
Fotó: Pinti Attila
A vízügyi és környezetvédelmi hatóságok bukaresti egységeihez nyújtott be petíciót a zeteváraljai víztározónál elképzelt úszó napelemek telepítése ellen tiltakozó Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület. Egyelőre úgy tűnik, hogy hatásos volt a megmozdulásuk.
2024. augusztus 29., 07:592024. augusztus 29., 07:59
Az összesen 137 hektáros felületű zeteváraljai víztározónak három hektárnyi részét szeretné úszó napelemekkel lefedni egy Maros megyei vállalkozó, aki zöld energiát termelne a helyszínen – tudta meg a Székelyhon kora tavasszal.

Zöldenergiát termelő, vízen úszó napelemeket szeretne telepíteni egy Maros megyei vállalkozó a zeteváraljai a víztározónál – az eszközök több hektáros területet foglalnának el a mesterséges tavon. Egyáltalán nem tetszik az ötlet a helyieknek.
Nagy Attila, Zetelaka polgármestere korábban lapunknak elmondta, hogy az említett cég valóban kért intézményüktől urbanisztikai bizonylatot elképzeléseik megvalósítására, ezt pedig a törvények értelmében kénytelenek voltak kiadni. Csak annyi tehettek, hogy a dokumentumban jelezték, hogy
Az elöljáró már ekkor nem értett egyet a beruházás megvalósításával, hiszen a helyszín helyi érdekeltségű turisztikai zónának minősül. Szerinte a napelemek kihelyezésével kárt tennének a természetben, amit a község szállásadói is megsínylenének. A felsoroltakkal egyetértett a több mint száz szállásadó nevében nyilatkozó Nagy Árpád is, aki az élővilág esetleges pusztulását is felhozta ellenérvként.
Fotó: Bálint Előd Erdély
Nem tetszett a napelemek vízre helyezésével kapcsolatos projekt Mărmureanu-Bíró Leonárdnak, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetőjének sem. Mint mondta, nincs az ellen, hogy bárki zöld energiát termeljen, ám a projekt megvalósítását széles körű hatástanulmányhoz kötni. A vadászegyesület egyébként petíciót is indított a beruházás ellen tiltakozva.
Mărmureanu-Bíró Leonárd a Székelyhonnak elmondta, hogy időközben több százan aláírták az általuk kezdeményezett petíciót, amit nem is a környékbeli, hanem az országos vízügyi igazgatóság, illetve az országos környezetvédelmi hatóság képviselőinek adtak át.
– tájékoztatott az igazgató, megjegyezve, hogy Bukarestből is megnyugtató választ kaptak. Hozzátette, vezető RMDSZ-es politikusokkal is beszélt, akik ugyancsak őket támogatják.
Nagy Attila újabb megkeresésünkkor kifejtette, az utóbbi időszakban egyáltalán nem érdeklődtek a zetelaki polgármesteri hivatalnál a projektet elképzelő vállalat képviselői. Egyelőre úgy tűnik, hogy szünetel az általa sem támogatott beruházás előkészítése, ám a teljes leállásról nem kapott hivatalos értesítést.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás