
A vadászok szerint nem lesz hatása a reflektorhasználat engedélyezésének az éjszakai vadászatokon
Fotó: 123RF
Nem könnyíti meg a vadásztársaságok dolgát a frissen módosított vadászati törvény a sertéspestis miatt elrendelt vaddisznókilövéseket illetően. Az új előírás ugyan lehetőséget ad a reflektorhasználatra az éjszakai vadászatokon, de a vadászok szerint ez nem nagy segítség.
2020. január 15., 15:502020. január 15., 15:50
Kihirdette Klaus Johannis államfő a nemrég módosított vadászati törvényt. A sertéspestist terjesztő vadak, a vaddisznó, róka és sakál vadászata esetében az új előírások lehetővé teszik a reflektorhasználatot az éjszakai vadászatokon, ez azonban nemigen könnyíti meg a vadászok dolgát, akik a sertéspestis terjedése miatt a megszokottnál jóval több vaddisznót kell kilőjenek. Ott, ahol felütötte a fejét a kór, az adott vadászterületen gyakorlatilag a teljes vaddisznóállományt ki kell irtani.
Hargita megyében ilyen Gyepes térsége, ahol egy elhullott vaddisznó teteméből vett minták laborvizsgálata során december közepén igazolták a sertéspestis megjelenését. A vadászterület a Nagy-Küküllő Vadásztársaság ügykezelésébe tartozik, és amint Mărmureanu-Bíró Leonard, a társaság igazgatója portálunk érdeklődésére beszámolt róla, noha szépen teljesítenek vadászkollégái, mostanáig csak a vaddisznóállománynak a felét, a 115-ből mintegy 60 példányt tudtak kilőni az említett vadászterületen.
„Semmivel se lesz könnyebb” teljesíteni a kilövési kvótát, hiába ad lehetőséget a módosított vadászati törvény a reflektorhasználatra – véleményezte az új előírást a fővadász. Kijelentésére egy találós kérdéssel adott magyarázatot: „ha a szóróra (a vaddisznó lesvadászatára kiválasztott hely, szerk. megj.) kijön tíz vaddisznó, és egyet kilősz, hány marad?” A helyes válasz az, hogy egy sem, ugyanis a többi elmenekül. Nem tud tíz vadász egy lesre kiülni, mert lehetetlen, akárcsak az, hogy egyszerre leterítsenek tíz vaddisznót – mondta a fővadász, aki szerint
Újonnan elhullott vaddisznókat viszont nem találtak, és abból kiindulva – amint arról szaktanulmányokban tájékozódott –, hogy az állat a fertőzéstől számított 3-10 napon belül elpusztul, feltételezhető, hogy sikerült megállítani a környéken a kór terjedését.
A hajtóvadászat azért tiltott a gócpontok 13 kilométeres körzetében, hogy a kórokozót esetlegesen hordozó egyedek ne vigyék át más vadászterületekre a fertőzést – magyarázta Benke József, aki a Zetelaka és Társai Vadásztársaságot vezeti, amelynek a gyepesi zónában található vadászterület szomszédságában is van ügykezelt vadászterülete. Ő egyébként naiv elképzelésnek tartja, hogy így sikerülhet megakadályozni a fertőzés terjedését, hiszen a kórokozót számtalan más faj – például a dögevő emlősök és szárnyasok –, is közvetítheti, de akár az emberi tevékenység által is terjedhet. Benke József szerint sem válik könnyebbé a vaddisznóvadászat az éjszakai reflektorhasználatnak köszönhetően.
– fogalmazott, megjegyezve, hogy ez tapasztalható is a sertéspestis miatt megnövelt kilövési kvóták teljesítésének a megkezdése óta. Az állományritkításra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban kialakult egy konfliktus is.
– mondta a fővadász, a majdani vaddisznó-szaporulat miatt aggódva. Ő a megnövelt kilövési kvótákat is túl magasnak tartja. Elmondta, egy 100-as keretből – amiben nagyjából 30 a kocák száma – mintegy 70 vaddisznót kellene kilőni, miközben csak 30-40-et szabadna ahhoz, hogy egy állandó populációt fenn lehessen tartani. Mindeközben azt sem lehet tudni, hogy a sertéspestis mennyire tizedelte meg a vaddisznóállományt, tehát a valóságban mekkora a kilövésekkel drasztikusan megritkítandó vaddisznó-populáció – hívta fel a figyelmet a szakember.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!