Nagy és apró eredmények – 2011 Antal Attila összegzésében

– Mit említene az oktatás terén végzett 2011-es beruházások közül?

– Hogy vegyük időrendi sorrendben: sikerült befejezni a munkálatokat a Petőfi iskolánál. Ez a város legrégebbi iskolaépülete – 2011-ben volt 120 éves –, és most már teljesen felújult az épület, az udvar, és elkészült a szomszédságába tervezett tornaterem terve is. 2011-re ez volt a célkitűzés, és ezt sikerült is abszolválni. Hogy a tornaterem építésének mikor tudunk nekifogni, az a 2012-es költségvetés függvénye, illetve, hogy lesz-e más prioritás. A Márton Áron Gimnáziumnak 2011-ben ünnepeltük a száz éves évfordulóját, ott az évet tudtuk azzal kezdeni, hogy a déli szárnyban megkezdődött az oktatás, és most tartunk ott, hogy a naptári év végeztével bízunk benne, hogy az északi szárnyban még felújítás alatt állt tantermek is beköltözhetőek lesznek a téli vakációban. Ezzel egy nagy lélektani szakasz lezárul, a munkálat viszont folyik tovább.

– Mi marad 2012-re a gimnázium felújítási projektje keretében?

– Folytatódik a munka a pincehelyiségekben, illetve a kerítéssel, aminek felújítása szintén elkezdődött. 2012-re marad ugyanakkor az udvarrendezés. Ez – bár a felújítási projekt része – egy külön kiírás és munkálat lesz. Külön kiírás volt – több mint egymillió lej értékben – a birotikai eszközökkel való ellátás is, aminek a végén járunk, szállítják az utolsó számítógépeket. Úgy gondolom, hogy bár még koránt sincs vége a munkának, a nehezén talán már túl vagyunk, és nagy dolog, hogy a munkálat folyamatában jelentkező nehézségeket sikerült együttes erővel sikerrel venni. Például a folyamatos költözések, átszervezések, bejárás és az egyéb dolgok.

– Meg vannak-e elégedve az eddigi munka minőségével?

– Meg vagyunk elégedve, folyamatosan vesszük a jelzéseket az intézményektől – a Segítő Máriától és a Márton Árontól – a meghibásodásokról vagy az esetleges problémákról, amelyek a gyakorlati használat során kiderülnek. Egy sor dologra még vissza kell térni, nyilván, de az elvégzett munka minőségével elégedettek vagyunk, és ez szintén nagy dolog. Nem volt része a projektnek, de elkezdtük a kápolnaterem színes üvegablakainak helyreállítását az eredetihez közel álló módon, műemlékes felügyelet mellett, és azt gondolom, hogy maximális szakszerűséggel. A nyáron ott is elkezdődött a munka, egyrészt javították és helyreállították a rozettákat. Az alsó kilenc ablakrészt teljesen újra kellett csinálni, volt egy eredeti darabunk, annak alapján készítették el. A középső, tematikus rész 2012 tavaszára készül el. Ugyanakkor korszerű hangtechnikai eszközökkel is elláttuk a kápolnatermet, ez úgyszintén nem volt része a projektnek. Elkészült a gimnázium tornaterme is, ezzel párhuzamosan pedig folyt és folyik majd 2012-ben is a környezetének a rendezése.

– A többi tanintézményben történtek-e beruházások?

– Munkálatok zajlottak az óvodáink környékén, a Napraforgó óvodánál, illetve a Jégpálya negyedben a Micimackó óvoda két épületénél, és a nagy, rendezési beruházás érintette a Rebreanu iskola környékét. Az óvodák esetében szerencsés fejlemény, hogy az udvarfelületük növekedett. A Nagy István Művészeti Középiskolánál kellett ugyanakkor komoly javításokat végezni, hiszen az idő kikezdte már az épület azon részét, ahol valószínűleg tervezői hiba is történt: van egy nyitott folyosó, ami sajnos, a vizet nem bírta, így ki kellett javítani. Ezenkívül a szokásos javítási munkálatok zajlottak az oktatási intézményeknél. Kezdett mindenik intézmény felfejlődni arra az infrastrukturális szintre, ami kívánatos, de még van tennivaló. A taplocai Xantus János Általános Iskolánál is sikerült az épület homlokzatát újrafesteni, rendbe tenni, udvart, játszóteret kialakítani. Ez elsősorban az iskola munkaközösségének köszönhető, ők pályázati forrást is tudtak bevonni a város által adott támogatás mellé.

– 2011-ben sikerrel pályáztak bölcsőde létesítésére is...

