HIRDETÉS

Minden, amit tudni kell a betegszabadságról

Molnár Rajmond 2018. február 16., 21:47
HIRDETÉS

Ki kérhet betegszabadságot, melyek a munkavállaló és munkaadó kötelezettségei ilyenkor, illetve milyen módon kell folyósítani a betegség miatti távolléti díjat – erről érdeklődtünk Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A betegszabadságra vonatkozó, sokakat érdeklő, 2018-ban érvényben lévő előírásokat és szabályozásokat foglaljuk össze.

Váratlanul jön. 2017-ben 55 588-an igényeltek betegszabadsági bizonyítványt az orvosoktól, Illusztráció Fotó: Gecse Noémi

Ha valaki betegség miatt keresőképtelenné válik egy rövidebb vagy hosszabb időre, akkor számára betegszabadság járhat, amely időszakban az egészségbiztosítási pénztár téríti meg a havi bérét vagy annak bizonyos százalékát.

Három kategória

A hatályos szabályozások szerint három kategóriába sorolhatók a betegszabadságra jogosult személyek: elsőként azok, akik fizetés vagy fizetés jellegű jövedelmet valósítanak meg Románia területén, munkaszerződésük vagy más jogviszonyuk van. Ide az alkalmazott személyek, azaz a munkavállalók tartoznak. Második kategóriába a bejegyzett munkanélküli személyek, tehát a munkanélküli segélyből származó jövedelmet megvalósítók tartoznak. Ha megbetegednek, ők is kapnak egy bizonyos járandóságot a munkanélküli segély helyett a betegség alatti időszakra. Harmadik kategóriába pedig azok a természetes személyek sorolhatók, akik szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hogy jogosultak legyenek a betegszabadság után elszámolható pénzösszegre is. Ezek lehetnek a bejelentett jövedelemmel nem rendelkezők, egyéni vállalkozók, bejelentett mezőgazdasági jövedelemből élő személyek, stb.

HIRDETÉS
Hogyan térítik meg?

Az említett kategóriákra más-más előírások vonatkoznak.

Az alkalmazottak esetében a távolléti díj kifizetése teljes mértékben a munkaadót terheli. De amennyiben öt napnál hosszabb ideig tart a betegszabadság, a munkaadó a betegszabadság értékét visszaigényelheti az egészségbiztosítási pénztártól.

Ahhoz, hogy a munkavállalók megkapják az öt napnál hosszabb betegszabadság utáni járandóságukat, az a feltétel, hogy a munkaadó által, adó formájában be legyen fizetve az ilyenkor meghatározott havi összeg az alkalmazott személy után.

A bejegyzett munkanélküli személyeknek és azoknak a természetes személyeknek, akik fizetnek a betegszabadsági járulék után, az egészségbiztosítási pénztár téríti meg a betegszabadságot.

Utóbbi természetes személyek esetében, a szerződött érték – minimum 1900 lej a minimálbérhez viszonyítva, vagy annak maximum tizenkétszerese – egy százalékát kell befizetni.

Ki kérhet betegszabadságot?

A betegség miatti távolléti díjra többek között jogosultak a rövidebb vagy hosszabb időszakra keresőképtelenné vált személyek, a betegségmegelőző kezelésben részt vevők, a terhes anyukák a szülési és a gyermeknevelési szabadság közötti időszakban, illetve azok a szülők is, akiknek gyermeke megbetegedik, emiatt pedig otthoni ápolásra szorul.

A betegszabadság alatt biztosított pénz a betegség milyenségétől függ: súlyos sürgősségi ellátás esetében például a havi jövedelmük száz százalékát megkapják az érintettek, míg más, enyhébb betegségek esetében az egy havi jövedelmük bizonyos százalékát kaphatják meg a betegszabadságot igénylők.

Orvos írhat fel betegszabadságot

Tehát ahhoz, hogy valaki betegszabadságra legyen jogosul, két fő feltételnek kell megfelelnie: az első, hogy az elmúlt 12 hónapból legalább 6 hónapig hozzá kellett járuljon a biztosítási alaphoz a fizetésének vagy a szerződött értéknek egy százalékával, a másik pedig a munkaadó által kibocsájtott igazolás.

A háziorvos legfeljebb tíz nap betegszabadságot adhat, a további betegszabadságért szakorvoshoz kell fordulni, aki legtöbb 90 napra adhat igazolást. A 90 napnál hosszabb időre – legfeljebb fél évre, azaz 183 napra – szóló orvosi igazolások meghosszabbítását csak a társadalombiztosítási szakorvos láttamozása alapján lehet kérni.

Betegszabadságot az az orvos írhat fel, aki szerződésben áll az egészségbiztosítási pénztárral, illetve az az orvos aki kifejezetten erre a célra köt szerződést az intézménnyel.

Először a munkaadó kell fizessen

A betegszabadságra vonatkozó járulékot az alkalmazottak minden esetben a munkaadójuktól kell megkapják. Például ha január folyamán megbetegedett valaki, az adott cégnél pedig minden hónap 25-én folyósítják a fizetéseket, akkor az illető személy február 25-én meg kell kapja a jussát. A munkaadónak tehát először ki kell fizetnie az alkalmazottját, azt követően kezdheti el a visszaigénylési folyamatot az egészségbiztosítási pénztár fele.

A bejegyzett munkanélküli személyek és azok, akik szerződést kötöttek a betegszabadságra, minden hónap 10-éig kapják meg a betegszabadság utáni járulékot az egészségbiztosítási pénztártól.

Alkalmazotti panaszok

Duda Tihamér szerint egyre több alkalmazott fordul panasszal az egészségbiztosítási pénztárhoz azzal, hogy a munkáltatójuk nem téríti meg a betegszabadság utáni járandóságot, azért mert még nem kapták meg azt a biztosítási pénztártól. „Ez szabályellenes, bírság jár érte. A munkaadó ki kell fizesse az adott hónapi betegszabadságát az alkalmazottjának, ezt követően pedig visszaigényelheti a pénzt tőlünk. Erre kilencven napja van. Továbbá annak az orvosnak is bírság jár, aki a törvényes rendelkezések be nem tartásával ad ki betegszabadságot” – mutatott rá Duda.

A számok

Az egészségbiztosítási pénztár statisztikái szerint Hargita megyében míg 2015-ben 47 435-en igényeltek betegszabadsági bizonyítványt az orvosoktól, 2017-ben már 55 588-an. Az intézmény 2016-ban 12 566 490 lejt fizetett ki a munkaadóknak a betegszabadságok után, 2017-ben pedig 13 500 000 lejt.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS