Sokan tartanak az oltás mellékhatásaitól. A fertőzéstől viszont jobban kellene, mert nagyobb a valószínűsége, és sokkal súlyosabb is lehet. Képünk illusztráció
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
Nincsenek jelentős különbségek az Európai Unióban eddig jóváhagyott két koronavírus elleni védőoltás között. A Pfizer-BioNTech és a Moderna által kifejlesztett vakcinák egyaránt RNS-alapúak, azaz a vírus genetikai kódjának egy részét használják az immunreakció kiváltása érdekében, a hatékonyságuk is hasonló, ahogy az esetleges mellékhatásaik is. Utóbbiak közül az allergiás reakciók számítanak súlyosabbnak, de ezek előfordulási esélye jóval alacsonyabb, mint a megfertőződés lehetőségéé.
2021. január 16., 22:022021. január 16., 22:02
A védőoltások megjelenésével egy időben szárnyra kaptak az újabb álhírek is, a legelrugaszkodottabb elméletek szerint mikrocsipet ültetnek belénk, mások szerint meddőséget okoz a vakcina, de olyanok is vannak, akik a mellékhatásoktól tartanak. Utóbbi reakció teljesen természetes és nem is alaptalan, ám a súlyos mellékhatások valószínűsége alacsony, és még ezek sem életveszélyesek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról, az engedélyezett oltóanyagok közötti különbségekről és az oltás menetéről Fejér Szilárd vegyész, kémikus, kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetőjével beszélgettünk.
Mint a szakember rámutatott, az Európai Unióban jelenleg két engedélyezett oltás van, a Pfizer-BioNTech és a Moderna által kifejlesztettek. Mindkettő RNS-alapú, és úgy működnek, hogy a koronavírus örökítőanyaga, azaz RNS-e egy lipidburokba van csomagolva, ez tartalmazza a koronavírus egyik fehérjéjének, az úgynevezett tüskefehérjének az előállításához szükséges genetikai információját, és a sejtbe jutás után a sejt ezeket a fehérjéket kezdi termelni.
Nagy-Britanniában továbbá létezik egy harmadik fajta, hagyományosabb technológián alapuló vakcina, az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kidolgozott oltóanyag. Ezt várhatóan hamarosan az Európai Unióban is engedélyezni fogják. Abban különbözik az előbbi kettőtől, hogy nem RNS-alapú, hanem úgynevezett vektorvakcina. Lényege, hogy a vakcina beadását követően a vektor vírusok bejutnak a sejtekbe, amelyek válaszként létrehozzák a koronavírus tüskefehérjéjét. Romániába eddig a Pfizer-BioNTech vakcinából érkeztek nagyobb szállítmányok, a Modernából jóval kevesebb van.
A vakcinák beadása nem bonyolult folyamat. Fejér Szilárd szerint az oltásra érkező személyeket először egy szűrésnek vetik alá, ki kell tölteniük egy kérdőívet, amelyben egyebek mellett rákérdeznek, hogy van-e krónikus betegségük vagy átestek-e már a koronavírus-fertőzésen, emellett pedig állapotfelmérésre, lázmérésre kell számítani. Mindez alapján az oltóközpontban az orvos eldönti, hogy van-e olyan ellenjavallat, ami miatt nem ajánlott a páciens beoltása. Ilyen lehet például a lázas állapot, illetve ha a személy az elmúlt egy hónapban esett át súlyosabb tünetekkel a fertőzésen. Ilyen esetekben azért nem ajánlott az oltás, hogy ne terheljék le még jobban az immunrendszert.
Ha az említett kizáró tényezők nem állnak fenn, a pácienst beoltják egy vékony tűvel, ami szinte egyáltalán nem okoz fájdalmat. Utána 15–45 percet a helyszínen kell maradni megfigyelésre, hogy ha bármilyen panasz lép fel, időben tudjanak lépni. Főként súlyos allergiás reakciókról lehet szó,
A szakember szerint egyelőre nem tudni pontosan, mi okozhatja az allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcinák esetében, de lehetséges, hogy a polietilén-glikol, amely egy stabilizátor, abban segít, hogy a lipidburok és benne az RNS stabil maradjon.
Emellett egyéb enyhe mellékhatásai is lehetnek a vakcinának, mint például a láz, fejfájás, fájdalom a szúrás helyén. Annak a sokat hangoztatott szóbeszédnek azonban, hogy meddőséget okozhat a védőoltás, semmilyen alapja sincs, csupán egy álhírről van szó a kutató szerint.
