
Az egészségügyi rendszerben az orvosok körében a legnagyobb arányú az átoltottság, a szakemberek szerint kevés köztük az oltás-szkeptikus
Fotó: Árvai Károly/MTI
Még az orvosok egy kis részét is megtéveszthetik a közösségi hálón keringő álhírek és tudományos alapot nélkülöző írások, ezzel magyarázható, hogy a szakemberek körében is akadnak oltásszkeptikusok. A Hargita megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét és a megyei orvosi kamara elnökét kérdeztük a témában.
2021. október 26., 21:592021. október 26., 21:59
Hallani arról, hogy – ugyan egyre kevesebben, de – az egészségügyi személyzet körében is vannak oltásszkeptikusok, ám a szóbeszédekből az sosem derül ki, hogy ők mire alapozzák álláspontjukat. A témában az Országos Orvosi Kamara elnöke is megszólalt néhány napja, Daniel Coriu azt szeretné, ha
mert a járvány negyedik hullámában az egészségügyi rendszer a kapacitásainak a határára került a lakosság alacsony átoltottsága miatt, amihez szerinte sajnos egyes orvosok véleménye is hozzájárult.

Változó jelenleg a székelyföldi kórházak alkalmazottainak beoltottsági aránya. Az általunk megkérdezett intézmények közül a gyergyószentmiklósi városi kórházban van a legtöbb beoltott orvos.
A téma Hargita megyei vonatkozásairól a megyei egészségügyi szakhatóság vezetőjét és a megyei orvosi kamara elnökét is megkérdeztük. Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta,
Az viszont már az oltásszkeptikus orvos emberi kvalitásait minősíti, ha nem hisz a szakterületen felkészült orvos- és kutatótársainak – hangsúlyozta. Úgy véli, az már egy érzelmi reakció, ha egy orvos jobban tart a védőoltástól, mint a betegségtől – ha a ráció nem elég erős, akkor az érzelmek veszik át az irányítást. „Ha a felkészültség nem elég alapos, akkor győznek az érzelmek.
– fogalmazott az egészségügyi szakhatóság vezetője, kitérve arra is, hogy egyetért az Országos Orvosi Kamara elnökének a nyilatkozatával. Hangsúlyozta viszont azt is, hogy
Noha az oltásszkeptikusok arra is szoktak apropózni, hogy az orvosok egy része sincs beoltva koronavírus ellen, amint azt Bíró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől megtudtuk, azok az orvosok, akik még nincsenek beoltva, jórészt a természetes védettségük miatt nem kérték még az oltást, ugyanis átestek a fertőzésen.
– mondta az orvosi kamara elnöke.
Bíró László, aki háziorvosként praktizál, arról is tájékoztatott, hogy a megyei szakmai szervezet nem kapott jelzést nyíltan oltásellenes orvosról.
Nem minden orvos naprakész információkból tájékozódik, és nem mindenki tudja megszűrni a közösségi felületeken terjedő információdömpinget,
– véli a kamara elnöke, aki szerint leginkább ez lehet az oka annak is, hogy az egészségügyi rendszer középkádereinek egy része még nem oltatta be magát. Vannak azonban ellenpéldák is, és ilyen az a rendelőépület is, ahol ő dolgozik: ott mindhárom orvos be van oltva és az összes asszisztens is, sőt, a település polgármesteri hivatalának szinte minden alkalmazottja, és a község tiszteletese is – mondta.
Lendületet vett az oltakozási kedv
A hétvégén, akárcsak országszerte, Hargita megyében is jelentősen megnőtt az oltás iránti igény. Amint arról Tar Gyöngyi hétfőn tájékoztatott, az idejük nagy részét az oltások megszervezése köti le, ugyanis legalább tíz vidéki polgármestertől kaptak megkeresést arra vonatkozón, hogy küldjenek oltócsoportokat a településre. A napokban két Hargita megyei községben is megszervezték a helyi oltakozás lehetőségét, Csíkdánfalván például majdnem kétszázan adatták be így a vakcinát. Az oltás iránti igény egyébként már az elmúlt két hétben növekedésnek indult Hargita megyében, ennek a fokozódó tendenciának pedig nem a korlátozások bejelentése az oka Tar Gyöngyi szerint, hanem az, hogy a lakosságban egyre inkább tudatosul a veszély, látva, hogy az ország egyes településein már kotrógépekkel ássák a sírokat.
Gratulált hétfőn Nicușor Dan államfő a vasárnapi időközi helyhatósági választások győzteseinek.
Nőtt a környezetvédelmi szabálysértések száma, és egy hónappal az év vége előtt a környezetőrség által kirótt pénzbírságok összege is meghaladta már a 2024-es értéket Hargita megyében. A leggyakoribb kihágásért 1,5 millió lejre bírságolt a hatóság.
Változékony és az ilyenkor megszokottnál enyhébb időre számíthatunk a következő két hétben, december 18. után várható csapadék – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) december 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter feljelentést tesz az Európai Ügyészségen az elektromos iskolabuszok közbeszerzésével kapcsolatban, miután felmerült az európai alapok szabálytalan felhasználásának gyanúja.
Csíkszereda költségvetésébe foglalták a 30 millió lejes kincstári hitelt, és elfogadták az Akác utcába tervezett elektromos töltőállomás felépítésének megvalósíthatósági tanulmányát – rendkívüli ülést tartott az önkormányzati képviselő-testület.
Két sepsiszentgyörgyi lakossági fórum után már körvonalazódnak a város fontosabb problémái: például a parkolók hiánya és az okoskukák használata. De feladták a leckét az RMDSZ-képviselőknek a résztvevők, „megostromolták” őket a megoldandó problémákkal.
Tovább bővül a megemelt gyalogátjárók száma Csíkszeredában, ugyanis újabbat alakítanak ki Zsögöd egyik forgalmas útkereszteződésénél, a kultúrotthon előtt.
Székelyföldön több településen is fátyolos, hideg, párás reggelre ébredtek hétfőn: a katasztrófavédelem által kiadott sárga riasztás mellett fagypont alatti értékeket regisztráltak a hajnali órákban Gyergyószéken.
A Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt hétfőn olvassák fel a parlamentben, a dokumentumról szóló vita és a szavazás pedig egy héttel később, december 15-én lesz.
Elindult az időközi helyhatósági választáson, és a szavazatok több mint 50 százalékának begyűjtésével Marcel Ciolacu, Románia korábbi miniszterelnöke lesz Buzău megye tanácselnöke.
1 hozzászólás