
Az egészségügyi rendszerben az orvosok körében a legnagyobb arányú az átoltottság, a szakemberek szerint kevés köztük az oltás-szkeptikus
Fotó: Árvai Károly/MTI
Még az orvosok egy kis részét is megtéveszthetik a közösségi hálón keringő álhírek és tudományos alapot nélkülöző írások, ezzel magyarázható, hogy a szakemberek körében is akadnak oltásszkeptikusok. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét és a megyei orvosi kamara elnökét kérdeztük a témában.
2021. október 26., 21:592021. október 26., 21:59
Hallani arról, hogy – ugyan egyre kevesebben, de – az egészségügyi személyzet körében is vannak oltásszkeptikusok, ám a szóbeszédekből az sosem derül ki, hogy ők mire alapozzák álláspontjukat. A témában az Országos Orvosi Kamara elnöke is megszólalt néhány napja, Daniel Coriu azt szeretné, ha
mert a járvány negyedik hullámában az egészségügyi rendszer a kapacitásainak a határára került a lakosság alacsony átoltottsága miatt, amihez szerinte sajnos egyes orvosok véleménye is hozzájárult.

Változó jelenleg a székelyföldi kórházak alkalmazottainak beoltottsági aránya. Az általunk megkérdezett intézmények közül a gyergyószentmiklósi városi kórházban van a legtöbb beoltott orvos.
A téma Hargita megyei vonatkozásairól a megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét és a megyei orvosi kamara elnökét is megkérdeztük. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
Az viszont már az oltásszkeptikus orvos emberi kvalitásait minősíti, ha nem hisz a szakterületen felkészült orvos- és kutatótársainak – hangsúlyozta. Úgy véli, az már egy érzelmi reakció, ha egy orvos jobban tart a védőoltástól, mint a betegségtől – ha a ráció nem elég erős, akkor az érzelmek veszik át az irányítást. „Ha a felkészültség nem elég alapos, akkor győznek az érzelmek.
– fogalmazott az egészségügyi szakhatóság vezetője, kitérve arra is, hogy egyetért az Országos Orvosi Kamara elnökének a nyilatkozatával. Hangsúlyozta viszont azt is, hogy
Noha az oltásszkeptikusok arra is szoktak apropózni, hogy az orvosok egy része sincs beoltva koronavírus ellen, amint azt Bíró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől megtudtuk, azok az orvosok, akik még nincsenek beoltva, jórészt a természetes védettségük miatt nem kérték még az oltást, ugyanis átestek a fertőzésen.
– mondta az orvosi kamara elnöke.
Bíró László, aki háziorvosként praktizál, arról is tájékoztatott, hogy a megyei szakmai szervezet nem kapott jelzést nyíltan oltásellenes orvosról.
Nem minden orvos naprakész információkból tájékozódik, és nem mindenki tudja megszűrni a közösségi felületeken terjedő információdömpinget,
– véli a kamara elnöke, aki szerint leginkább ez lehet az oka annak is, hogy az egészségügyi rendszer középkádereinek egy része még nem oltatta be magát. Vannak azonban ellenpéldák is, és ilyen az a rendelőépület is, ahol ő dolgozik: ott mindhárom orvos be van oltva és az összes asszisztens is, sőt, a település polgármesteri hivatalának szinte minden alkalmazottja, és a község tiszteletese is – mondta.
Lendületet vett az oltakozási kedv
A hétvégén, akárcsak országszerte, Hargita megyében is jelentősen megnőtt az oltás iránti igény. Amint arról Tar Gyöngyi hétfőn tájékoztatott, az idejük nagy részét az oltások megszervezése köti le, ugyanis legalább tíz vidéki polgármestertől kaptak megkeresést arra vonatkozón, hogy küldjenek oltócsoportokat a településre. A napokban két Hargita megyei községben is megszervezték a helyi oltakozás lehetőségét, Csíkdánfalván például majdnem kétszázan adatták be így a vakcinát. Az oltás iránti igény egyébként már az elmúlt két hétben növekedésnek indult Hargita megyében, ennek a fokozódó tendenciának pedig nem a korlátozások bejelentése az oka Tar Gyöngyi szerint, hanem az, hogy a lakosságban egyre inkább tudatosul a veszély, látva, hogy az ország egyes településein már kotrógépekkel ássák a sírokat.
Jóváhagyta a kormány kedd esti ülésén 6850 álláshely betöltését az állami egészségügyi rendszerben – közölte az egészségügyi minisztérium.
A betegellátás nem szenvedi meg az általános sztrájkot, és arra is lehetőség van, hogy sürgősségi esetben ott, ahol szükséges, a sztrájkoló dolgozó kilépjen a tiltakozásból és visszatérjen a munkába – mondta a Székelyhonnak a Sanitas képviselője.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt kedden 17 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Szerdán is folytatódik az általános sztrájk az egészségügyben – jelentette be a Sanitas Szakszervezeti Szövetség elnöke, Iulian Pope kedden, miután az új bértörvényről egyeztettek az egészségügyi minisztériumban.
Tűz ütött ki egy gazdasági épületben és egy raktárban Csíkszentsimon községben kedden, ahol fennállt annak a veszélye, hogy átterjed a tűz két lakóházra is. Többen megsérültek.
Közlekedési baleset történt kedd délután a 12A jelzésű országúton, Csíkszereda és Delne között: egy motorkerékpár és egy személygépkocsi ütközött össze. A motorost kórházba szállították.
2026 első félévében a Kovászna Megyei Prefektúrához összesen 131 beadvány érkezett, sok esetben többtucatnyi ember kérelmét tolmácsolva. Legtöbbször sikerült ezekre megoldást találni – tudtuk meg Ráduly István prefektus keddi sajtótájékoztatóján.
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden a dpa.
Zátonyra futott a Dunán hétfő éjszaka egy svájci zászló alatt közlekedő üdülőhajó a Mehedinți megyei Salcia térségében. A fedélzeten 186 utas és 52 fős személyzet tartózkodott.
Lángoló fafeldolgozó műhelyhez riasztották kedden délben a tűzoltókat Csíkszentsimonba.
1 hozzászólás