
Lencsevégre kapott vízirigó. Több is lehetne…
Fotó: Milvus Csoport
Míg a 90-es évek elején Maroshévíz és Déda között ötszáznál több vízirigót számoltak a Milvus madarászai, az elmúlt években kétszáz alá csökkent a számuk. A hétvégén tartott legutóbbi számlálás eredményei aggasztók: az öt csapat a csaknem ötven kilométeres távon összesen csak 143 példányt látott.
2019. január 27., 21:272019. január 27., 21:27
Kelemen Katalin programvezető a Székelyhonnak elmondta, hogy 1991-től 2003-ig rendszeresen számlálták a vízirigó-állományt a Maros-szorosban, és akkor 400–600 között volt az egyedszám. A vízirigókról tudni kell, hogy hegyi patakok mentén élnek, és télvíz idején, amikor a patakok többé-kevésbé befagynak, akkor lejönnek a Marosra, hogy ott találjanak táplálékot.
„Pár év szünet után újra nekifogtunk számlálni, és akkor döbbentünk rá, hogy jelentősen megcsappant a vízirigó-állomány, de
tavaly 173-at számláltunk. Tudni kell, hogy a vízirigók nagyon érzékeny madarak, így jelenlétük jelzi, hogy mennyire érintetlen, tiszta a környezet. Annak, hogy csökkent a számuk, több oka is lehet: elsősorban a patakokat szabályozása, a természetes medrükbe történő beavatkozás, aztán a fakivágások, illetve az ipari tevékenységek miatti zaj és szennyezés, de az is lehet, hogy csupán nem fagytak be a patakok, és azért nem jöttek le a Marosra. Mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni az okokat, erre készülünk” – mondta Kelemen Katalin.
A hétvégi vízirigó-számláláson összesen öt csapat járta be a kijelölt területet, a Maros mentén több kilométert gyalogoltak és feljegyezték, hogy milyen madarakat láttak. Kelemen Katalinék kimondottan örvendtek, hogy idén a Milvus szakembereihez tizenegy önkéntes is csatlakozott, akik elég jól ismerték a madarakat, és nagy lelkesedéssel végezték a csöppet sem egyszerű feladatot. Külön érdekessége volt a megfigyelésnek, hogy
de voltak a Maroson és környékén széncinkék, szürke gémek, fenyőrigók és hollók is.
Aki lemaradt a vízirigó-megfigyelésről, az csatlakozhat a Milvus szakembereihez a marosvásárhelyi várban is. Itt kihelyeztek egy madártetőt és egy-két órás vezetett, játékos megfigyeléseket tartanak minden korosztálynak (óvodásoknak, iskolásoknak, fiataloknak, felnőtteknek).
Az etetőt naponta cinkék, csízek, pintyek, illetve sok más madárfaj színes kavalkádja látogatja. Jelentkezni, érdeklődni Kiss Rékánál lehet (reka.kiss@milvus.ro vagy 0725–226175).
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!