„Leginkább a mellékhatásoktól félnek az emberek, főként a hosszútávúaktól. Sokan úgy vélik, hogy az RNS beírja magát a sejtmag DNS-ébe, megváltoztatja a genetikai információt és ez hosszútávon daganatos elváltozásokat okoz majd. Ez nem igaz” – húzta alá Fejér Szilárd. Magyarázatként hozzáfűzte, az mRNS-nek az a feladata, hogy a sejtmagon kívül az információt átírja fehérjévé, és amint ez megtörtént a megfelelő mennyiségben, egyszerűen lebomlik. Az mRNS rövidéletű,
„Noha tudományos körökben soha semmit nem lehet száz százalékos biztonsággal állítani addig, amíg nem nyert bizonyítást, annak az esélye, hogy bármilyen hosszútávú mellékhatása legyen a védőoltásnak, gyakorlatilag nulla. A védőoltások esetében jóval nagyobb a betegségben rejlő kockázat, mint annak az esélye, hogy valamilyen súlyos mellékhatást tapasztalunk. Eddig sokan a vírus létezésében kételkedtek, most meg abban, hogy hatásos-e az egyetlen módszer, amivel meg lehet állítani. Ez egy felelősségvállalási kérdés, mindenki felelősen kellene viselkedjen, és az első adandó alkalommal beoltassa magát. Meg kell érteni, hogy
– hangsúlyozta a vegyész kutató.
Egy másik sokat hangoztatott elmélettel kapcsolatosan a szakember elmondta: lehetséges, hogy akkor is elkapjuk a fertőzést, ha beoltattuk magunkat, és amíg az immunrendszerünk észbe nem kap, egy-két napig másokat is megfertőzünk. Eddig azonban nincs elég adat ahhoz, hogy pontos következtetéseket lehessen levonni, és pontosan ezekre a bizonytalanságokra épülnek az összeesküvés-elméletek. Rámutatott: a tudomány csak akkor jelent ki valamit, miután biztos abban, hogy az száz százalékosan megállja a helyét.
Az elméletgyártók viszont a bizonytalanságból táplálkoznak, olyanokat állítanak, amikre nincs bizonyíték, de a lakosság sokszor mégis elhiszi ezeket. Olyanra is gyakran van példa, hogy
„Ideális esetben a lakosság 60–70 százalékánál kellene kialakuljon immunitás természetes úton vagy az oltások által. Ettől az aránytól azonban szerintem még az év végén is távol leszünk. Nem biztos, hogy azok vannak többen, akik nem szeretnék az oltást, de az tény, hogy ők hangosabbak, és ezáltal elbizonytalanítják azokat is, akik még nem tudják, hogyan döntsenek. Reméljük, hogy ahogy egyre többen beolttatják magukat, és az emberek a saját szemükkel látják, hogy biztonságos, változni fog az oltási kedv” – zárta Fejér Szilárd.
Az ország mintegy felét érintő első- és másodfokú riasztásokat bocsátott ki szombaton felhőszakadások és légköri instabilitás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Romániában nemzeti gyásznapot hirdettek Ferenc pápa temetésének napjára. Ez számos kötelezettséget ró a közintézményekre, a diplomáciai képviseletekre, a kulturális és sportesemények szervezőire. A szabályozásokról Fazakas László jogászt kérdeztük.
Gyémántmisét mutatott be pénteken délután a csíktaplocai templomban Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgálta a csíktaplocai híveket.
Elgázolt borztetemről kaptunk fotókat, amely a felújítás alatt levő 137-es megyei út Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közti szakaszán hever.
A legfelsőbb bíróság pénteken helyt adott az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat felfüggesztéséről szóló ítélet elleni fellebbezéseknek.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy változást idézzen elő Románia jelenlegi és jövőbeli politikájában.
Újabb hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat tisztségéből felfüggesztett és korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított alelnöke. Barti panasszal élt a döntés ellen, de ezt elutasították.
Ingyenesen tesz elérhetővé tíz filmet tíz napon át a Filmio, a magyar filmek streaming platformja a magyar film napja alkalmából – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.
Tanárnak lenni Romániában nem kis kihívás, ideje átgondolni, mitől van az, hogy az a pedagógus, aki kiválóan teljesít a katedrán, nem tud jó eredménnyel versenyvizsgázni. Jövőtől ezen változtatna a tanügyminiszter.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi eseménysorozatának részeként április 30-án, szerdán megtartják a fogyatékkal élők napját, melynek programjai több csíksomlyói helyszínen zajlanak majd.
14 hozzászólás