
Nagyjából 1,7 millió lej szétosztásáról dönthetett Hargita Megye Tanácsa. Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Az adóssággal rendelkező Hargita megyei települések részesülhetnek az év végi áfa-visszaosztásból, amennyiben még idén el tudják költeni a kapott pénzt. Noha már született döntés az utalások címzettjeiről, szerdán újratárgyalja a kérdést Hargita Megye Tanácsa.
2018. december 18., 15:522018. december 18., 15:52
Félretájékoztatással vádolta meg Hargita Megye Tanácsát Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, megyei önkormányzati-képviselő, amiért múlt pénteki közleményében azt állította az intézmény, hogy minden település kapott pénzt az áfa-visszaosztásból. Az MPP-elnök több olyan önkormányzatot is felsorolt, amelyben a polgáriak nyertek vezető mandátumot, és közölte, hogy ők egyáltalán nem kaptak a támogatásból. Mezei éppen ezért politikai alapú diszkriminációt sejt a háttérben.

Valótlanság, hogy minden Hargita megyei település részesült abból az áfa-visszaosztásból, amelyről Hargita Megye Tanácsának képviselő-testülete december 12-i ülésén, Székelyudvarhelyen döntött – jelentette ki Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke, Hargita megyei önkormányzati képviselő.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke érdeklődésünkre cáfolta, hogy politikai hovatartozás alapján döntötték volna el, mely településeknek utalnak az áfa-visszaosztásból származó összegből. Mint mondta, az általuk kidolgozott feltételrendszer szerint
„Minden esetben jóváhagytuk az igénylést, ha megfelelő célokra kérték a pénzt. Tudni kell azt is, hogy mi nem utalhatunk pénzt például elmaradt személyzeti bérekre és szociális segélyekre. Ezenkívül minden polgármesternek nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy nem tartalékolni akarja a pénzt” – fogalmazott. Ennek függvényében persze voltak MPP-s és RMDSZ-es többségű önkormányzatok is, ahol egyáltalán nem igényeltek részt az áfa-visszaosztásból. Borboly egyébként a múlt pénteki közleménnyel kapcsolatban kijelentette, munkatársai hibáztak, azonban kisvártatva egy pontosítást is közöltek.
Gyorsan kellett cselekedni a pénzek visszaosztásával kapcsolatban, hiszen csak múlt hétfőn tudták meg, hogy egyáltalán lesz miből gazdálkodni – magyarázta a megyei tanács elnöke. Mint mondta, a biztonság kedvéért előre elküldték a polgármestereknek az igénylési íveket. Kérések ugyanakkor még múlt szerdán is érkeztek intézményükbe.
Ezért rögtön elkértük a háttérdokumentációt, és úgy döntöttünk, szerdán újratárgyaljuk az ügyet” – jelentette ki Borboly. Hozzátette, ezen az ülésen már csak kisebb módosításokat hajthatnak végre. Ismét fontos lesz a gyors és operatív munka, hogy az önkormányzatok időben elkölthessék a rendelkezésükre bocsátott összegeket.
Tusnádfürdőn nem kaptak, de nem is kértek az áfa-visszaosztásból származó összegből, mivel a jó gazdálkodásnak köszönhetően nem voltak adósságaik – tudtuk meg Albert Tibor polgármestertől. Hasonló a helyzet Farkaslakán is, ahol szintén nem lesz üres az önkormányzat kasszája év végén. Kovács Lehel polgármester elmondta, ez nemcsak a megfelelő gazdálkodásnak köszönhető, hanem annak is, hogy a jelentősebb beruházásokat pályázatokból finanszírozzák.
– tudtuk meg Gyerkó Levente polgármestertől. Rámutatott, ők éppen annyit kaptak, amennyit kértek, így nagyon örül az összegnek. Csíkszentimrén 167 500 lejt költhetnek hasonló célokra, és a kapott összeg szintén megegyezik az igényelt értékkel, ezért Kencse Előd polgármester is elégedett.
Korond 50 000 lejt, Ditró 160 000 lejt, Gyergyóalfalu 299 500 lejt, Csíkmadaras 107 000 lejt, Kászonaltíz 16 000 lejt, Csíkszentimre 67 500 lejt, Madéfalva pedig 70 000 lejt költhet községi utak felújítására – közölte Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata. Ezek már mind elkezdett korszerűsítések, ám az önkormányzatok még nem tudták kifizetni az elvégzett munkát. Adósságok törlesztésére, a helyi költségvetés kiegészítésére és sürgős fejlesztésekre Székelykeresztúr 65 000, Gyergyószentmiklós 245 000, Korond 119 000, Csíkkozmás 236 000, Székelyderzs 50 000, Csíkdánfalva 150 000, Oroszhegy 86 000, Felsőboldogfalva 226 000, Gyimesfelsőlok 50 000, Nagygalambfalva 98 000, Csíkrákos 12 000, Gyergyóremete 205 000, Csíkszentimre 100 000, Madéfalva pedig 58 000 lejt kap. Ugyanakkor még nem tudni, hogy az említett összegek miként módosulnak a megyei tanács szerdai döntése nyomán. Ami viszont biztos, hogy mintegy 1,7 millió lejt utalt a kormány év végi áfa-visszaosztásként Hargita megyének.
Négy férfinél tartottak házkutatást a Kovászna megyei rendőrök Maros és Beszterce-Naszód megyében: az illetőket azzal gyanúsítják, hogy ellopták egy 84 éves sepsiszentgyörgyi nő 14 ezer eurós megtakarítását.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat Politikai Bizottságának pénteki ülése után.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
1 hozzászólás