Mit érdemes tudni a különböző vakcinákról, az oltás menetéről és a mellékhatásokról?

Sokan tartanak az oltás mellékhatásaitól. A fertőzéstől viszont jobban kellene, mert nagyobb a valószínűsége, és sokkal súlyosabb is lehet. Képünk illusztráció •  Fotó: Vasvári Tamás/MTI

Sokan tartanak az oltás mellékhatásaitól. A fertőzéstől viszont jobban kellene, mert nagyobb a valószínűsége, és sokkal súlyosabb is lehet. Képünk illusztráció

Fotó: Vasvári Tamás/MTI

Nincsenek jelentős különbségek az Európai Unióban eddig jóváhagyott két koronavírus elleni védőoltás között. A Pfizer-BioNTech és a Moderna által kifejlesztett vakcinák egyaránt RNS-alapúak, azaz a vírus genetikai kódjának egy részét használják az immunreakció kiváltása érdekében, a hatékonyságuk is hasonló, ahogy az esetleges mellékhatásaik is. Utóbbiak közül az allergiás reakciók számítanak súlyosabbnak, de ezek előfordulási esélye jóval alacsonyabb, mint a megfertőződés lehetőségéé.

Iszlai Katalin

2021. január 16., 22:022021. január 16., 22:02

A védőoltások megjelenésével egy időben szárnyra kaptak az újabb álhírek is, a legelrugaszkodottabb elméletek szerint mikrocsipet ültetnek belénk, mások szerint meddőséget okoz a vakcina, de olyanok is vannak, akik a mellékhatásoktól tartanak. Utóbbi reakció teljesen természetes és nem is alaptalan, ám a súlyos mellékhatások valószínűsége alacsony, és még ezek sem életveszélyesek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, az engedélyezett oltóanyagok közötti különbségekről és az oltás menetéről Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetőjével beszélgettünk.

Vannak különbségek?

Mint a szakember rámutatott, az Európai Unióban jelenleg két engedélyezett oltás van, a Pfizer-BioNTech és a Moderna által kifejlesztettek. Mindkettő RNS-alapú, és úgy működnek, hogy a koronavírus örökítőanyaga, azaz RNS-e egy lipidburokba van csomagolva, ez tartalmazza a koronavírus egyik fehérjéjének, az úgynevezett tüskefehérjének az előállításához szükséges genetikai információját, és a sejtbe jutás után a sejt ezeket a fehérjéket kezdi termelni.

A két oltás között nincsenek számottevő különbségek, mindössze annyi, hogy a Pfizer-BioNTech 95, a Moderna 94,5 százalékos hatékonyságú, illetve ugyan mindkettőt kétszer kell oltani, a Pfizer-BioNTechet három, a Modernát pedig négy hétre az első adag után.

Nagy-Britanniában továbbá létezik egy harmadik fajta, hagyományosabb technológián alapuló vakcina, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kidolgozott oltóanyag. Ezt várhatóan hamarosan az Európai Unióban is engedélyezni fogják. Abban különbözik az előbbi kettőtől, hogy nem RNS-alapú, hanem úgynevezett vektorvakcina. Lényege, hogy a vakcina beadását követően a vektor vírusok bejutnak a sejtekbe, amelyek válaszként létrehozzák a koronavírus tüskefehérjéjét. Romániába eddig a Pfizer-BioNTech vakcinából érkeztek nagyobb szállítmányok, a Modernából jóval kevesebb van.

Az eljárásról

A vakcinák beadása nem bonyolult folyamat. Fejér Szilárd szerint az oltásra érkező személyeket először egy szűrésnek vetik alá, ki kell tölteniük egy kérdőívet, amelyben egyebek mellett rákérdeznek, hogy van-e krónikus betegségük vagy átestek-e már a koronavírus-fertőzésen, emellett pedig állapotfelmérésre, lázmérésre kell számítani. Mindez alapján az oltóközpontban az orvos eldönti, hogy van-e olyan ellenjavallat, ami miatt nem ajánlott a páciens beoltása. Ilyen lehet például a lázas állapot, illetve ha a személy az elmúlt egy hónapban esett át súlyosabb tünetekkel a fertőzésen. Ilyen esetekben azért nem ajánlott az oltás, hogy ne terheljék le még jobban az immunrendszert.

Ha azonban valaki tünetmentesen vészelte át a fertőzést az elmúlt egy hónapban, megkaphatja a vakcinát, mert nincs leterhelve az immunrendszere.

