A törvény szerint lehet kérni a névváltoztatást abban az esetben is, ha az igénylőnek a szülei korábban nevet változtattak és szeretné ő is azt a nevet viselni a továbbiakban, vagy ha a család egyik tagjának eltérő neve van és szeretné, ha az a név szerepelne az irataiban, mind a többi családtagé. Vagy ha házasságkötéskor a felek egymás nevét felvették, de később, mondjuk válás után ki-ki szeretné a saját nevét visszaszerezni. Akkor is igényelhető a névcsere, ha valaki a szakmai vagy a művésznevén válik ismertté, népszerűvé, és szeretné azt a nevét hivatalosítani.

A polgármesteri hivatalban kérvényezhető

Aki tehát elhatározza magát, hogy Alexandruból Sándor, vagy Elisabetből Erzsébet lesz hivatalosan is, az annak a városnak vagy községnek a polgármesteri hivatalánál kell kérvényeznie, ahol lakik. A kérvényhez a következő iratokat kell csatolnia: személyi igazolvány eredetije és másolata, a külföldön élő román állampolgároknak az útlevelüket, vagy amennyiben az nincs, egy igazolást az igazságügyi minisztériumtól az állampolgárságukról; esetenként házasságlevelet és a kiskorú gyerekek születési bizonyítványát, engedélyezett fordítótól egy igazolást, hogy a helyesírás szerint hogyan írják a nevét.

Meg kell indokolni a névváltoztatást. A polgármesteri hivatal anyakönyvi hivatalában egy új anyakönyvi kivonatot adnak, a régit pedig megsemmisítik.

Vállalják a macerát is

Érdeklődésünkre a székelyudvarhelyi polgármesteri hivataltól megtudtuk, idén mindössze kilenc alkalommal kértek névváltoztatást. Ezek közül

„Nem jellemző, hogy névváltoztatást igényelnek Székelyudvarhelyen” – summázta Zörgő Noémi sajtószóvivő.

A Maros megyei nagyközségben, Vámosgálfalván sokan élnek a lehetőséggel, és akár a magyar helyesírás szabályai szerint kérik nevük átírását, akár, mert csúnyán hangzik a nevük – válaszolta érdeklődésünkre Balogh Elemér polgármester, hozzátéve, hogy

Ez idő- és pénzigényes, de sokan még ennek ellenére is vállalják, hogy a múlt rendszerben helytelenül írt, vagy román nyelvre fordított nevüket kijavítsák.