Minden hozzáállás és akarat kérdése

– Mit jelent önnek a közösségi élet?

– A közösségi élet számomra azon tevékenységek, megmozdulások, akciók összességét jelenti, amelyek során közösséget érintő problémákat, helyzeteket oldunk meg összefogással.

– Ön milyennek látja az udvarhelyi közösségi tevékenységeket?

– Mivel székelyudvarhelyi születésű vagyok, mindig szem előtt tartottam Udvarhely és környékének életét, és soha nem hagyott hidegen. Voltak időszakok, amikor karrierem és munkám miatt külföldön tanultam, illetve dolgoztam, de végül mégis itthon állapodtam meg, és próbáltam kamatoztatni külföldön szerzett tapasztalataimat. A kezdetek kezdetén igen merész kezdeményezésnek láttam a Közösségi Alapítvány felvállalásait, ismerve az udvarhelyi emberek hozzáállását a hasonló dolgokhoz. Szkeptikusságom elég hamar elillant, és be kell vallanom, hogy pozitívan csalódtam. Nagyon értékelem azokat a vállalkozókat, illetve civil személyeket, akik egy közösségi problémát érintő projektet támogatnak. Rá kellett jönnöm, hogy ezek az emberek ezeket a megmozdulásokat nem egyszemélyes kultusz kialakítása érdekében végzik, hanem valóban tenni akarnak valamit a közösségért. Lehet ezt manapság divatos PR-akciónak is nevezni, de végül is a cél közös: tenni valamit a közösségért, melynek mi is és gyerekeink is részesei vagyunk. Azt azért tisztáznám, hogy ehhez nemcsak pénzre van szükség, hanem akaratra és hozzáállásra is, amit mi sem bizonyít jobban, mint a fiatalok, diákok és más, nem vállalkozói szektorban tevékenykedő helyi emberek munkájának eredménye.

– Vett már részt hasonló megmozduláson, például kalákában?

– Előző munkahelyem, a magyarországi érdekeltségű építőipari vállalkozás romániai képviseletének vezetőjeként igyekeztem erőforrásaikat a helyi közösségi életet érintő akciók irányába terelni. Ezek között megemlíteném a nagyobb horderejű kezdeményezéseket: a 2005-ös Nyikó menti árvíz során felvállaltuk a siménfalvi református templom teljes rekonstrukcióját, támogattuk a sétatéri játszótér felújítását. Magánemberként mai napig is fontosnak tartom a társadalmi szerepvállalásokat, hiszen jelenleg is a lókodi öregotthon kuratóriumának elnöke vagyok. A székelyudvarhelyi fül-orr-gégészeti osztály felújításában is részt vettem mint támogató, és az elkövetkezőkben is nyitott vagyok hasonló projektek támogatására. A Közösségi Alapítványon keresztül is igyekszem összekötni a kellemest a hasznossal, pl. azáltal, hogy az évente megrendezett gálán off-road jellegű kirándulásokat ajánlok fel.

– Mi a véleménye a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványról?

– Mint már említettem, az alapítvány indulásakor elég tartózkodó állásponton voltam, de ezeket a kételyeket eloszlatta az ott dolgozók és az udvarhelyi önkéntesek munkája, illetve a helyi vállalkozók hozzáállása. Számomra mindenképp sokatmondó az alapítvány hamarosan leköszönő, amerikai állampolgárságú ügyvezető igazgatójának munkássága és szerepvállalása, ugyanakkor az alapítvány kuratóriumának, alapítóinak és nem utolsósorban munkatársainak hozzáállása is. Remélhetőleg új felállásban is sikerült majd remek projekteket véghezvinniük, amihez kitartást és sok egészséget kívánok az új tagoknak és támogatóiknak.