Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:02

A politikai bizonytalanság ellenére tovább erősödött a lej

13:34

Újabb rossz hír: elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja is

13:03

Grindeanu inkább stabil kormányt akar a gyorsan megalakított helyett, és állítja: nincs megállapodás az AUR-ral

12:32

Viharos széllel érkeznek a záporok az ország számos vidékére, jégeső is lehet

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatórányi keresés után egy repceföldön elbújva fogták el a mezőn meggyilkolt 18 éves lány gyilkosát

Harminc mentőautót küldtek ki a tömeges ételmérgezéshez, megvan az első tetemes bírság

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Harapásokkal borított holttestet találtak a Kalonda-tetői nárciszrét közelében, egy medve is jelen volt

Konyhakéssel szúrta meg osztálytársát egy 12 éves gyermek a szünetben

A kormánybuktatás után George Simion már azt kéri a magyaroktól, hogy csatlakozzanak az AUR-hoz

Eldőlt a kormány sorsa, így szavaztak ma a parlamentben

Jön a tarifakorrekció. Magyarán: nő a víz- és csatornadíj

„Akasztófán lenne a helye” – ilyen üzenetekkel fenyegették a kézdivásárhelyi diáknapok résztvevőit

Bolojan: én odébbállhatok, de az ország súlyos problémái ittmaradnak

Nagyon sokat kell még fejlődni a trágyatárolás és -hasznosítás terén

Mihai Constantinescu, a Világbank által finanszírozott projektek vezetője

Fotó: Bodor Tünde

A trágya kezeléséről még sok tanulnivaló van Romániában, ugyanakkor nagyon sok a tennivaló a környezetvédelem, különösen a talajvizek tisztaságának megőrzése, a trágya és a növényvédő szerek kezelése terén. Ezen a területen finanszírozott beavatkozásokat a Világbank. Ennek módjáról tudhattunk meg többet annak azon a szerdai találkozón, amelyre a projekt lezárása alkalmából hívta meg a felelős személyeket, intézményeket a környezetvédelmi minisztérium. Kovászna Megye Tanácsának gyűléstermében a pályázat menedzseri csapata Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter jelenlétében vázolta az elért eredményeket, valamint a hátralékokat.

Bodor Tünde

2023. december 13., 18:152023. december 13., 18:15

2023. december 14., 09:022023. december 14., 09:02

„Azt tűztük ki célul, hogy az eddig megvalósított és ezután megvalósítandó terveink által a »legzöldebb megye« legyünk az országban” – mondta el az esemény bevezetőjében Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke.

A résztvevők szerint ilyen volt az a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozó, újító jellegű kezdeményezés is, amelynek részeként

támogatták a községi trágyalerakó helyek létesítését.

Annak ellenére, hogy a kitűzött célokat nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, ezt a projektet eredményesnek minősítette Tánczos Barna, volt környezetvédelmi miniszter, mivel sok gazda épített magának saját trágyatárolót, ezáltal is kevesebb trágyalé jutott a talajvízbe.

Viszont sok tennivaló van még a közeljövőben ezen a téren, ugyanakkor a növényvédő és gyomirtószerek alkalmazása is sok kívánnivalót hagy maga után. Új, világbanki finanszírozással fogják a gazdák körében tudatosítani a lehetséges ártalmakat, illetve a helyes gyakorlatot oktatni.

A községi trágyalerakóhelyek építését a továbbiakban az Országos Helyreállítási Alapból finanszírozzák.

„Ezekkel a projektekkel kicsit sikerült közelebb hozni egymáshoz, összehangolni a környezetvédelmi és mezőgazdasági minisztérium cselekvési terveit, korábban ugyanis a két intézmény között gyakorlatilag nem volt kommunikáció, egyeztetés, ezért is különböző irányokba fejlesztették a gazdaságokat” – emelte ki Tánczos, hozzátéve, hogy az eszköztámogatások közül például teljesen hiányoztak a környezet védelmét szolgáló berendezések, műszerek.

Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter szerint eredményes volt a trágyalerakók építését szorgalmazó pályázat, de elismerte, vannak hiányosságai is

Fotó: Bodor Tünde

Mihai Constantinescu, a most lezáruló, trágyalerakók építését szolgáló 48 millió eurós finnaszírozású projekt menedzsere elmondta, hogy

eddig 200 trágyalerakót létesítettek, és további 306 építésének támogatására van igény.

A talaj nitrátszármazékokkal való szennyezése miatt az ország 732 helységében gyakorlatilag nincs iható víz – ezt bizonyítja az a 6000 vízminta, amit elemeztek – de nemcsak az állati ürülék és a csurgalék miatt.

A vizekbe kerülő nitrátszármazékok a csecsemők szervezetére nagyon káros hatással vannak, vérszegénységhez vezetnek, felhalmozódásuk a folyó- és állóvizekben azok algásodásához, oxigénszegénységéhez és elmocsarasodásához vezet.

Az ammónia a levegőt is szennyezi, belélegzése allergiákhoz vezet, és a légkörbe kerülve rendkívüli mértékben erősíti a melegházhatást.

Brassó és Kovászna megyei polgármesterek, az érintett intézmények képviselői voltak hivatalosak a projektet lezáró megbeszélésre

Fotó: Bodor Tünde

A közeljövőben a trágya felhasználása is sokkal nagyobb odafigyelést igényel, mert gyakorlatilag sokat kihordanak a mezőre a gazdák, de abból kevés hasznosul kellőképpen,

a nitrogénnek körülbelül 40 százaléka nem a növényhez, hanem a talajvízbe vagy levegőbe kerül.

Ez mindamellett, hogy problémákat okoz, veszteséget is jelent a gazdáknak, mert nem érik el az optimális termésátlagokat.

A következő projekt célja, hogy növeljük a mezőgazdaságban a nitrogéntartalmú trágyák felhasználásának hatékonyságát. Azt tapasztaljuk, a farmerek megszokásból cselekednek, nincsenek tanácsadó szervezetek, akik segítségükre lehetnének, talán az utóbbi időben némi elmozdulás e téren.

A mi munkák viszont csepp a tengerben: alig 10 ezer emberhez értünk el, ennél azonban sokkal több gazdálkodó van az országban” – fogalmazott a minisztérium szakértője.

Fotó: Beliczay László

Ha eddig nem fordítottak gondot a digitalizálásra, a jövőre elindítandó új, 60 millió euró összköltségvetésű projekt részeként új műszereket szereznek be és laborokat szerelnek fel, amelyekhez beszerzik a megfelelő programokat. Egy új irányban is elindulnak:

11 millió euróból 70 farm felszerelését támogatják 200 ezer és 1 millió euró közötti összeggel, ezekben pedig majd az ideális mértékben használják úgy a talaj termékenységének növelésére használt tárgyát, mint a növényvédő és gyomirtószereket, de az antibiotikumokat is.

Megfigyelik a gazdálkodás, az eszközhasználat költségeit és összehasonlítják a klasszikus mezőgazdasági, állattenyésztési gyakorlattal – részletezte Mihai Constantinescu.

Fotó: Barabás Ákos

A rendezvény után a minisztérium munkatársát a Kovászna megyei helyzetről is megkérdeztük. Mint megtudtuk, Háromszéken csak három községi trágyalerakó épült (Uzonban, Csernátonban és Szitabodzán), azonban

nincs ok aggodalomra a talajvizek tisztaságát illetően, mert hegy- és dombvidéken több a csapadék, a víz nem időzik a talajban, nincs ideje az eutrofizációra, viszont innen a nitrátok – akár az Olt által – más vidékekre jutnak és ott okozhatnak problémákat.

Azonban, mint más megyékben is, a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazását Háromszéken is lehet hatékonyabbá tenni, ha a megfelelő talajtani vizsgálatok elvégzése után csak éppen a talaj minőségéhez alkalmazott megfelelő mennyiségben használjuk őket. Constantinescu szerint azonban a talajminták elemzését végző hivatal (Országos Talajtani és Agrokémiai Hivatal – OSPA) „nincs leterhelve a gazdák által beküldött mintákkal”.

Háromszék Mezőgazdaság Környezetvédelem