– magyarázta. Hozzátette, rajta kívül mivel még egy kollégájuk bejelentette, hogy visszalép, ez tovább súlyosbítja, az amúgy is nehéz helyzetet. „Négy kolléga maradna, a jogszabályok szerint azonban ez nem elégséges a központ működtetéséhez. Erre a gondra szerintem nehéz orvosságot találni, mert aligha vállalják a háziorvosok ezt a plusz feladatot, hiszen ez nem kötelező tevékenység. Mindannyian egyéni vállalkozók, az egészségbiztosító pénztárral van szerződésük, ami napi 7 órás munkaidőt jelent, azon kívül, saját döntése, hogy vállal-e plusz feladatot” – fejtette ki.

Visszatekintés

Mint mesélte, az elmúlt években sokféle problémával keresték fel a lakók a központot, voltak, akik allergiás reakció, vagy éppen kullancscsípés miatt jelentkeztek az ügyeleten.

korábban írtuk

Egy ügyeleti központ, amelynek a létezéséről sokan nem is tudnak

Több mint öt év telt el a csíkszeredai háziorvosi ügyeleti központ megnyitása óta. A Tudor lakótelepi intézmény létrehozásának az volt a célja, hogy a kórházak sürgősségi osztályait tehermentesítse az olyan esetektől, amelyeket az alapellátásban is meg lehet oldani.

Azonban akadtak olyan esetek is, amelyek nem igényeltek volna ügyeleti ellátást, csupán a háziorvosuk helyett inkább az ügyeletet választották, több napja, több hete fennálló panaszukkal kényelmi, vagy más okokból. Ugyanakkor,

Főleg lázas, beteg kisgyermekkel érkeztek sokan, hasonló okok miatt. Ugyanakkor akadtak szülők, akik másodvélemény kikérése miatt használták ki a szolgáltatást az éjszaka közepén.

– vélte a koordinátor. Hozzátette, ráadásul néhány hónapja új jogszabályok léptek érvénybe, újabb statisztikákat kértek újabb kritériumok alapján. Az ügyelet legkevesebb hét orvossal működhet, azzal a megkötéssel, hogy két egymásutáni napon nem ügyeletezhet, és szolgálatból nem lehet ügyeletbe menni. „Ezt jóformán nem lehet teljesíteni, ezek olyan elvárások, hogy elbuktatnak előbb utóbb minden hasonló kezdeményezést, még akkor is, ha a szándék megvolna az orvosok részéről” – osztotta meg. Összegzésként pedig elmondta, a legnagyobb probléma az, hogy

Ugyanakkor szerinte a fizetés sem eléggé ösztönző, Romániában a legalacsonyabbak a bérek, más európai országban dolgozó orvosok béréhez viszonyítva.

Mit tehetnek?

Tar Gyöngyitől, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetőjétől érdeklődtünk, hogy mit tehet az intézmény, hogy megmaradjon a csíkszeredai permanencia központ.

– ismert el Tar Gyöngyi; tapasztalata szerint sokuk nem szívesen vállal többet a kötelezőnél, így nehéz lefedni az ügyeletet. Csíkszeredában egyébként 21 háziorvos van szerződéses viszonyban a megyei egészségbiztosítóval, tudtuk meg.

Hozzátette, azt elismeri, hogy orvoshiány van, túlterheltek a háziorvosok, de az is tény, hogy a csíkszeredai háziorvosok többsége jól keres, valószínű ennek is betudható, hogy nem szorulnak arra, hogy ügyeletezzenek. Ennek ellenére az igazgató úgy véli, hogy csak akkor zárna be az ügyeleti központ a megyeszékhelyen, ha június elsejéig nem akadna más olyan háziorvos, aki átvállalja a feladatot.

„Természetesen mi nem szeretnénk, hogy megszűnjön ez a szolgáltatás. Reméljük, hogy nem egy-két háziorvoson múlik az ügyeleti központ léte, és megpróbáljuk addig megtalálni azokat, akik átveszik a feladatot. Szerencsére kezdtek érdeklődni a fiatalok is. Én remélem, találunk közösen megoldást” – bizakodott. Tőle tudjuk, hogy a több mint tíz éves csíkszeredai ügyeleti központban megháromszorozódott a páciensek száma az utóbbi években a kezdeti időszakhoz viszonyítva.

Máshol „kardoskodnak” érte

A téma kapcsán Tar Gyöngyi megjegyezte azt is, hogy 2011-ben indulásképpen a megye területén az egészségügyi igazgatóság konkrétan 14 permanencia központot javasolt eredetileg finanszírozásra, amikor az egészségügyi minisztérium az első finanszírozási sarokszámokat tervezte, és akkor engedélyezték volna a keretet.

– osztotta meg. Ugyanakkor hozzátette, a nyugati megyék némelyikében 50 feletti permanencia központ működik, és a háziorvosok „kardoskodnak” a fenntartásukért.

Tavaly 3 ezer beteget láttak el

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint

• a csíkszeredai ügyeleti központban 2021-ben 2018 pácienst láttak el, a szolgáltatásokért abban az évben közel 397 ezer lejt számolt el a pénztár;

• tavaly 3141 beteg vette igénybe az ügyelet szolgáltatásait. Arra az évre a biztosító valamivel több mint 398 ezer lejt számlázott ki a központnak;

• idén március végéig 905-en jelentkeztek az ügyeleten, a biztosító pedig 65 ezer lej feletti összeget fizetett a szolgáltatásért.

Mint megtudtuk, ebben az összegben benne van az orvosok és asszisztensek bére, valamint az ügyelet gyógyszerkészletének biztosítása. A csíkszeredai ügyelet esetében a fenntartási költségeket az önkormányzat állja.

Az ügyelet szolgáltatásait bárki igénybe veheti, függetlenül attól, hogy biztosított, vagy sem. Az ügyeletes orvos megtudja vizsgálni, adott esetben receptre gyógyszert is felírhat, viszont nem ártámogatott gyógyszert, amelyet az ügyeletes gyógyszertárban ki lehet váltani.

Az ügyeleti központokat az egészségügyi igazgatóságok hozhatják létre, ők kérhetik az egészségügyi minisztériumtól a működési engedélyt. Az ügyeleti rendelőt az önkormányzat is biztosíthatja, vagy működhet valamelyik háziorvos rendelőjében is. Az ügyeletet 5–7 orvos kell biztosítsa, 5–7 asszisztenssel együtt. A háziorvosok órabére 40 lej, amelyhez hozzáadódik további 4 lej a gyógyszerkészlet költségére. Ugyanakkor a háziorvosi rendelőben működő ügyeletesek 60 lejes órabérben részesülnek, hogy fedezzék a fenntartási költségeket is. Az asszisztensek órabére pedig 20–22,5 lej.