
Az egészségügyi rendszerben az orvosok körében a legnagyobb arányú az átoltottság, a szakemberek szerint kevés köztük az oltás-szkeptikus
Fotó: Árvai Károly/MTI
Még az orvosok egy kis részét is megtéveszthetik a közösségi hálón keringő álhírek és tudományos alapot nélkülöző írások, ezzel magyarázható, hogy a szakemberek körében is akadnak oltásszkeptikusok. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét és a megyei orvosi kamara elnökét kérdeztük a témában.
2021. október 26., 21:592021. október 26., 21:59
Hallani arról, hogy – ugyan egyre kevesebben, de – az egészségügyi személyzet körében is vannak oltásszkeptikusok, ám a szóbeszédekből az sosem derül ki, hogy ők mire alapozzák álláspontjukat. A témában az Országos Orvosi Kamara elnöke is megszólalt néhány napja, Daniel Coriu azt szeretné, ha
mert a járvány negyedik hullámában az egészségügyi rendszer a kapacitásainak a határára került a lakosság alacsony átoltottsága miatt, amihez szerinte sajnos egyes orvosok véleménye is hozzájárult.

Változó jelenleg a székelyföldi kórházak alkalmazottainak beoltottsági aránya. Az általunk megkérdezett intézmények közül a gyergyószentmiklósi városi kórházban van a legtöbb beoltott orvos.
A téma Hargita megyei vonatkozásairól a megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét és a megyei orvosi kamara elnökét is megkérdeztük. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
Az viszont már az oltásszkeptikus orvos emberi kvalitásait minősíti, ha nem hisz a szakterületen felkészült orvos- és kutatótársainak – hangsúlyozta. Úgy véli, az már egy érzelmi reakció, ha egy orvos jobban tart a védőoltástól, mint a betegségtől – ha a ráció nem elég erős, akkor az érzelmek veszik át az irányítást. „Ha a felkészültség nem elég alapos, akkor győznek az érzelmek.
– fogalmazott az egészségügyi szakhatóság vezetője, kitérve arra is, hogy egyetért az Országos Orvosi Kamara elnökének a nyilatkozatával. Hangsúlyozta viszont azt is, hogy
Noha az oltásszkeptikusok arra is szoktak apropózni, hogy az orvosok egy része sincs beoltva koronavírus ellen, amint azt Bíró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől megtudtuk, azok az orvosok, akik még nincsenek beoltva, jórészt a természetes védettségük miatt nem kérték még az oltást, ugyanis átestek a fertőzésen.
– mondta az orvosi kamara elnöke.
Bíró László, aki háziorvosként praktizál, arról is tájékoztatott, hogy a megyei szakmai szervezet nem kapott jelzést nyíltan oltásellenes orvosról.
Nem minden orvos naprakész információkból tájékozódik, és nem mindenki tudja megszűrni a közösségi felületeken terjedő információdömpinget,
– véli a kamara elnöke, aki szerint leginkább ez lehet az oka annak is, hogy az egészségügyi rendszer középkádereinek egy része még nem oltatta be magát. Vannak azonban ellenpéldák is, és ilyen az a rendelőépület is, ahol ő dolgozik: ott mindhárom orvos be van oltva és az összes asszisztens is, sőt, a település polgármesteri hivatalának szinte minden alkalmazottja, és a község tiszteletese is – mondta.
Lendületet vett az oltakozási kedv
A hétvégén, akárcsak országszerte, Hargita megyében is jelentősen megnőtt az oltás iránti igény. Amint arról Tar Gyöngyi hétfőn tájékoztatott, az idejük nagy részét az oltások megszervezése köti le, ugyanis legalább tíz vidéki polgármestertől kaptak megkeresést arra vonatkozón, hogy küldjenek oltócsoportokat a településre. A napokban két Hargita megyei községben is megszervezték a helyi oltakozás lehetőségét, Csíkdánfalván például majdnem kétszázan adatták be így a vakcinát. Az oltás iránti igény egyébként már az elmúlt két hétben növekedésnek indult Hargita megyében, ennek a fokozódó tendenciának pedig nem a korlátozások bejelentése az oka Tar Gyöngyi szerint, hanem az, hogy a lakosságban egyre inkább tudatosul a veszély, látva, hogy az ország egyes településein már kotrógépekkel ássák a sírokat.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás