
Fotó: Haáz Vince
Úton-útfélen azt halljuk, hogy Románia katasztrofálisan teljesít az európai uniós alapok lehívásában, miközben látjuk azért, hogy gyárak épülnek, vállalatok fejlődnek, hatalmas beruházások valósulnak meg, legtöbb esetben éppen a pályázatoknak köszönhetően. Hogy mi ebből a valóság? Egy – a témában igencsak járatos – pályázati tanácsadó cégtől igyekeztünk megtudni.
2019. szeptember 26., 10:062019. szeptember 26., 10:06
Az Eurotop Consulting Kft., illetve annak ügyvezetője, Parajdi Borbála lassan tizenöt éve foglalkozik pályázati tanácsadással, pályázati alapok lehívásával, így ha valaki, akkor ő igencsak jártas a témában. Noha a sajtó szereti hangoztatni, hogy Románia milyen siralmasan teljesít az EU-s pénzek lehívása terén, ez csak részben igaz:
a nekik szóló alapok lehívásában – tudtuk meg Parajdi Borbálától. Az Eurotop ügyvezetője hozzátette, a sok félinformáció terjedése is gyakran amiatt van, hogy manapság már mindenki ért a pályázatokhoz. Míg régen meg kellett győzni a cégvezetőket, civil szervezetek képviselőit, hogy érdemes időt, energiát és pénzt fektetni a pályázatokba, mára már nemcsak kihasználják a lehetőségeket, de mindenki érteni is vél a pályázatíráshoz.
– vélekedett a szakértő. Pedig a pályázatírás nem mindig könnyű feladat, és az akadályokba sokszor beleütköznek a pályázók is.
„Ami például sokszor frusztrációt okoz, hogy sok esetben nem lehet egy teljes beruházást egy tevékenységi (CAEN) kódra ráhúzni, míg a pályázat ezt követeli meg. Hiába működtet egy vállalkozó bisztrót étteremmel és bárrésszel, lehet, hogy el kell döntenie, melyik tevékenységi kódjára pályázna, és egyszerűen nem vehet meg ezt is, azt is” – mutatott rá egy sokak által tapasztalt problémára.
Parajdi Borbála szerint ez is mutatja, hogy egy pályázat benyújtása nem egyszerűen egy 50 oldalas űrlap kitöltését jelenti:
miközben az állami apparátus nehézkes működése, néha éppen a kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket, de gyakran változtatják a pályázati kiírások feltételeit is, és nem utolsósorban nemcsak a pályázat leadása hosszas és bürokratikus folyamat, de az elbírálása is.
Fotó: Haáz Vince
A szakértő szerint azonban ez az egész a pályázók számára is olyan, mint a hegymászás:
„Van, aki kisebb gépeket vásárol pár százezer lejért, alkalmazottakkal bővíti a vállalatát, mások többmilliós építkezéseket tudnak megvalósítani, de számos útjavítás, kanalizálás, iskolaépítés, szociális otthon vagy éppen ipari park valósul meg pályázati alapokból. A fontos azonban az, hogy
– fejtette ki az Eurotop Consulting ügyvezetője. Ami pedig hitelessé is teszi ezt a tanácsot, az talán éppen az, hogy a pályázati tanácsadó cég sikerrátája 95 százalék fölötti, de ennek is megvan az oka.
„Mi soha nem írunk alá addig szerződést, amíg nem látjuk, hogy rendben van a pályázó adminisztratív szempontból, nem látjuk, hogy az ötlete jogosult, illetve muszáj pontozást is számítani, hogy tudjuk, van-e esélye nyerni” – fejti ki az ügyvezető, aki úgy érzi, a cégben megtanulták, hogy
Kérdésünkre kifejtette, a cég lassan tizenöt éves sikerének záloga talán éppen az, hogy mindig megtalálta azt a piaci rést, amit érdemes kitölteni, és így idővel új szolgáltatásokat is bevezettek: az önkormányzatok például a vállalatra bízhatják a közbeszerzési eljárásaikat, de fejlesztési stratégiákat is készítenek számukra, az építkezéssel kapcsolatos pályázatok mellé egy csomagban tervezők, különböző szakemberek partnerségét ajánlják. S hogy kiknek is?
Az Eurotop Consulting Kft. kolozsvári székhellyel, marosvásárhelyi munkaponttal rendelkezik, de van irodája területi képviselővel Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is, ugyanis nagyon sok pályázó kerül ki Hargita és Kovászna megyéből egyaránt.
(X – Fizetett hirdetés)
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
Közzétette a levélszavazatok legfrissebb adatait a Nemzeti Választási Iroda: eddig több mint 355 ezer levélszavazat érkezett be, ezek döntő többségét már fel is dolgozták.
Szerdán és csütörtökön is csökkent az üzemanyag ára a romániai töltőállomásokon a kőolaj világpiaci árának csökkenése következtében. Csütörtöktől a Petrom és az OMV kutakon is olcsóbban lehet tankolni az előző napokhoz képest.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán a kóbor kutyákkal foglalkozó állatvédelmi felügyelet (ASPA).
Megérkeztek a próbaérettségi eredményei: Maros megyében a vizsgázók valamivel több mint fele átment, míg Háromszéken a részvétel hiányosságai torzítják az összképet. Hargita megyében nem készült nyilvános összesítés.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.
szóljon hozzá!