Annak ellenére, hogy a kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, ezt a projektet eredményesnek minősítette Tánczos Barna, volt környezetvédelmi miniszter, mivel sok gazda épített magának saját trágyatárolót, ezáltal is kevesebb trágyalé jutott a talajvízbe.

Viszont sok tennivaló van még a közeljövőben ezen a téren, ugyanakkor a növényvédő és gyomirtószerek alkalmazása is sok kívánnivalót hagy maga után. Új, világbanki finanszírozással fogják a gazdák körében tudatosítani a lehetséges ártalmakat, illetve a helyes gyakorlatot oktatni.

„Ezekkel a projektekkel kicsit sikerült közelebb hozni egymáshoz, összehangolni a környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztérium cselekvési terveit, korábban ugyanis a két intézmény között gyakorlatilag nem volt kommunikáció, egyeztetés, ezért is különböző irányokba fejlesztették a gazdaságokat” – emelte ki Tánczos, hozzátéve, hogy az eszköztámogatások közül például teljesen hiányoztak a környezet védelmét szolgáló berendezések, műszerek.

A talaj nitrátszármazékokkal való szennyezése miatt az ország 732 helységében gyakorlatilag nincs iható víz – ezt bizonyítja az a 6000 vízminta, amit elemeztek – de nemcsak az állati ürülék és a csurgalék miatt.

Az ammónia a levegőt is szennyezi, belélegzése allergiákhoz vezet, és a légkörbe kerülve rendkívüli mértékben erősíti a melegházhatást.

Ez mindamellett, hogy problémákat okoz, veszteséget is jelent a gazdáknak, mert nem érik el az optimális termésátlagokat.

A mi munkák viszont csepp a tengerben: alig 10 ezer emberhez értünk el, ennél azonban sokkal több gazdálkodó van az országban” – fogalmazott a minisztérium szakértője.

Megfigyelik a gazdálkodás, az eszközhasználat költségeit és összehasonlítják a klasszikus mezőgazdasági, állattenyésztési gyakorlattal – részletezte Mihai Constantinescu.

Azonban, mint más megyékben is, a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazását Háromszéken is lehet hatékonyabbá tenni, ha a megfelelő talajtani vizsgálatok elvégzése után csak éppen a talaj minőségéhez alkalmazott megfelelő mennyiségben használjuk őket. Constantinescu szerint azonban a talajminták elemzését végző hivatal (Országos Talajtani és Agrokémiai Hivatal – OSPA) „nincs leterhelve a gazdák által beküldött mintákkal”.