A szabályzat szerint egy évben egy igénylő legtöbb öt köbméter tűzifát vásárolhat a fatelepről. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
A napokban bírálják el azok igénylését, akik jelezték, hogy a gyergyószentmiklósi önkormányzati tulajdonú erdőkből kitermelt tűzifából vásárolnának. Azt viszont már most tudni, hogy idén nem lesznek képesek kiszolgálni minden igénylőt. A városháza várhatóan a jövő héten hozza nyilvánosságra azok névsorát, akik vásárolhatnak az eladásra szánt mennyiségből – tudatta Nagy Zoltán polgármester.
2018. szeptember 12., 18:232018. szeptember 12., 18:23
Szeptember 7-éig erősíthették meg igényüket azok a gyergyószentmiklósi lakhellyel rendelkező magánszemélyek, akik az év elején már jelezték a városházának vásárlási szándékukat. A 628 jelentkező közül mindössze 59-en reagáltak erre a felkérésre, a héten ezeket az aktacsomókat vizsgálják át, hogy felállíthassák a vásárlási jogosultsági sorrendet – tájékoztatott a városvezető. Hangsúlyozta,
a frissen létesített fatelepről előállítási áron vásárolhatnak tüzelőt azok, akik kérelme a vonatkozó szabályzat értelmében jóváhagyást nyert. „A fatelep működtetése nem profitorientált tevékenység, de amit ráköltünk a fa kitermelésére, beszállítására, szelektálására, azt vissza kell térítsük” – mondta. Első fázisban mintegy 470 köbméter kitermelését hagyta jóvá a helyi képviselő-testület.
Egyelőre még konkrét eladási árról nem tudott beszámolni a polgármester, mint mondta, ezt az értékesíthető famennyiség pontos ismeretében a képviselő-testület határozza meg. „A lényeg, hogy ne a feketepiacról vásárolják meg a lakók a tűzifát, hanem törvényesen, az önkormányzattól, elfogadható áron” – mutatott rá az új kezdeményezés céljára a polgármester.
Az idén kitermelhető 470 köbméter fenyőből csak a tűzifának valót fogják árusítani a szentmiklósiak körében. Egyelőre mintegy 100 köbméternyi van olyan fázisban, hogy hamarosan értékesítésre tudják bocsátani, de
A vásárlási jogosultságot az erre a célra kidolgozott pontozási rendszer alapján határozzák meg. „Lévén, hogy nem nagy az értékesíthető famennyiség, az idős, egyedülálló, beteg kérelmezők részesülnek előnyben” – mondta Nagy Zoltán. Hozzátette, a terv az, hogy működjön a fatelep, így a jövőben is a gyergyószentmiklósiak körében fogják értékesíteni a kitermelésekből a tűzifának valót.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!