hogy egy sem, ugyanis a többi elmenekül. Nem tud tíz vadász egy lesre kiülni, mert lehetetlen, akárcsak az, hogy egyszerre leterítsenek tíz vaddisznót – mondta a fővadász, aki szerint
Újonnan elhullott vaddisznókat viszont nem találtak, és abból kiindulva – amint arról szaktanulmányokban tájékozódott –, hogy az állat a fertőzéstől számított 3-10 napon belül elpusztul, feltételezhető, hogy sikerült megállítani a környéken a kór terjedését.
A hajtóvadászat azért tiltott a gócpontok 13 kilométeres körzetében, hogy a kórokozót esetlegesen hordozó egyedek ne vigyék át más vadászterületekre a fertőzést – magyarázta Benke József, aki a Zetelaka és Társai Vadásztársaságot vezeti, amelynek a gyepesi zónában található vadászterület szomszédságában is van ügykezelt vadászterülete. Ő egyébként naiv elképzelésnek tartja, hogy így sikerülhet megakadályozni a fertőzés terjedését, hiszen a kórokozót számtalan más faj – például a dögevő emlősök és szárnyasok –, is közvetítheti, de akár az emberi tevékenység által is terjedhet. Benke József szerint sem válik könnyebbé a vaddisznóvadászat az éjszakai reflektorhasználatnak köszönhetően.
– fogalmazott, megjegyezve, hogy ez tapasztalható is a sertéspestis miatt megnövelt kilövési kvóták teljesítésének a megkezdése óta. Az állományritkításra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban kialakult egy konfliktus is.
– mondta a fővadász, a majdani vaddisznó-szaporulat miatt aggódva. Ő a megnövelt kilövési kvótákat is túl magasnak tartja. Elmondta, egy 100-as keretből – amiben nagyjából 30 a kocák száma – mintegy 70 vaddisznót kellene kilőni, miközben csak 30-40-et szabadna ahhoz, hogy egy állandó populációt fenn lehessen tartani. Mindeközben azt sem lehet tudni, hogy a sertéspestis mennyire tizedelte meg a vaddisznóállományt, tehát a valóságban mekkora a kilövésekkel drasztikusan megritkítandó vaddisznó-populáció – hívta fel a figyelmet a szakember.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
szóljon hozzá!