
Fotó: Haáz Vince
Úton-útfélen azt halljuk, hogy Románia katasztrofálisan teljesít az európai uniós alapok lehívásában, miközben látjuk azért, hogy gyárak épülnek, vállalatok fejlődnek, hatalmas beruházások valósulnak meg, legtöbb esetben éppen a pályázatoknak köszönhetően. Hogy mi ebből a valóság? Egy – a témában igencsak járatos – pályázati tanácsadó cégtől igyekeztünk megtudni.
2019. szeptember 26., 10:062019. szeptember 26., 10:06
Az Eurotop Consulting Kft., illetve annak ügyvezetője, Parajdi Borbála lassan tizenöt éve foglalkozik pályázati tanácsadással, pályázati alapok lehívásával, így ha valaki, akkor ő igencsak jártas a témában. Noha a sajtó szereti hangoztatni, hogy Románia milyen siralmasan teljesít az EU-s pénzek lehívása terén, ez csak részben igaz:
a nekik szóló alapok lehívásában – tudtuk meg Parajdi Borbálától. Az Eurotop ügyvezetője hozzátette, a sok félinformáció terjedése is gyakran amiatt van, hogy manapság már mindenki ért a pályázatokhoz. Míg régen meg kellett győzni a cégvezetőket, civil szervezetek képviselőit, hogy érdemes időt, energiát és pénzt fektetni a pályázatokba, mára már nemcsak kihasználják a lehetőségeket, de mindenki érteni is vél a pályázatíráshoz.
– vélekedett a szakértő. Pedig a pályázatírás nem mindig könnyű feladat, és az akadályokba sokszor beleütköznek a pályázók is.
„Ami például sokszor frusztrációt okoz, hogy sok esetben nem lehet egy teljes beruházást egy tevékenységi (CAEN) kódra ráhúzni, míg a pályázat ezt követeli meg. Hiába működtet egy vállalkozó bisztrót étteremmel és bárrésszel, lehet, hogy el kell döntenie, melyik tevékenységi kódjára pályázna, és egyszerűen nem vehet meg ezt is, azt is” – mutatott rá egy sokak által tapasztalt problémára.
Parajdi Borbála szerint ez is mutatja, hogy egy pályázat benyújtása nem egyszerűen egy 50 oldalas űrlap kitöltését jelenti:
miközben az állami apparátus nehézkes működése, néha éppen a kiszámíthatatlansága okoz nehézségeket, de gyakran változtatják a pályázati kiírások feltételeit is, és nem utolsósorban nemcsak a pályázat leadása hosszas és bürokratikus folyamat, de az elbírálása is.
Fotó: Haáz Vince
A szakértő szerint azonban ez az egész a pályázók számára is olyan, mint a hegymászás:
„Van, aki kisebb gépeket vásárol pár százezer lejért, alkalmazottakkal bővíti a vállalatát, mások többmilliós építkezéseket tudnak megvalósítani, de számos útjavítás, kanalizálás, iskolaépítés, szociális otthon vagy éppen ipari park valósul meg pályázati alapokból. A fontos azonban az, hogy
– fejtette ki az Eurotop Consulting ügyvezetője. Ami pedig hitelessé is teszi ezt a tanácsot, az talán éppen az, hogy a pályázati tanácsadó cég sikerrátája 95 százalék fölötti, de ennek is megvan az oka.
„Mi soha nem írunk alá addig szerződést, amíg nem látjuk, hogy rendben van a pályázó adminisztratív szempontból, nem látjuk, hogy az ötlete jogosult, illetve muszáj pontozást is számítani, hogy tudjuk, van-e esélye nyerni” – fejti ki az ügyvezető, aki úgy érzi, a cégben megtanulták, hogy
Kérdésünkre kifejtette, a cég lassan tizenöt éves sikerének záloga talán éppen az, hogy mindig megtalálta azt a piaci rést, amit érdemes kitölteni, és így idővel új szolgáltatásokat is bevezettek: az önkormányzatok például a vállalatra bízhatják a közbeszerzési eljárásaikat, de fejlesztési stratégiákat is készítenek számukra, az építkezéssel kapcsolatos pályázatok mellé egy csomagban tervezők, különböző szakemberek partnerségét ajánlják. S hogy kiknek is?
Az Eurotop Consulting Kft. kolozsvári székhellyel, marosvásárhelyi munkaponttal rendelkezik, de van irodája területi képviselővel Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is, ugyanis nagyon sok pályázó kerül ki Hargita és Kovászna megyéből egyaránt.
(X – Fizetett hirdetés)
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
szóljon hozzá!