Ezekre az összegekre jönnek rá azok a pontszerű beruházási támogatások, amelyek megszerzése egy érdekes folyamat” – vezette fel a témát Tánczos.

Az igény megfogalmazásának fázisa után aztán elkezdik összeállítani a forgatókönyveket, keresik a megoldásokat a kérések megvalósítására attól függően, hogy milyen beruházásról van szó. A kórházak esetében például a legjobb megoldás az országos költségvetés elfogadása alkalmával a célirányos leosztás, ilyen összegeket kapott az elmúlt két évben minden nagyobb megyei kórház. Ha viszont sportberuházásról van szó, az Országos Befektetési Alapot (CNI) keresik meg, ha pedig víz- vagy szennyvízhálózat létesítéséről, akkor valamelyik országos program nyújthat segítséget.

Ha megvan az egyezség, elindulhatnak a folyamatok, amelyek két héttől kezdődően akár évekig is eltarthatnak. Egy költségvetési vita során például egy kéthetes időszakban 10-20 millió eurós beruházást tudunk megoldani a kórházak számára, nagyobb beruházások esetében azonban, amikor terveket, hatástanulmányokat kell készíteni, évekig is eltarthat, mire eljutunk addig, hogy megszülessen a finanszírozási döntés” – magyarázta.

Nem mindig jön össze

A szenátor szerint sokszor történik meg továbbá az is, hogy olyan összegű beruházási finanszírozást hagynak jóvá az év elején, amelyet képtelen elkölteni például a megyei tanács. Ilyenkor megoldásokat kell keressenek arra, hogy az építkezési beruházásokra odaítélt pénzt hogyan tudják átirányítani például eszközvásárlásra a csíkszeredai kórház számára. A meglévő erőforrások átcsoportosíthatók ugyanakkor útjavításra vagy egyéb beruházásokra is. A kedvező forgatókönyvek mellett azonban gyakorta előfordul az is, hogy nem jönnek be a számításaik.

„Sokszor éveken keresztül állunk sorban, mivel egyáltalán nem biztos, hogy egy elképzelésre azonnal találunk megoldást.

Nemrég úgy tudtuk módosítani a CNI-törvényt, hogy elméletileg beférnek majd ilyen jellegű beruházások is. Emellett jelenleg arra is várakoznunk kell, hogy leteljenek a választások, mert addig a kormány nem hajlandó újabb projektek finanszírozásában gondolkodni. A tárgyalások sikere sokszor a megfelelő pillanat megtalálásán múlik, de mivel nem mi hozzuk a döntéseket, nem mindig úgy, és nem mindig akkor történik, ahogy mi szeretnénk.

A gyergyószentmiklósi jégpálya esetében például már az ötödik miniszter ül a székben ahhoz képest, akivel megegyeztünk. Külön művészet, miként lehet folyamatosan új embereknek elmagyarázni, hogy a régi projektek miért fontosnak. Sokszor járunk úgy, mint a bőgős a viccben, hogy járni jár, csak most éppen nem jut” – zárta a szenátor.