
Tánczos Barna szenátor
Fotó: Veres Nándor
Az ötlet felmerülésétől kezdődően évekbe is telhet, mire megszületik a finanszírozási döntés egy-egy nagyobb beruházás esetében. Tánczos Barna szenátorral, a szenátus pénzügyi bizottságának tagjával a beruházási támogatások megszerzésének módjáról és az ezzel kapcsolatos buktatókról beszélgettünk.
2020. október 31., 15:062020. október 31., 15:06
Számos tényezőtől függ a nagyobb beruházási támogatások, kormánypénzek megszerzése: a folyamat gyorsaságát befolyásolják egyebek mellett a személyes kapcsolatok, de sok múlik azon is, milyen típusú finanszírozásról van szó. Gyakran ugyanakkor a „járni jár, csak nem jut” forgatókönyvvel kénytelenek szembenézni a székelyföldi politikusok a román parlamentben. A témáról Tánczos Barna szenátort kérdeztük, aki a pénzügyi bizottság tagjaként számos tapasztalatot gyűjtött az évek során.
Mint a szenátor kifejtette, a pénzügyi bizottság tagjaként az elmúlt négy évben szerepet vállalt a költségvetési törvény előkészítésében és elfogadásában. „Elsősorban onnan tudtuk befolyásolni – amikor megfelelő tárgyalási pozícióba kerültünk – az önkormányzatok költségvetését, azokat a bevételeket, amelyek önműködően érkeznek, ha megfelelően vannak összeállítva a leosztási képletek. Fontos, hogy az RMDSZ-nek köszönhetően 2019 óta a személyi jövedelemadó száz százaléka helyben marad, azelőtt ez csak mintegy 70 százalékra volt tehető” – mutatott rá Tánczos. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadó 60 százaléka a helyi önkormányzatoknál marad, 15 százaléka a megyei önkormányzatnál, 17,5 százaléka leosztásra kerül, és a fennmaradó 7,5 százalék egy beruházási alapba a megyei tanácshoz, amelyből az önkormányzatoknak nyújthatnak finanszírozást.
Ezekre az összegekre jönnek rá azok a pontszerű beruházási támogatások, amelyek megszerzése egy érdekes folyamat” – vezette fel a témát Tánczos.
Számos beruházást finanszíroznak kormánytámogatásból. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egy ilyen támogatás megszerzése az ötlet megszületésével kezdődik, és ezek származhatnak önkormányzatoktól, különböző intézményektől, de a parlamenti tisztségviselőktől is. „Egyénfüggő, miként érkeznek ezek a kérések. Vannak polgármesterek, akik folyamatosan keresik a szenátorokat, képviselőket, az RMDSZ elnökét elképzeléseikkel, például szeretnének egy sportcsarnokot, egy uszodát, vagy éppen egy kórháznak, repülőtérnek kérnének pénzt. Mások viszont nem jönnek, és ezekben az esetekben sokszor helyettük találjuk ki a megoldásokat látva, hogy hol lenne szükségük támogatásra. Ilyen volt például a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház esete” – emelte ki a szenátor.
Mint kifejtette,
Az igény megfogalmazásának fázisa után aztán elkezdik összeállítani a forgatókönyveket, keresik a megoldásokat a kérések megvalósítására attól függően, hogy milyen beruházásról van szó. A kórházak esetében például a legjobb megoldás az országos költségvetés elfogadása alkalmával a célirányos leosztás, ilyen összegeket kapott az elmúlt két évben minden nagyobb megyei kórház. Ha viszont sportberuházásról van szó, az Országos Befektetési Alapot (CNI) keresik meg, ha pedig víz- vagy szennyvízhálózat létesítéséről, akkor valamelyik országos program nyújthat segítséget.
