Négy évtizede kísérték utolsó útjára Márton Áron püspököt

Halálának 40. évfordulója tájékán, a napokban sokszor idézték Márton Áron utolsó szavait: „Édesanyám megyek hozzád”. Hasonlóképpen testvérének, Ágostonnak a temetésre érkezve elhangzott sóhaját: „a múlt héten láttam álmomban, hogy az Egyeskő ledőlt.”

korábban írtuk

Negyven éve hunyt el Isten szolgája, Márton Áron püspök

Nagy tüzet gyújtott sokak szívében, élnek a lelkekben a tőle hallott igazságok gyümölcsei, még sokáig fognak felújulni a találkozások emlékei, akiknek szerencséjük volt legalább egyszer kezet fogni és kutató, vizsgáztató szemeibe nézni – mondta a Márton Áront búcsúztató beszédében Jakab Antal.

Emlékképek Gyulafehérvárról

A székelyudvarhelyi mérnök-vallástanár, Áron püspök filmes monográfiájának készítője, Nagy Zoltán jóvoltából idézzük a gyulafehérvári székelyegyház egykori plébánosának, Gál Alajosnak a gyász napjairól szóló hangfelvételét:

„Szeptember 30-án (…) este kilenc órakor csendben felsorakozott kettős sorfalban a két egyházi intézet minden növendéke. A diákónusok vállukra vették a koporsót, és Áron püspök a kettős sorfal között haladva elhagyta a püspöki palotát. Szívszorongató volt látni a főpap házát, ahol minden kifogástalan rendben és a helyén maradt, de gazdátlanul. Csendben haladt a gyászmenet. Nem imádkoztak hangosan, nem is énekeltek, de talán a csend ennyire még sohasem beszélt. Mindezt csak az érezhette meg, aki meghallgatta e csendet.

Ravatalát nemes egyszerűséggel rendezték el. A Lélek jeleként egy hatalmas művészi gyertya állandóan égett a szenteltvíz mellett, egy kis asztalon. Előtte, egy vázában szegfűk illatoztak és szépelegtek, de négy oldalt, a négy evangélista hatalmas gyertyatartóra helyezett fényénél, négy fenyő őrködött az evangélium, a fény és Áron főpap mellett. Minden este liturgikus virrasztást tartottak és ennek keretében pedig rövid homíliát is mondtak. Áron főpaphoz nem volt nehéz szólni, mert mindenkit meghallgatott, atya volt. Fölötte és róla szólni elképesztően nehéz.” – emlékezett a szemtanú, Gál Alajos.

„Két nap múlva, Rómában a szokásos szerdai általános kihallgatások alkalmával II. János Pál pápa megjelent a Szent Péter téren.

– olvasható Virt László Nyitott szívvel című Márton Áron monográfiájában.

Domokos Pál Péter így örökítette meg az október 1-jén elhangzott pápai szavakat: „A tiszteletre méltó 84 éves főpásztor több mint negyven évig kormányozta kiterjedt egyházmegyéjét. Közben Istenbe vetett nagy bizalommal és lelki derűvel nézett szembe rendkívül nehéz időszakokkal.

Búcsúztatás

„Assisi Szent Ferenc napján temették el a stigmás kezű szent egyszerű fiát – írta Jakubinyi György, jelenleg ny. érsek A Hegy című visszaemlékezésében. – Temetése méltó volt hozzá. Az esztergomi bíboros, hét katolikus püspök, nem számítva a görögöket;

Még többe is lettek volna, ha itt-ott – még a szülőfalujában is – az utolsó pillanatba vissza nem mondja a turisztikai vállalat a megrendelt társas utazást. A román Ortodox Egyházat, a magyar református, evangélikus és unitárius egyházat, a szász evangélikus egyházakat püspökeik képviselték. Még a helyi izraelita hitközség is lerótta a tiszteletadóját a nagy halottal szemben. Ott volt a Kultuszügyosztály képviselete is, egyébként az államiak tejesen távol tartották magukat. Ez is sokat mond a püspök szerepéről: ő a mi halottunk, ő az Egyházé.”

Borús, de…

„Hűvös, borús, esős, szomorú idő volt egész nap. A temetéshez illő. Csak negyed órára sütött ki a nap – épp akkor, amikor a püspök koporsóját kihozták a székesegyházból, hogy azt megkerülve, elhelyezzék a kriptában a többi erdélyi püspök között – írja Virt László. – E napsütésben az Örök Fény országából Márton Áron mosolygott a napos oldalról kiszorított, őt gyászoló Erdélyre.