– Egy korábbi törekvésünk volt, hogy a bölcsődefelületet növeljük a városban. Sikerült egy meglévő, a Sadoveanu u. 7. szám alatti épületet átterveztetni erre a célra. A pályázat magába foglalja az épület felújítását és bővítését, és így tud egy hatvan fős bölcsőde kialakulni. Tavasszal szeretnénk indítani a munkálatokat.

– A városbeli szociális intézmények tevékenységéből mit emelne ki a 2011-es évből?

– Ahhoz képest, amilyen körültekintetéssel és aggodalommal terveztük a tavalyi költségvetési évet a gazdasági válság jegyében, nagy öröm, hogy a szociális szolgáltató intézményekkel, partnereinkkel tudtuk tartani az addig elkezdett programokat. Például a Caritas több programjának finanszírozásához is hozzájárulunk – így az otthoni beteggondozáshoz, a Szent Ágoston templomban működő nappali foglalkoztató működtetéséhez –, és a Riehen Egyesülettel közösen is több program zajlik, támogatják a rászoruló gyerekek étkeztetését, a zsögödi nappali foglalkoztatót és idősek klubját. 2012-re még több igény van, sajnos, ez már előrelátható. A saját intézményünket is tudtuk működtetni, tehát a szociális otthont és az éjjeli menedékhelyet. Szociális intézmény lesz az ifjúsági szociális központ is, ami a Petőfi utca 39-be fog települni az integrált városfejlesztési terv részeként. Ott egy nagyon rossz szerkezeti állapotban lévő épületet kellett mindenképp megmenteni, és a pályázat lehetőséget adott arra, hogy ezt az épületet szakszerűen, teljes egészében fel tudjuk újítani. Augusztus elsején kezdtük el a munkát, és jó ütemben halad, ez azt gondolom, hogy látható is. 2012 nyarára teljes egészében el tudunk készülni. Olyan szociális szolgáltatásokat fogunk odatelepíteni, amelyeket részben a hivatal végez, részben pedig a városban más szociális szolgáltatók működtetnek. Elképzelhetőnek tartom, hogy különböző civil szervezeteket is befogadunk.

– A kulturális intézmények milyen évet zártak?

– Nem kis erőfeszítés volt, hogy a költségvetési szigor mellett tudják tartani a programjaikat. Ennek ellenére – mások egybehangzó véleménye szerint is – az egyik legjobb évadot zárta a színház. Az együttes úgyszintén sikeres évadot zárt, meg tudott frissülni, erősödni a tevékenységeiben. A múzeumra egy erős évindítás után rászakadt a felújítás minden nyűge-baja. Hasonlóképpen, mint a gimnáziumnál, úgy kell a teljes körű felújításnak lebonyolódnia, hogy közben az intézmény nem tud teljes egészében kiköltözni. Azt a beruházást is közvetlenül követjük, annak ellenére, hogy ez nem közvetlenül a város beruházása. Nagy erőfeszítés volt, hogy a fűtésrendszert be lehetett üzemelni, és a kitűzött ütemterv szerint elvégezték a munkát. Reméljük, hogy a finanszírozás is folytatódik, és a munkálatokat be lehet fejezni.

2011 tavaszán fejeztük be a taplocai kultúrotthont, amely azóta is jól üzemel. és a visszajelzések szerint egy jól sikerült felújítás volt. A kultúrházak közül prioritásként jelöltük ki a zsögödi felújítását és bővítését. Egy igen gyenge állapotban lévő épület volt, amelyet a helyi közösség igényei, elképzelései szerint próbáltunk megtervezni, kialakítani és mostanra elkészült. Kibővítettük az épületet, kiegészült két öltözővel, zuhanyzóval, mellékhelyiséggel, teljesen új kazánház, központi fűtés került be, a nagyterem megmaradt, előtte gardrób, mellékhelyiségek vannak kialakítva, és a toldás tetőterében van egy nagyobb gyakorlóterem is. Megemlíteném ugyanakkor, hogy sikerült 2011-ben ismét megrendezni a dokumentumfilm-fesztivált. Ez nagy dolog, mert egy évben kimaradt, és úgy kellett visszahozni, de sikerült. Az Ezer Székely Leány Napját, úgy látom, hogy sikerült fejleszteni, és már közelebb állunk ahhoz, amit szeretnénk, hogy legyen Székelyföldnek egy nagy hagyományőrző ünnepe, és ennek a visszhangja is nagyon jó volt. A Csíkszereda Kiadónál sikerült tartani a lépést 2011-ben, kiadtunk egy székelyföldi vonatkozásban fontos művészalbumot, Szervátiusz Jenőről, és elkészült egy – lehet, hogy nem teljes, de mostanig a legátfogóbb – áttekintése a csíkszeredai gimnázium történetének. Ezek mind apró, de lényeges eredmények, amelyeket fontosnak tartunk, és amelyekre büszkék vagyunk.