Fontos a beruházási támogatások megszerzése a régió számára, a folyamat viszont nem mindig egyszerű
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ezt követi az a személyes kapcsolatokon alapuló politikai lobbi, amelyhez egyes esetekben elég egy baráti kézfogás, egy több éves vagy évtizedes barátság. Ilyen volt például a csíkkarcfalvi jégpálya esete, amikor Kelemen Hunor szövetségi elnök megkérte Vasile Blagát, hogy finanszírozzák a beruházást, vagy amikor én megkértem az akkori fejlesztési minisztert, hogy a gyergyószentmiklósi jégpályára biztosítsanak közel tíz millió eurós finanszírozást. A személyes kapcsolatok nagyon fontosak, de nem mindig elégségesek,
Ha megvan az egyezség, elindulhatnak a folyamatok, amelyek két héttől kezdődően akár évekig is eltarthatnak. Egy költségvetési vita során például egy kéthetes időszakban 10-20 millió eurós beruházást tudunk megoldani a kórházak számára, nagyobb beruházások esetében azonban, amikor terveket, hatástanulmányokat kell készíteni, évekig is eltarthat, mire eljutunk addig, hogy megszülessen a finanszírozási döntés” – magyarázta.
A szenátor szerint sokszor történik meg továbbá az is, hogy olyan összegű beruházási finanszírozást hagynak jóvá az év elején, amelyet képtelen elkölteni például a megyei tanács. Ilyenkor megoldásokat kell keressenek arra, hogy az építkezési beruházásokra odaítélt pénzt hogyan tudják átirányítani például eszközvásárlásra a csíkszeredai kórház számára. A meglévő erőforrások átcsoportosíthatók ugyanakkor útjavításra vagy egyéb beruházásokra is. A kedvező forgatókönyvek mellett azonban gyakorta előfordul az is, hogy nem jönnek be a számításaik.
„Sokszor éveken keresztül állunk sorban, mivel egyáltalán nem biztos, hogy egy elképzelésre azonnal találunk megoldást.
Nemrég úgy tudtuk módosítani a CNI-törvényt, hogy elméletileg beférnek majd ilyen jellegű beruházások is. Emellett jelenleg arra is várakoznunk kell, hogy leteljenek a választások, mert addig a kormány nem hajlandó újabb projektek finanszírozásában gondolkodni. A tárgyalások sikere sokszor a megfelelő pillanat megtalálásán múlik, de mivel nem mi hozzuk a döntéseket, nem mindig úgy, és nem mindig akkor történik, ahogy mi szeretnénk.
A gyergyószentmiklósi jégpálya esetében például már az ötödik miniszter ül a székben ahhoz képest, akivel megegyeztünk. Külön művészet, miként lehet folyamatosan új embereknek elmagyarázni, hogy a régi projektek miért fontosnak. Sokszor járunk úgy, mint a bőgős a viccben, hogy járni jár, csak most éppen nem jut” – zárta a szenátor.
Telefonon beszélt Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel. A kormányfői poszt várományosa közölte: megállapodtak, hogy jövő héten személyesen folytatják az egyeztetést Budapesten.
Noha korábban úgy tűnt, hogy akár 24 alkalmazottat is el kell bocsátani a csíkszeredai polgármesteri hivataltól a létszámcsökkentésre vonatkozó jogszabály miatt, végül csak a be nem töltött állásokat szüntetik meg, elbocsátás nem lesz.
A kecskeméti nyomozók a napokban két román állampolgárt vettek őrizetbe, akik rendőrnek kiadva magukat unokázós csalással több idős embert is megkárosítottak – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőrfőkapitányság hétfőn a Police.hu oldalon.
Leszúrtak egy férfit a Fehér megyei Szászcsanádon vasárnap éjjel egy spontánul kitört konfliktusban, a 47 éves férfi belehalt sérülésébe – tájékoztatott hétfőn a megyei rendőrség.
Magyarország és a magyar emberek történelmet írtak, a Tisza Párt óriási felhatalmazást kapott, ami óriási felelősséget jelent – mondta Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt -– derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Április 13. és 26. között országszerte kismértékű hőmérséklet-ingadozásra lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közölt előrejelzéséből.
Megérkeztek az országgyűlési választás első külképviseleti urnái a Nemzeti Választási Irodához (NVI) hétfő délelőtt.
Az önkormányzati tulajdonban lévő Urbana Rt.-re bízták Székelyudvarhelyen a köztisztasági és hóeltakarítási feladatokat, miután egy tanulmány szerint jogi, gazdasági, működési és közérdeki szempontból is ez bizonyult a legelőnyösebb megoldásnak.
A 2026-os magyar országgyűlési választás után már alig több, mint 381 ezer szavazat feldolgozása van hátra. A külképviseletekről és átjelentkezéssel érkező voksok száma viszonylag alacsony, így a végeredményhez már közel jár a számlálás.
szóljon hozzá!