Molière Tartuffe-je a Csíki Játékszín színpadán

Fotó: Adriana Grand

A színházi évad második felére új bemutatóval készül a Csíki Játékszín. Jean-Baptiste Poquelin Molière francia színdarabíró egyik legismertebb művét március második felében tűzi műsorra a társulat, a részletekről a rendező és a színészek beszéltek.

Korpos Attila

2022. március 11., 14:112022. március 11., 14:11

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Veress Albert, a Csíki Játékszín igazgatója a társulat sajtótájékoztatóján ismertette, Jean-Baptiste Poquelin Molière Tartuffe, avagy az Imposztor című vígjátékát 1664-ben írta, a versailles-i bemutató után azonban rögtön be is tiltották.

A mű rendezője, Victor Ioan Frunză úgy fogalmazott,

nagy siker övezi sok helyen ezt a színdarabot, például Budapesten és Bukarestben is.

„A képmutatást és a csalást helyezi a középpontba a mű, ami aktuális a mai világban is. Ugyanakkor megjelenik az is, hogy mennyire nehéz elválasztani a jót a rossztól” – tudatta, majd hosszasan méltatta a színdarabban szereplőket. Megjegyezte, a csíkszeredai társulat jó képességgel és tehetséggel megáldott színészekkel dolgozik együtt, akik között kivételes értékeket képviselő fiatal színészek is vannak. Tudatta, bár több átírása is történt a Tartuffe-nek, ő igyekezett ragaszkodni az eredetihez.

A díszlettervező, Adriana Grand úgy összegezte a színdarab látványvilágát, mint a látszat és a valóság közötti különbség, ahonnan az ellentétek játéka köszön vissza. A színészek részéről Kozma Attila a technikai nehézségek terén az alexandrinus – 12 szótagú verssor – formát jegyezte meg, míg Fülöp Zoltán mindössze annyit árult el, hogy az általa vállalt szerepet majdnem ötven évvel ezelőtt játszotta utoljára.

A színdarabot először március 18-án este 19 órától láthatja a közönség.

Az előadást korlátozás nélkül bárki megtekintheti, hiszen a színház is újból telt házzal működhet. A színdarabot 16 év feletti nézőknek ajánlják, kérdésünkre ennek okaiként a rendező az olykor feltűnő szexuális jelleget, a kisebbek számára kevésbé érthető képmutatást és a koncentráció fontosságát jelölte meg. Érdeklődésünkre a színészek úgy fogalmaztak, nem volt megterhelő számukra, hogy ugyanazt az előadást a szokásosnál is többször kellett játszani az idei évadban, sőt lehetőségként élték meg a sűrű színpadra lépést.