Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:24

Bolojan: egy sarokba szorított ország vezetését vettem át, de már megkezdődött a kilábalás

21:04

Kevesebbet fizetnek Kovászna megyében a szemétszállításra, mint amennyit Hargita megyében fognak decembertől

21:00

Tragikus baleset történt Maros megyében, egy ember életét vesztette

19:58

A portugálok nagyarányú győzelemmel hangoltak a románok elleni marosvásárhelyi futsalmeccsre

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Balesethez vonultak ki nagy erőkkel a tűzoltók Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Ennyiért fogja kínálni Romániában új modelljét, a Strikert a Dacia

Baleseteztek, majd a férfi sofőr bántalmazta a másik autó női vezetőjét Csíkszeredában

Mi a búbánat van az új szemétszolgáltatás körül?

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Nem akar adót emelni a kijelölt miniszterelnök, de kizárni sem tudja

Cseke Attila: két-három héten belül működésképtelenné válhat az egészségügyi rendszer

Ne torkolljon tragédiába a vakáció: életmentő tanácsok a strandidőszakra

Elővigyázatossággal megelőzhető a tragédiák nagy része

Fotó: Erdély Bálint Előd

Beköszöntött a jó idő, és ezzel együtt a strandidőszak is. A fürdőszezon viszont sajnos minden évben követel áldozatokat, Maros megyében évente öt-tizenöt ember vízbefúlásával kell számolni: legtöbben a Marosban, majd a Bözödi-tóban veszítik életüket. Kovács Róbert mentőbúvár szerint azonban sok mindent megtehetünk azért, hogy a nyári vakációnk ne változzon tragédiává.

Szász Cs. Emese

2022. június 19., 13:032022. június 19., 13:03

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Tizennyolc éve dolgozik hegyimentőként és tizenkét éve mentőbúvárként Kovács Róbert, a Maros Megyei Barlangi- és Hegyimentőszolgálat vezetője, és tapasztalatai alapján elmondhatja, hogy míg a hegyekben történt balesetek esetében nagyon nagy százalékban túlélőket hoznak le a hegyről, ez a százalék nagyon lecsökken a vízben történő balesetekkor.

Ha mentőbúvár kell, már baj van

„Nem vízi mentők vagyunk, hanem mentőbúvárok, és nem a tavak vagy folyóvizek mellett teljesítünk szolgálatot, hanem a székházban kapjuk a riasztást, ami azt jelenti, hogy amíg kiérünk, legjobb esetben is eltelik egy fél óra, vagyis, akit megtalálunk, azt már nem tudjuk megmenteni, hanem a testét kell megkeressük és átadjuk a hatóságoknak” – mondja a Székelyhon megkeresésére Kovács Róbert. Hozzáteszi, vízbefúláshoz sajnos pár perc víz alatt töltött idő is elég,

télen hidegebb vízben volt olyan eset, hogy 8-10 perc után is újra tudták éleszteni a vízbe merült személyt, nyáron azonban már egy-két perc víz alatt töltött idő is elég a tragédiához, nagyon függ attól, hogy ki van a parton, ki szedi ki a vízből, és milyen elsősegélyben tudja részesíteni.

Kovács Róbert szerint jó hír, hogy eléggé lecsökkent a vízbefulladásos esetek száma Maros megyében, öt-tizenöt eset közé lehet tenni, míg tíz évvel ezelőtt volt olyan év is, hogy több mint harminc eset volt. A legtöbb baleset Maros megyében a folyóvizekben történik, majd a Bözödi-tóban, valószínűleg azért, mert nincs megfelelő tudásuk ahhoz, hogy folyóvízben ússzanak, de itt könnyebben kapja el görcs az úszót, áramlatokkal is számolni kell, sok esetben meg túl gyorsan mennek be felhevült testtel a hideg vízbe – sorolja az okokat Kovács. Hozzáteszi, a strandok biztonságosabbak, ott kötelezően kell legyen vízimentő is a parton, de két-három éve a Víkendtelepen is vízbefulladt egy tizenéves fiatal, akit a strandoló tömeg miatt nem vett észre időben a környezete.

Ha a mentőbúvárokat hívják, akkor már baj van

Fotó: Erdély Bálint Előd

Hogyan lehetünk elővigyázatosak?

Kovács Róbert szerint fontos az elővigyázatosság, hisz sok tragédia, vízbefulladás megelőzhető egy kevés tudással mind a folyóvizekben, mind a tavakban vagy a tengeren. Például a szakember szerint a tavakon a part felé fújó közepes vagy erős szél jó szórakozásra, jó a hullámokon játszani, de a parttól befelé, a víz közepe felé fújó már nem. Az veszélyes. „Először is alig vannak hullámok, alig érezni a szelet a takarás miatt.

Amikor matracon fekve picit beljebb kerül az ember a vízközép felé, akkor egyszer csak észreveszi, hogy befelé sodorják az erők. Ilyenkor sokszor még vissza lehet valahogy jutni, de van egy pillanat, amikor már nem. Ekkor nem szabad pánikolni, hanem hátat kell fordítani a szélnek és hullámoknak, és szélirányban vitetni magát a széllel és a hullámokkal. Nincs más megoldás, csak a túlsó part.

Nem lehet szemben úszni hosszabb ideig, mert erős szélben a hullám tetején fröccsenő víztől és a hullámok között kialakuló légritka tértől hamar oxigénadósságba kerül a jó úszó is” – mondja Kovács Róbert. Hozzáteszi,

a tengeren pedig kifejezetten tilos a parttól befelé fújó szélben úszni vagy matracozni, ott ugyanis nem egy pár száz méterre vagy pár kilométerre van a túlsó part.

„Ez nem az úszástudásról szól, alig van jelentősége. Jó úszók sem tudnak szemben úszni hosszabb ideig sodrással, áramlattal, hullámzással, széllel”.

További tudnivalók

A szakember azt is elmondta: tudja, nagy divat a tengerpartokon a sziklákon szelfizni, de nagyon sok fiatal halt már meg így, ugyanis egy váratlanul felcsapó hullám ledöntheti az embert és magával sodorja befelé. A sziklás öblökből pedig hullámzás esetén képtelenség kijönni, ha nincs erre kialakított kijáró. „Kerülni kell a zárt, nagy sziklás öblöket hullámzás idején.

Fontos, ha a tengerpartra megyünk, hogy nézzük meg a helyi információs csatornákat, nincs-e ott befelé irányuló áramlás. Ezek roppant veszélyesek, észrevétlenek és csak légifelvételről láthatók

– sorolja. A mentőbúvár kitért a vízbeugrásokra is, hangsúlyozva: soha nem szabad ismeretlen mélységű vízbe fejest ugrani, s nem szabad előzetes vízbemenetel nélkül sem ugrani.

Csak akkor szabad és biztonságos az ugrás, ha a víz legalább két méter mély

– mutat rá.

Hozzáteszi, nagyon sokat számít a víz hőfoka is. „A 25 fokos víz lehet a barátunk, a 15 fokosnál hidegebb víz viszont halálos ellenség. 32 fokos vízben is lehet kihűlés, csak tovább tart. Októberben beesni egy szörfről vagy csónakból nem ugyanaz, mint júliusban. Akkor nem lehet órákig lubickolni. Kell tudni segítséget hívni.

Legyen a nyakban vízhatlan tokban mobiltelefon, olyan, amin lámpa is van. És nem az internetet kell nézegetni rajta vagy a haverokkal csetelni, hanem tartogatni kell az esetleges segélykérésre

– sorolja az apróságnak tűnő, de életmentő információkat a mentőbúvár.