
A vadászok szerint nem lesz hatása a reflektorhasználat engedélyezésének az éjszakai vadászatokon
Fotó: 123RF
Nem könnyíti meg a vadásztársaságok dolgát a frissen módosított vadászati törvény a sertéspestis miatt elrendelt vaddisznókilövéseket illetően. Az új előírás ugyan lehetőséget ad a reflektorhasználatra az éjszakai vadászatokon, de a vadászok szerint ez nem nagy segítség.
2020. január 15., 15:502020. január 15., 15:50
Kihirdette Klaus Johannis államfő a nemrég módosított vadászati törvényt. A sertéspestist terjesztő vadak, a vaddisznó, róka és sakál vadászata esetében az új előírások lehetővé teszik a reflektorhasználatot az éjszakai vadászatokon, ez azonban nemigen könnyíti meg a vadászok dolgát, akik a sertéspestis terjedése miatt a megszokottnál jóval több vaddisznót kell kilőjenek. Ott, ahol felütötte a fejét a kór, az adott vadászterületen gyakorlatilag a teljes vaddisznóállományt ki kell irtani.
Hargita megyében ilyen Gyepes térsége, ahol egy elhullott vaddisznó teteméből vett minták laborvizsgálata során december közepén igazolták a sertéspestis megjelenését. A vadászterület a Nagy-Küküllő Vadásztársaság ügykezelésébe tartozik, és amint Mărmureanu-Bíró Leonard, a társaság igazgatója portálunk érdeklődésére beszámolt róla, noha szépen teljesítenek vadászkollégái, mostanáig csak a vaddisznóállománynak a felét, a 115-ből mintegy 60 példányt tudtak kilőni az említett vadászterületen.
„Semmivel se lesz könnyebb” teljesíteni a kilövési kvótát, hiába ad lehetőséget a módosított vadászati törvény a reflektorhasználatra – véleményezte az új előírást a fővadász. Kijelentésére egy találós kérdéssel adott magyarázatot: „ha a szóróra (a vaddisznó lesvadászatára kiválasztott hely, szerk. megj.) kijön tíz vaddisznó, és egyet kilősz, hány marad?” A helyes válasz az, hogy egy sem, ugyanis a többi elmenekül. Nem tud tíz vadász egy lesre kiülni, mert lehetetlen, akárcsak az, hogy egyszerre leterítsenek tíz vaddisznót – mondta a fővadász, aki szerint
Újonnan elhullott vaddisznókat viszont nem találtak, és abból kiindulva – amint arról szaktanulmányokban tájékozódott –, hogy az állat a fertőzéstől számított 3-10 napon belül elpusztul, feltételezhető, hogy sikerült megállítani a környéken a kór terjedését.
A hajtóvadászat azért tiltott a gócpontok 13 kilométeres körzetében, hogy a kórokozót esetlegesen hordozó egyedek ne vigyék át más vadászterületekre a fertőzést – magyarázta Benke József, aki a Zetelaka és Társai Vadásztársaságot vezeti, amelynek a gyepesi zónában található vadászterület szomszédságában is van ügykezelt vadászterülete. Ő egyébként naiv elképzelésnek tartja, hogy így sikerülhet megakadályozni a fertőzés terjedését, hiszen a kórokozót számtalan más faj – például a dögevő emlősök és szárnyasok –, is közvetítheti, de akár az emberi tevékenység által is terjedhet. Benke József szerint sem válik könnyebbé a vaddisznóvadászat az éjszakai reflektorhasználatnak köszönhetően.
– fogalmazott, megjegyezve, hogy ez tapasztalható is a sertéspestis miatt megnövelt kilövési kvóták teljesítésének a megkezdése óta. Az állományritkításra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban kialakult egy konfliktus is.
– mondta a fővadász, a majdani vaddisznó-szaporulat miatt aggódva. Ő a megnövelt kilövési kvótákat is túl magasnak tartja. Elmondta, egy 100-as keretből – amiben nagyjából 30 a kocák száma – mintegy 70 vaddisznót kellene kilőni, miközben csak 30-40-et szabadna ahhoz, hogy egy állandó populációt fenn lehessen tartani. Mindeközben azt sem lehet tudni, hogy a sertéspestis mennyire tizedelte meg a vaddisznóállományt, tehát a valóságban mekkora a kilövésekkel drasztikusan megritkítandó vaddisznó-populáció – hívta fel a figyelmet a szakember.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!