Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

15:03

Itt az új Dacia Spring, amivel ki lehet tűnni a városban

13:54

Díszpolgáravatás és bajnokverés Máréfalván

13:35

Magyarország kiutasított tíz orosz diplomatát, Moszkva kemény választ ígér

13:23

Majdnem egy egész csapatra való játékost igazolt a Kolozsvári CFR

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragédia a román tengerparton: életét vesztette egy Hargita megyei férfi

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Balszerencse és egy különös mulasztás a három halálos áldozatot követelő pénteki baleset hátterében

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

Elhunyt Daniel Ernő, Nyikómalomfalva nyugalmazott plébánosa

Megkezdődött a második toronyház építése a Fortuna Residence lakóparkban

Személyiségi jogokat nem, legfeljebb komfortot sértenek a köztéri kamerák

Kiszállt az elütött medvéhez, az állat azonnal rátámadt

Eltűnt a nyilvánosságból az RMDSZ miniszterelnök-jelöltje

Nem akarnak a regionális vízszolgáltatóhoz csatlakozni Kányádon, de nincs más lehetőség

Mi űztük el, vagy elbújtak?

Lencsevégre kapott vízirigó. Több is lehetne…

Fotó: Milvus Csoport

Míg a 90-es évek elején Maroshévíz és Déda között ötszáznál több vízirigót számoltak a Milvus madarászai, az elmúlt években kétszáz alá csökkent a számuk. A hétvégén tartott legutóbbi számlálás eredményei aggasztók: az öt csapat a csaknem ötven kilométeres távon összesen csak 143 példányt látott.

Simon Virág

2019. január 27., 21:272019. január 27., 21:27

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kelemen Katalin programvezető a Székelyhonnak elmondta, hogy 1991-től 2003-ig rendszeresen számlálták a vízirigó-állományt a Maros-szorosban, és akkor 400–600 között volt az egyedszám. A vízirigókról tudni kell, hogy hegyi patakok mentén élnek, és télvíz idején, amikor a patakok többé-kevésbé befagynak, akkor lejönnek a Marosra, hogy ott találjanak táplálékot.

„Pár év szünet után újra nekifogtunk számlálni, és akkor döbbentünk rá, hogy jelentősen megcsappant a vízirigó-állomány, de

ilyen kevés, mint idén, soha nem volt,

tavaly 173-at számláltunk. Tudni kell, hogy a vízirigók nagyon érzékeny madarak, így jelenlétük jelzi, hogy mennyire érintetlen, tiszta a környezet. Annak, hogy csökkent a számuk, több oka is lehet: elsősorban a patakokat szabályozása, a természetes medrükbe történő beavatkozás, aztán a fakivágások, illetve az ipari tevékenységek miatti zaj és szennyezés, de az is lehet, hogy csupán nem fagytak be a patakok, és azért nem jöttek le a Marosra. Mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni az okokat, erre készülünk” – mondta Kelemen Katalin.

A hétvégi vízirigó-számláláson összesen öt csapat járta be a kijelölt területet, a Maros mentén több kilométert gyalogoltak és feljegyezték, hogy milyen madarakat láttak. Kelemen Katalinék kimondottan örvendtek, hogy idén a Milvus szakembereihez tizenegy önkéntes is csatlakozott, akik elég jól ismerték a madarakat, és nagy lelkesedéssel végezték a csöppet sem egyszerű feladatot. Külön érdekessége volt a megfigyelésnek, hogy

több nagy bukót és szirti sast is láttak,

de voltak a Maroson és környékén széncinkék, szürke gémek, fenyőrigók és hollók is.

Aki lemaradt a vízirigó-megfigyelésről, az csatlakozhat a Milvus szakembereihez a marosvásárhelyi várban is. Itt kihelyeztek egy madártetőt és egy-két órás vezetett, játékos megfigyeléseket tartanak minden korosztálynak (óvodásoknak, iskolásoknak, fiataloknak, felnőtteknek).

Az etetőt naponta cinkék, csízek, pintyek, illetve sok más madárfaj színes kavalkádja látogatja. Jelentkezni, érdeklődni Kiss Rékánál lehet (reka.kiss@milvus.ro vagy 0725–226175).