Az egészségügyi rendszerben az orvosok körében a legnagyobb arányú az átoltottság, a szakemberek szerint kevés köztük az oltás-szkeptikus
Fotó: Árvai Károly/MTI
Még az orvosok egy kis részét is megtéveszthetik a közösségi hálón keringő álhírek és tudományos alapot nélkülöző írások, ezzel magyarázható, hogy a szakemberek körében is akadnak oltásszkeptikusok. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét és a megyei orvosi kamara elnökét kérdeztük a témában.
2021. október 26., 21:592021. október 26., 21:59
Hallani arról, hogy – ugyan egyre kevesebben, de – az egészségügyi személyzet körében is vannak oltásszkeptikusok, ám a szóbeszédekből az sosem derül ki, hogy ők mire alapozzák álláspontjukat. A témában az Országos Orvosi Kamara elnöke is megszólalt néhány napja, Daniel Coriu azt szeretné, ha
mert a járvány negyedik hullámában az egészségügyi rendszer a kapacitásainak a határára került a lakosság alacsony átoltottsága miatt, amihez szerinte sajnos egyes orvosok véleménye is hozzájárult.
Változó jelenleg a székelyföldi kórházak alkalmazottainak beoltottsági aránya. Az általunk megkérdezett intézmények közül a gyergyószentmiklósi városi kórházban van a legtöbb beoltott orvos.
A téma Hargita megyei vonatkozásairól a megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét és a megyei orvosi kamara elnökét is megkérdeztük. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
Az viszont már az oltásszkeptikus orvos emberi kvalitásait minősíti, ha nem hisz a szakterületen felkészült orvos- és kutatótársainak – hangsúlyozta. Úgy véli, az már egy érzelmi reakció, ha egy orvos jobban tart a védőoltástól, mint a betegségtől – ha a ráció nem elég erős, akkor az érzelmek veszik át az irányítást. „Ha a felkészültség nem elég alapos, akkor győznek az érzelmek.
– fogalmazott az egészségügyi szakhatóság vezetője, kitérve arra is, hogy egyetért az Országos Orvosi Kamara elnökének a nyilatkozatával. Hangsúlyozta viszont azt is, hogy
Noha az oltásszkeptikusok arra is szoktak apropózni, hogy az orvosok egy része sincs beoltva koronavírus ellen, amint azt Bíró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől megtudtuk, azok az orvosok, akik még nincsenek beoltva, jórészt a természetes védettségük miatt nem kérték még az oltást, ugyanis átestek a fertőzésen.
– mondta az orvosi kamara elnöke.
Bíró László, aki háziorvosként praktizál, arról is tájékoztatott, hogy a megyei szakmai szervezet nem kapott jelzést nyíltan oltásellenes orvosról.
Nem minden orvos naprakész információkból tájékozódik, és nem mindenki tudja megszűrni a közösségi felületeken terjedő információdömpinget,
– véli a kamara elnöke, aki szerint leginkább ez lehet az oka annak is, hogy az egészségügyi rendszer középkádereinek egy része még nem oltatta be magát. Vannak azonban ellenpéldák is, és ilyen az a rendelőépület is, ahol ő dolgozik: ott mindhárom orvos be van oltva és az összes asszisztens is, sőt, a település polgármesteri hivatalának szinte minden alkalmazottja, és a község tiszteletese is – mondta.
Lendületet vett az oltakozási kedv
A hétvégén, akárcsak országszerte, Hargita megyében is jelentősen megnőtt az oltás iránti igény. Amint arról Tar Gyöngyi hétfőn tájékoztatott, az idejük nagy részét az oltások megszervezése köti le, ugyanis legalább tíz vidéki polgármestertől kaptak megkeresést arra vonatkozón, hogy küldjenek oltócsoportokat a településre. A napokban két Hargita megyei községben is megszervezték a helyi oltakozás lehetőségét, Csíkdánfalván például majdnem kétszázan adatták be így a vakcinát. Az oltás iránti igény egyébként már az elmúlt két hétben növekedésnek indult Hargita megyében, ennek a fokozódó tendenciának pedig nem a korlátozások bejelentése az oka Tar Gyöngyi szerint, hanem az, hogy a lakosságban egyre inkább tudatosul a veszély, látva, hogy az ország egyes településein már kotrógépekkel ássák a sírokat.
Fejenkét 180 ezer lejes juttatásról szóló összeget hozott nyilvánosságra kedden a román központi sajtó, amit annak a három alkotmánybírónak adnának, akiknek most jár le a kilencéves mandátumuk. Köztük van a magyar alkotmánybíró is.
Az áramszolgáltató közlése szerint előre tervezett karbantartási munkálatok miatt a következő napokban több településen is ideiglenes áramszünetre kell számítani.
Az ítélet nem jogerős.
A dicsőszentmártoni ivóvíztisztító-állomás továbbra is zavartalanul biztosítja a háztartási vízellátást a térségben, mivel a Kis-Küküllő sókoncentrációja a legfrissebb mérések szerint még mindig a megengedett 1500 mg/l-es határérték alatt van.
Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi időseknek és rászorulóknak szóló Gondosóra szociális támogatási programra, kedden. Mutatjuk, hogyan jelentkezhetnek az érdekeltek.
Közel négy és fél év után megszűnt a villanyáramra megállapított ársapka, július 1-jétől piaci áron számláznak a szolgáltatók. A kiszolgáltatott fogyasztók számára havi 50 lejes támogatást biztosít az állam.
Többet kell fizetniük idén a román tengerpartra érkező turistáknak, a legtöbb szállodában mintegy 10–20 százalékkal emelték az árakat tavalyhoz képest.
Maros megyében minimálisan nőtt, Hargita és Kovászna megyében pedig nagyon enyhén csökkent, de összességében alig változott a munkanélküliségi arány a székelyföldi megyékben a legutóbbi, májusi összesítés szerint.
Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán kijelentette, 2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására.
Benzinkútról akart élelmiszert lopni, dulakodott az alkalmazottal, majd elmenekült a helyszínről két fiatal Szászrégenben, ám nem jutottak messzire: a rendőrök rövid időn belül őrizetbe vették őket.
1 hozzászólás