
Fotó: Haáz Vince
Úton-útfélen azt halljuk, hogy Románia katasztrofálisan teljesít az európai uniós alapok lehívásában, miközben látjuk azért, hogy gyárak épülnek, vállalatok fejlődnek, hatalmas beruházások valósulnak meg, legtöbb esetben éppen a pályázatoknak köszönhetően. Hogy mi ebből a valóság? Egy – a témában igencsak járatos – pályázati tanácsadó cégtől igyekeztünk megtudni.
2019. szeptember 26., 10:062019. szeptember 26., 10:06
Az Eurotop Consulting Kft., illetve annak ügyvezetője, Parajdi Borbála lassan tizenöt éve foglalkozik pályázati tanácsadással, pályázati alapok lehívásával, így ha valaki, akkor ő igencsak jártas a témában. Noha a sajtó szereti hangoztatni, hogy Románia milyen siralmasan teljesít az EU-s pénzek lehívása terén, ez csak részben igaz:
a nekik szóló alapok lehívásában – tudtuk meg Parajdi Borbálától. Az Eurotop ügyvezetője hozzátette, a sok félinformáció terjedése is gyakran amiatt van, hogy manapság már mindenki ért a pályázatokhoz. Míg régen meg kellett győzni a cégvezetőket, civil szervezetek képviselőit, hogy érdemes időt, energiát és pénzt fektetni a pályázatokba, mára már nemcsak kihasználják a lehetőségeket, de mindenki érteni is vél a pályázatíráshoz.
– vélekedett a szakértő. Pedig a pályázatírás nem mindig könnyű feladat, és az akadályokba sokszor beleütköznek a pályázók is.
„Ami például sokszor frusztrációt okoz, hogy sok esetben nem lehet egy teljes beruházást egy tevékenységi (CAEN) kódra ráhúzni, míg a pályázat ezt követeli meg. Hiába működtet egy vállalkozó bisztrót étteremmel és bárrésszel, lehet, hogy el kell döntenie, melyik tevékenységi kódjára pályázna, és egyszerűen nem vehet meg ezt is, azt is” – mutatott rá egy sokak által tapasztalt problémára.
Parajdi Borbála szerint ez is mutatja, hogy egy pályázat benyújtása nem egyszerűen egy 50 oldalas űrlap kitöltését jelenti:
miközben az állami apparátus nehézkes működése, néha éppen a kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket, de gyakran változtatják a pályázati kiírások feltételeit is, és nem utolsósorban nemcsak a pályázat leadása hosszas és bürokratikus folyamat, de az elbírálása is.
Fotó: Haáz Vince
A szakértő szerint azonban ez az egész a pályázók számára is olyan, mint a hegymászás:
„Van, aki kisebb gépeket vásárol pár százezer lejért, alkalmazottakkal bővíti a vállalatát, mások többmilliós építkezéseket tudnak megvalósítani, de számos útjavítás, kanalizálás, iskolaépítés, szociális otthon vagy éppen ipari park valósul meg pályázati alapokból. A fontos azonban az, hogy
– fejtette ki az Eurotop Consulting ügyvezetője. Ami pedig hitelessé is teszi ezt a tanácsot, az talán éppen az, hogy a pályázati tanácsadó cég sikerrátája 95 százalék fölötti, de ennek is megvan az oka.
„Mi soha nem írunk alá addig szerződést, amíg nem látjuk, hogy rendben van a pályázó adminisztratív szempontból, nem látjuk, hogy az ötlete jogosult, illetve muszáj pontozást is számítani, hogy tudjuk, van-e esélye nyerni” – fejti ki az ügyvezető, aki úgy érzi, a cégben megtanulták, hogy
Kérdésünkre kifejtette, a cég lassan tizenöt éves sikerének záloga talán éppen az, hogy mindig megtalálta azt a piaci rést, amit érdemes kitölteni, és így idővel új szolgáltatásokat is bevezettek: az önkormányzatok például a vállalatra bízhatják a közbeszerzési eljárásaikat, de fejlesztési stratégiákat is készítenek számukra, az építkezéssel kapcsolatos pályázatok mellé egy csomagban tervezők, különböző szakemberek partnerségét ajánlják. S hogy kiknek is?
Az Eurotop Consulting Kft. kolozsvári székhellyel, marosvásárhelyi munkaponttal rendelkezik, de van irodája területi képviselővel Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is, ugyanis nagyon sok pályázó kerül ki Hargita és Kovászna megyéből egyaránt.
(X – Fizetett hirdetés)
Nehézkesen halad a fizetett házi-, háztartási munkák elvégzését és az ilyen jellegű megbízásokat hivatalos mederbe terelő országos platform elterjedése. A magyarázat részben a munkavállalók magatartásában keresendő.
Több mint 55 ezer állampolgár írta alá a Declic Közösség petícióját az elektromos cigaretták összes fajtájának zárt nyilvános helyekről való kitiltásáról, követelve Alexandru Rogobete egészségügyi minisztertől, hogy módosítsa az idevágó jogszabályt.
Kábítószer és alkohol hatása alatt volt annak a Temes megyében balesetet szenvedett görög kisbusznak a sofőrje, amelyben hét ember vesztette életét – közölte csütörtökön az ügyben eljáró lugosi vádhatóság szóvivője.
A Romániai Megyei Jogú Városok Egyesülete (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
szóljon hozzá!