
Váratlanul jön. 2017-ben 55 588-an igényeltek betegszabadsági bizonyítványt az orvosoktól, Illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Ki kérhet betegszabadságot, melyek a munkavállaló és munkaadó kötelezettségei ilyenkor, illetve milyen módon kell folyósítani a betegség miatti távolléti díjat – erről érdeklődtünk Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A betegszabadságra vonatkozó, sokakat érdeklő, 2018-ban érvényben lévő előírásokat és szabályozásokat foglaljuk össze.
2018. február 16., 21:472018. február 16., 21:47
Ha valaki betegség miatt keresőképtelenné válik egy rövidebb vagy hosszabb időre, akkor számára betegszabadság járhat, amely időszakban az egészségbiztosítási pénztár téríti meg a havi bérét vagy annak bizonyos százalékát.
A hatályos szabályozások szerint három kategóriába sorolhatók a betegszabadságra jogosult személyek: elsőként azok, akik fizetés vagy fizetés jellegű jövedelmet valósítanak meg Románia területén, munkaszerződésük vagy más jogviszonyuk van. Ide az alkalmazott személyek, azaz a munkavállalók tartoznak. Második kategóriába a bejegyzett munkanélküli személyek, tehát a munkanélküli segélyből származó jövedelmet megvalósítók tartoznak. Ha megbetegednek, ők is kapnak egy bizonyos járandóságot a munkanélküli segély helyett a betegség alatti időszakra. Harmadik kategóriába pedig azok a természetes személyek sorolhatók, akik szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hogy jogosultak legyenek a betegszabadság után elszámolható pénzösszegre is. Ezek lehetnek a bejelentett jövedelemmel nem rendelkezők, egyéni vállalkozók, bejelentett mezőgazdasági jövedelemből élő személyek, stb.
Az említett kategóriákra más-más előírások vonatkoznak.
Ahhoz, hogy a munkavállalók megkapják az öt napnál hosszabb betegszabadság utáni járandóságukat, az a feltétel, hogy a munkaadó által, adó formájában be legyen fizetve az ilyenkor meghatározott havi összeg az alkalmazott személy után.
Utóbbi természetes személyek esetében, a szerződött érték – minimum 1900 lej a minimálbérhez viszonyítva, vagy annak maximum tizenkétszerese – egy százalékát kell befizetni.
A betegszabadság alatt biztosított pénz a betegség milyenségétől függ: súlyos sürgősségi ellátás esetében például a havi jövedelmük száz százalékát megkapják az érintettek, míg más, enyhébb betegségek esetében az egy havi jövedelmük bizonyos százalékát kaphatják meg a betegszabadságot igénylők.
Tehát ahhoz, hogy valaki betegszabadságra legyen jogosul, két fő feltételnek kell megfelelnie: az első, hogy az elmúlt 12 hónapból legalább 6 hónapig hozzá kellett járuljon a biztosítási alaphoz a fizetésének vagy a szerződött értéknek egy százalékával, a másik pedig a munkaadó által kibocsájtott igazolás.
Betegszabadságot az az orvos írhat fel, aki szerződésben áll az egészségbiztosítási pénztárral, illetve az az orvos aki kifejezetten erre a célra köt szerződést az intézménnyel.
A betegszabadságra vonatkozó járulékot az alkalmazottak minden esetben a munkaadójuktól kell megkapják. Például ha január folyamán megbetegedett valaki, az adott cégnél pedig minden hónap 25-én folyósítják a fizetéseket, akkor az illető személy február 25-én meg kell kapja a jussát. A munkaadónak tehát először ki kell fizetnie az alkalmazottját, azt követően kezdheti el a visszaigénylési folyamatot az egészségbiztosítási pénztár fele.
Duda Tihamér szerint egyre több alkalmazott fordul panasszal az egészségbiztosítási pénztárhoz azzal, hogy a munkáltatójuk nem téríti meg a betegszabadság utáni járandóságot, azért mert még nem kapták meg azt a biztosítási pénztártól. „Ez szabályellenes, bírság jár érte. A munkaadó ki kell fizesse az adott hónapi betegszabadságát az alkalmazottjának, ezt követően pedig visszaigényelheti a pénzt tőlünk. Erre kilencven napja van. Továbbá annak az orvosnak is bírság jár, aki a törvényes rendelkezések be nem tartásával ad ki betegszabadságot” – mutatott rá Duda.
A számok
Az egészségbiztosítási pénztár statisztikái szerint Hargita megyében míg 2015-ben 47 435-en igényeltek betegszabadsági bizonyítványt az orvosoktól, 2017-ben már 55 588-an. Az intézmény 2016-ban 12 566 490 lejt fizetett ki a munkaadóknak a betegszabadságok után, 2017-ben pedig 13 500 000 lejt.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Egy négy- és egy ötéves gyermek beesett péntek délután a Kis-Szamosba Szamosújváron; egyiküket kimentette a vízből egy fiatalember, a négyéves azonban eltűnt, búvárok keresik – közölte a Kolozs megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Lavina következett be pénteken Beszterce-Naszód megyében, az Óradnát (Rodna) Radnaborberekkel (Valea Vinului) összekötő, a Radnai-havasok Nemzeti Parkba vezető községi út közelében – tájékoztattak a helyi hatóságok.
Nem tudja még érdemben tárgyalni a Marosvásárhelyi Ítélőtábla azoknak a fellebbezéseknek a tárgyalását, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) csíkszeredai és marosvásárhelyi képviselői petíciót kezdeményeztek annak érdekében, hogy a két megyeszékhely önkormányzata csökkentse a helyi adókat és illetékeket.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
szóljon hozzá!