Ha az említett kizáró tényezők nem állnak fenn, a pácienst beoltják egy vékony tűvel, ami szinte egyáltalán nem okoz fájdalmat. Utána 15–45 percet a helyszínen kell maradni megfigyelésre, hogy ha bármilyen panasz lép fel, időben tudjanak lépni. Főként súlyos allergiás reakciókról lehet szó,

az anafilaxiás sokk előfordulásának valószínűsége magasabb a koronavírus elleni védőoltások esetében. Egy a százezerhez az esélye az amerikai adatok alapján, az influenza elleni védőoltás esetében nyolcszor alacsonyabb ez az érték.

A szakember szerint egyelőre nem tudni pontosan, mi okozhatja az allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcinák esetében, de lehetséges, hogy a polietilén-glikol, amely egy stabilizátor, abban segít, hogy a lipidburok és benne az RNS stabil maradjon.

Az anafilaxiás sokk súlyos mellékhatásnak számít, ám orvosi felügyelet mellett nem életveszélyes, eddig egy beoltott sem vesztette életét emiatt.

Emellett egyéb enyhe mellékhatásai is lehetnek a vakcinának, mint például a láz, fejfájás, fájdalom a szúrás helyén. Annak a sokat hangoztatott szóbeszédnek azonban, hogy meddőséget okozhat a védőoltás, semmilyen alapja sincs, csupán egy álhírről van szó a kutató szerint.

Felelősségvállalási kérdés

„Leginkább a mellékhatásoktól félnek az emberek, főként a hosszútávúaktól. Sokan úgy vélik, hogy az RNS beírja magát a sejtmag DNS-ébe, megváltoztatja a genetikai információt és ez hosszútávon daganatos elváltozásokat okoz majd. Ez nem igaz” – húzta alá Fejér Szilárd. Magyarázatként hozzáfűzte, az mRNS-nek az a feladata, hogy a sejtmagon kívül az információt átírja fehérjévé, és amint ez megtörtént a megfelelő mennyiségben, egyszerűen lebomlik. Az mRNS rövidéletű,

az oltást követő két-három napon belül a vakcina fő hatóanyaga eltűnik a szervezetünkből, és marad a fehérje, amit a sejtünk megtermelt, ez alakítja ki az immunválaszt.

„Noha tudományos körökben soha semmit nem lehet száz százalékos biztonsággal állítani addig, amíg nem nyert bizonyítást, annak az esélye, hogy bármilyen hosszútávú mellékhatása legyen a védőoltásnak, gyakorlatilag nulla. A védőoltások esetében jóval nagyobb a betegségben rejlő kockázat, mint annak az esélye, hogy valamilyen súlyos mellékhatást tapasztalunk. Eddig sokan a vírus létezésében kételkedtek, most meg abban, hogy hatásos-e az egyetlen módszer, amivel meg lehet állítani. Ez egy felelősségvállalási kérdés, mindenki felelősen kellene viselkedjen, és az első adandó alkalommal beoltassa magát. Meg kell érteni, hogy

Idézet
annak az esélye, hogy megfertőződnek, és maguk vagy szeretteik súlyos, akár hosszútávú tünetekkel kell megküzdjenek, sokkal magasabb, mint egy védőoltás okozta allergiás reakció előfordulásáé, amelyet egyébként helyben meg lehet oldani”

– hangsúlyozta a vegyész kutató.

Hangosabbak az oltásellenesek

Egy másik sokat hangoztatott elmélettel kapcsolatosan a szakember elmondta: lehetséges, hogy akkor is elkapjuk a fertőzést, ha beoltattuk magunkat, és amíg az immunrendszerünk észbe nem kap, egy-két napig másokat is megfertőzünk. Eddig azonban nincs elég adat ahhoz, hogy pontos következtetéseket lehessen levonni, és pontosan ezekre a bizonytalanságokra épülnek az összeesküvés-elméletek. Rámutatott: a tudomány csak akkor jelent ki valamit, miután biztos abban, hogy az száz százalékosan megállja a helyét.

Az elméletgyártók viszont a bizonytalanságból táplálkoznak, olyanokat állítanak, amikre nincs bizonyíték, de a lakosság sokszor mégis elhiszi ezeket. Olyanra is gyakran van példa, hogy

sokan úgy vélik, nem kérik a védőoltás, mert mások körülöttük biztos fogják, és akkor úgyis védettek lesznek. Ez egy téves felfogás, mert ha nem kérik elegen a vakcinát, nem fog kialakulni a nyájimmunitás, és hiábavaló lesz az oltás azok számára is, akik éltek a lehetőséggel.

„Ideális esetben a lakosság 60–70 százalékánál kellene kialakuljon immunitás természetes úton vagy az oltások által. Ettől az aránytól azonban szerintem még az év végén is távol leszünk. Nem biztos, hogy azok vannak többen, akik nem szeretnék az oltást, de az tény, hogy ők hangosabbak, és ezáltal elbizonytalanítják azokat is, akik még nem tudják, hogyan döntsenek. Reméljük, hogy ahogy egyre többen beolttatják magukat, és az emberek a saját szemükkel látják, hogy biztonságos, változni fog az oltási kedv” – zárta Fejér Szilárd.

14 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 26., szombat

Viharosra fordul az idő: felhőszakadások, szél, jégeső várható országszerte

Az ország mintegy felét érintő első- és másodfokú riasztásokat bocsátott ki szombaton felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Viharosra fordul az idő: felhőszakadások, szél, jégeső várható országszerte
2025. április 26., szombat

Kinek milyen kötelezettségei vannak a nemzeti gyásznapon?

Romániában nemzeti gyásznapot hirdettek Ferenc pápa temetésének napjára. Ez számos kötelezettséget ró a közintézményekre, a diplomáciai képviseletekre, a kulturális és sportesemények szervezőire. A szabályozásokról Fazakas László jogászt kérdeztük.

Kinek milyen kötelezettségei vannak a nemzeti gyásznapon?
2025. április 25., péntek

Hat évtized papi szolgálatáért mutatott be gyémántmisét Boros Károly nyugalmazott főesperes

Gyémántmisét mutatott be pénteken délután a csíktaplocai templomban Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgálta a csíktaplocai híveket.

Hat évtized papi szolgálatáért mutatott be gyémántmisét Boros Károly nyugalmazott főesperes
2025. április 25., péntek

Borzot ütöttek el a felújítás alatt levő megyei úton

Elgázolt borztetemről kaptunk fotókat, amely a felújítás alatt levő 137-es megyei út Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közti szakaszán hever.

Borzot ütöttek el a felújítás alatt levő megyei úton
2025. április 25., péntek

Legfelsőbb bíróság: érvényben marad az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat

A legfelsőbb bíróság pénteken helyt adott az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat felfüggesztéséről szóló ítélet elleni fellebbezéseknek.

Legfelsőbb bíróság: érvényben marad az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat
2025. április 25., péntek

A romániaiak több mint hatvan százaléka szerint az ország rossz irányba tart

A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy változást idézzen elő Románia jelenlegi és jövőbeli politikájában.

A romániaiak több mint hatvan százaléka szerint az ország rossz irányba tart
2025. április 25., péntek

Meghosszabbították Barti Tihamér hatósági felügyeletét

Újabb hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat tisztségéből felfüggesztett és korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított alelnöke. Barti panasszal élt a döntés ellen, de ezt elutasították.

Meghosszabbították Barti Tihamér hatósági felügyeletét
2025. április 25., péntek

Ingyen nézhető filmek tíz napig a magyar filmek streaming platformján

Ingyenesen tesz elérhetővé tíz filmet tíz napon át a Filmio, a magyar filmek streaming platformja a magyar film napja alkalmából – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.

Ingyen nézhető filmek tíz napig a magyar filmek streaming platformján
2025. április 25., péntek

Ez lehet az utolsó év, amikor ilyen formában zajlik a tanári versenyvizsga

Tanárnak lenni Romániában nem kis kihívás, ideje átgondolni, mitől van az, hogy az a pedagógus, aki kiválóan teljesít a katedrán, nem tud jó eredménnyel versenyvizsgázni. Jövőtől ezen változtatna a tanügyminiszter.

Ez lehet az utolsó év, amikor ilyen formában zajlik a tanári versenyvizsga
2025. április 25., péntek

Fogyatékkal élők jubileumi napja – közös ünneplés Csíksomlyón

A Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi eseménysorozatának részeként április 30-án, szerdán megtartják a fogyatékkal élők napját, melynek programjai több csíksomlyói helyszínen zajlanak majd.

Fogyatékkal élők jubileumi napja – közös ünneplés Csíksomlyón