
Váratlanul jön. 2017-ben 55 588-an igényeltek betegszabadsági bizonyítványt az orvosoktól, Illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Ki kérhet betegszabadságot, melyek a munkavállaló és munkaadó kötelezettségei ilyenkor, illetve milyen módon kell folyósítani a betegség miatti távolléti díjat – erről érdeklődtünk Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától. A betegszabadságra vonatkozó, sokakat érdeklő, 2018-ban érvényben lévő előírásokat és szabályozásokat foglaljuk össze.
2018. február 16., 21:472018. február 16., 21:47
Ha valaki betegség miatt keresőképtelenné válik egy rövidebb vagy hosszabb időre, akkor számára betegszabadság járhat, amely időszakban az egészségbiztosítási pénztár téríti meg a havi bérét vagy annak bizonyos százalékát.
A hatályos szabályozások szerint három kategóriába sorolhatók a betegszabadságra jogosult személyek: elsőként azok, akik fizetés vagy fizetés jellegű jövedelmet valósítanak meg Románia területén, munkaszerződésük vagy más jogviszonyuk van. Ide az alkalmazott személyek, azaz a munkavállalók tartoznak. Második kategóriába a bejegyzett munkanélküli személyek, tehát a munkanélküli segélyből származó jövedelmet megvalósítók tartoznak. Ha megbetegednek, ők is kapnak egy bizonyos járandóságot a munkanélküli segély helyett a betegség alatti időszakra. Harmadik kategóriába pedig azok a természetes személyek sorolhatók, akik szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral, hogy jogosultak legyenek a betegszabadság után elszámolható pénzösszegre is. Ezek lehetnek a bejelentett jövedelemmel nem rendelkezők, egyéni vállalkozók, bejelentett mezőgazdasági jövedelemből élő személyek, stb.
Az említett kategóriákra más-más előírások vonatkoznak.
Ahhoz, hogy a munkavállalók megkapják az öt napnál hosszabb betegszabadság utáni járandóságukat, az a feltétel, hogy a munkaadó által, adó formájában be legyen fizetve az ilyenkor meghatározott havi összeg az alkalmazott személy után.
Utóbbi természetes személyek esetében, a szerződött érték – minimum 1900 lej a minimálbérhez viszonyítva, vagy annak maximum tizenkétszerese – egy százalékát kell befizetni.
A betegszabadság alatt biztosított pénz a betegség milyenségétől függ: súlyos sürgősségi ellátás esetében például a havi jövedelmük száz százalékát megkapják az érintettek, míg más, enyhébb betegségek esetében az egy havi jövedelmük bizonyos százalékát kaphatják meg a betegszabadságot igénylők.
Tehát ahhoz, hogy valaki betegszabadságra legyen jogosul, két fő feltételnek kell megfelelnie: az első, hogy az elmúlt 12 hónapból legalább 6 hónapig hozzá kellett járuljon a biztosítási alaphoz a fizetésének vagy a szerződött értéknek egy százalékával, a másik pedig a munkaadó által kibocsájtott igazolás.
Betegszabadságot az az orvos írhat fel, aki szerződésben áll az egészségbiztosítási pénztárral, illetve az az orvos aki kifejezetten erre a célra köt szerződést az intézménnyel.
A betegszabadságra vonatkozó járulékot az alkalmazottak minden esetben a munkaadójuktól kell megkapják. Például ha január folyamán megbetegedett valaki, az adott cégnél pedig minden hónap 25-én folyósítják a fizetéseket, akkor az illető személy február 25-én meg kell kapja a jussát. A munkaadónak tehát először ki kell fizetnie az alkalmazottját, azt követően kezdheti el a visszaigénylési folyamatot az egészségbiztosítási pénztár fele.
Duda Tihamér szerint egyre több alkalmazott fordul panasszal az egészségbiztosítási pénztárhoz azzal, hogy a munkáltatójuk nem téríti meg a betegszabadság utáni járandóságot, azért mert még nem kapták meg azt a biztosítási pénztártól. „Ez szabályellenes, bírság jár érte. A munkaadó ki kell fizesse az adott hónapi betegszabadságát az alkalmazottjának, ezt követően pedig visszaigényelheti a pénzt tőlünk. Erre kilencven napja van. Továbbá annak az orvosnak is bírság jár, aki a törvényes rendelkezések be nem tartásával ad ki betegszabadságot” – mutatott rá Duda.
A számok
Az egészségbiztosítási pénztár statisztikái szerint Hargita megyében míg 2015-ben 47 435-en igényeltek betegszabadsági bizonyítványt az orvosoktól, 2017-ben már 55 588-an. Az intézmény 2016-ban 12 566 490 lejt fizetett ki a munkaadóknak a betegszabadságok után, 2017-ben pedig 13 500 000 lejt.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
szóljon hozzá!