
Fotó: Haáz Vince
Úton-útfélen azt halljuk, hogy Románia katasztrofálisan teljesít az európai uniós alapok lehívásában, miközben látjuk azért, hogy gyárak épülnek, vállalatok fejlődnek, hatalmas beruházások valósulnak meg, legtöbb esetben éppen a pályázatoknak köszönhetően. Hogy mi ebből a valóság? Egy – a témában igencsak járatos – pályázati tanácsadó cégtől igyekeztünk megtudni.
2019. szeptember 26., 10:062019. szeptember 26., 10:06
Az Eurotop Consulting Kft., illetve annak ügyvezetője, Parajdi Borbála lassan tizenöt éve foglalkozik pályázati tanácsadással, pályázati alapok lehívásával, így ha valaki, akkor ő igencsak jártas a témában. Noha a sajtó szereti hangoztatni, hogy Románia milyen siralmasan teljesít az EU-s pénzek lehívása terén, ez csak részben igaz:
a nekik szóló alapok lehívásában – tudtuk meg Parajdi Borbálától. Az Eurotop ügyvezetője hozzátette, a sok félinformáció terjedése is gyakran amiatt van, hogy manapság már mindenki ért a pályázatokhoz. Míg régen meg kellett győzni a cégvezetőket, civil szervezetek képviselőit, hogy érdemes időt, energiát és pénzt fektetni a pályázatokba, mára már nemcsak kihasználják a lehetőségeket, de mindenki érteni is vél a pályázatíráshoz.
– vélekedett a szakértő. Pedig a pályázatírás nem mindig könnyű feladat, és az akadályokba sokszor beleütköznek a pályázók is.
„Ami például sokszor frusztrációt okoz, hogy sok esetben nem lehet egy teljes beruházást egy tevékenységi (CAEN) kódra ráhúzni, míg a pályázat ezt követeli meg. Hiába működtet egy vállalkozó bisztrót étteremmel és bárrésszel, lehet, hogy el kell döntenie, melyik tevékenységi kódjára pályázna, és egyszerűen nem vehet meg ezt is, azt is” – mutatott rá egy sokak által tapasztalt problémára.
Parajdi Borbála szerint ez is mutatja, hogy egy pályázat benyújtása nem egyszerűen egy 50 oldalas űrlap kitöltését jelenti:
miközben az állami apparátus nehézkes működése, néha éppen a kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket, de gyakran változtatják a pályázati kiírások feltételeit is, és nem utolsósorban nemcsak a pályázat leadása hosszas és bürokratikus folyamat, de az elbírálása is.
Fotó: Haáz Vince
A szakértő szerint azonban ez az egész a pályázók számára is olyan, mint a hegymászás:
„Van, aki kisebb gépeket vásárol pár százezer lejért, alkalmazottakkal bővíti a vállalatát, mások többmilliós építkezéseket tudnak megvalósítani, de számos útjavítás, kanalizálás, iskolaépítés, szociális otthon vagy éppen ipari park valósul meg pályázati alapokból. A fontos azonban az, hogy
– fejtette ki az Eurotop Consulting ügyvezetője. Ami pedig hitelessé is teszi ezt a tanácsot, az talán éppen az, hogy a pályázati tanácsadó cég sikerrátája 95 százalék fölötti, de ennek is megvan az oka.
„Mi soha nem írunk alá addig szerződést, amíg nem látjuk, hogy rendben van a pályázó adminisztratív szempontból, nem látjuk, hogy az ötlete jogosult, illetve muszáj pontozást is számítani, hogy tudjuk, van-e esélye nyerni” – fejti ki az ügyvezető, aki úgy érzi, a cégben megtanulták, hogy
Kérdésünkre kifejtette, a cég lassan tizenöt éves sikerének záloga talán éppen az, hogy mindig megtalálta azt a piaci rést, amit érdemes kitölteni, és így idővel új szolgáltatásokat is bevezettek: az önkormányzatok például a vállalatra bízhatják a közbeszerzési eljárásaikat, de fejlesztési stratégiákat is készítenek számukra, az építkezéssel kapcsolatos pályázatok mellé egy csomagban tervezők, különböző szakemberek partnerségét ajánlják. S hogy kiknek is?
Az Eurotop Consulting Kft. kolozsvári székhellyel, marosvásárhelyi munkaponttal rendelkezik, de van irodája területi képviselővel Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is, ugyanis nagyon sok pályázó kerül ki Hargita és Kovászna megyéből egyaránt.
(X – Fizetett hirdetés)
A Határtalan történet című műalkotás új kövének avatásával, felolvasással, vetítéssel, kerekasztal-beszélgetéssel és a Korossy Kvartett előadásával ünnepelte Krasznahorkai László Nobel-díjas írót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kedden Budapesten.
Bírálta kedden az RMDSZ-t a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion, amiért a szövetség képviselői és szenátorai nem szavazták meg a kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
180 000 lejre bírságolt meg a Hargita Megyei Környezetőrség több kő-, kavics- és homokbányát egy, a napokban véget ért ellenőrzés során. Volt köztük olyan is, amely már nem először kapott bírságot ugyanazon ok miatt.
Több medvét is lefotózott olvasónk miközben a Gyergyóalfalu és Zeteváralja közötti 138-as megyei úton, a Libánon utazott autójával.
A bukaresti ítélőtábla kedden helyt adott a legfelsőbb bíróság keresetének, és arra kötelezte a kormányt és a pénzügyminisztériumot, hogy fizessék ki a bíráknak és ügyészeknek bírósági döntéssel megítélt bértartozásokat.
Első fokon megnyerte Nicușor Dan államfő az Állandó Választási Hatóság (AEP) elleni pert, amellyel az elnökválasztási kampányában elköltött mintegy 930 ezer lej visszatérítését akarta elérni.
„Nem bírtak ki legalább egy évet kormányválság nélkül a koalíciós partnereink, ismét megbukott egy kormány, újabb politikai krízis van Romániában, pedig nem ezt várták, az emberek” – jelentette ki kedd délután Tánczos Barna, miniszterelnök-helyettes.
Elkezdődött a Hargita megyei utakon a közúti rendőrség Truck&Bus elnevezésű akciója, amelynek során május 4. és 10. között fokozottan ellenőrzik a tömegközlekedési és az áruszállító járműveket.
Nicușor Dan államfő kedd este közölte, hogy informális kormányalakítási tárgyalásokat kezdeményez a pártokkal, és arról biztosított, hogy a konzultációk végén Nyugat-barát kormánya lesz az országnak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a bizalmatlansági indítvány, amelynek keddi parlamenti elfogadása a Bolojan-kormány bukásához vezetett.
szóljon hozzá!