Tizennyolc nyelven beszél, három országban lakik felváltva, diákok százai rajonganak érte. Benedek Dezső nemcsak kiváló nyelvész és antropológus, hanem remek mesélő is. Négy éven át élt Irala-szigetén és vizsgálta a jami ősközösségi kultúrát, a műsorunkban párhuzamot vont köztük és a magyar nép között.
2021. május 07., 12:012021. május 07., 12:01
2021. május 07., 15:442021. május 07., 15:44
Tajvantól délkeletre fekszik az a kis sziget, ahol a globalizáció nem olyan rég még ismeretlen fogalom volt, az emberek teljes egyenlőségben éltek. A XX–XXI. század aztán átmenet nélkül tört az őslakókra, akik az új helyzetet nem tudták beolvasztani a kultúrájukba ezt nem tudják beolvasztani, így az fokozatosan leépül, eltűnik. De vajon ez várhat ránk, magyarokra is?
A Nézőpont vendége, Benedek Dezső nyelvész, antropológus az ausztronéz jami kultúra talán legavatottabb ismerője, szellemi hagyatékuk megörökítője, olyan kultúrantropológiai kísérlet fűződik a nevéhez, amely a maga nemében egyedülálló a világon. A szigetet az orvosok a halál szigetének hívják, az antropológusnak a saját bőrén kellett megtapasztalnia azt is, hogy miért.
Az 1950-ben, Kolozsváron született Benedek Dezső 1972-ben végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. 1978-ban hagyta el az országot, az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Tizennyolc nyelven beszél, többek között japán, kínai és vietnámi nyelven is. A Georgiai Állami Egyetem előadótanáraként kulturális antropológiát, kelet-ázsiai nyelveket és összehasonlító irodalmat tanít. A professzor doktori disszertációjából készült könyv, Az ősök éneke/The songs of the ancestors a világhálón is olvasható.
Megfigyeléseiről, kalandos utazásairól és a nevéhez fűződő ösztöndíjról mesélt a Székelyhon TV-nek a Médiatér Youtube-csatornáján.
A romániaiak 88 százaléka elsősorban a családjához fordul segítségért, ha anyagi vagy egészségi problémával szembesül - derül ki az IRES közvélemény-kutató intézet által a Jóllétért Szövetség megbízásából készített felmérésből.
Alin Tișe Kolozs megyei tanácselnök szerdán bejelentette, hogy indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a párt következő kongresszusán. Döntését azzal indokolta, hogy a PNL szerinte rossz irányba halad, és változásra van szükség.
Várhatóan november 6-án, pénteken kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, amelynek újraindítását szerdán kezdték meg – közölte a Nuclearelectrica.
Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – jelentette ki miniszterelnök a titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.
Három településen is szünetelni fog az ivóvíz-szolgáltatás szerdán éjjel, illetve csütörtökön napközben. Gyulakután hálózati munkálatok, Kovásznán csőtörés, Gelencén pedig szakaszolócsap felszerelése miatt kell vízszünetre számítani.
Négy személyt és két vállalatot, köztük a Distrigaz gázszolgáltatót állítja bíróság elé a bukaresti ügyészség a 2025 októberében a főváros Rahova negyedében történt gázrobbanás ügyében, amelyben négyen életüket vesztették.
Bővítenék az újszülöttkori szűrőprogramot, összehangolnák a ritka betegségek kezelését végző orvoscsapatok munkáját, és megkönnyítenék a gyermekkorú betegek átállását a felnőttellátásra – jelentette be az egészségügyi miniszter.
A piacvezető OMV Petrom szerda délben 5 banival csökkentette a benzin literenkénti árát, amely így, egy hónap elteltével ismét 10 lej alá csökkent a Petrom-töltőállomásokon – derül ki a Profit.ro gazdasági portál által elemzett adatokból.
Hiába kezdeményezték, nem kapnak szabadnapot a szülők a tanévnyitó napjára: a képviselőház szerdán elutasította az erre vonatkozó törvénytervezetet. A javaslat az óvodás és iskolás gyermekek szüleire vonatkozott volna.
Románia a 31. helyről a 32. helyre csúszott vissza az európai vásárlóerő-ranglistán, miközben Magyarország három helyet javított. A romániai egy főre jutó vásárlóerő alig több mint fele az európai átlagnak – derül ki a NielsenIQ friss felméréséből.
1 hozzászólás