
A betétdíjas rendszer térnyerésével kikerülhetnek a szelektív kukákból a műanyag és fém italospalackok
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egyre kevesebb értékesíthető szelektív hulladékot gyűjthetnek be a lakóktól – ezzel kell számolniuk a jövőben a székelyföldi hulladékgazdálkodó cégeknek, a betétdíjas palackvisszaváltás bevezetése tehát negatívan befolyásolja a működésüket. A lakosság szempontjából azonban a rendszer hasznos, hiszen amellett, hogy visszakapják a pénzüket az italcsomagolások után, tudatosabbá is válnak a szelektív hulladék gyűjtése terén.
2024. március 16., 20:452024. március 16., 20:45
A betétdíjas rendszert az elmúlt év végén vezették be Romániában. Most, hogy egyre elterjedtebbé válik Székelyföldön is a használata, megkérdeztünk néhány, hulladékgazdálkodással foglalkozó szolgáltatót, a rendszer hogyan befolyásolja tevékenységüket a jövőben.
Pál Tamás, a csíkszeredai Eco-Csík Kft. igazgatója megkeresésünkre arról beszélt, hogy a palackvisszaváltós rendszert a lakosság szempontjából hasznosnak tartja, hiszen
Ez a betétdíjas rendszer a cég tevékenységét nem befolyásolja, hiszen továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, viszont számítanak arra, hogy kevesebb lesz a begyűjtött műanyagpalack, az üveg, valamint az alumíniumdobozok mennyisége.
Fotó: Borbély Fanni
A hulladékgazdálkodó cég rendszerével ugyanis párhuzamosan működik a visszaváltós rendszer. „Ez utóbbi nem a mi rendszerünk, nem mi gyűjtjük és nem is mi szállítjuk. Még nincsenek pontos adataink, de úgy gondoljuk, elég jelentős mértékben befolyásolja a visszaváltható csomagolóanyagokból szelektíven gyűjtött mennyiséget” – magyarázta Pál Tamás. Arról is beszélt, hogy
Az igazgató kiemelte, továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, amit egységükben minőség és szín szerint különválogatnak. Egy részét eladják nyersanyagként, amit pedig ilyen formában nem lehet értékesíteni, azt a brassói égetőbe szállítják, ahol hőenergiát nyernek belőle. Tehát ez sem megy kárba. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy a visszaváltós rendszerrel együtt egyre nagyobb mennyiségű hulladékot hasznosítsanak újra az Európai Unió elvárásainak megfelelően.
Néhány számadattal is szolgált a tavalyi évre vonatkozóan a teljes kiszolgálási területükön, amelybe Csíkszeredán kívül tizenöt, főként csíkszéki település tartozik. Összesen 18 200 tonna hulladékot gyűjtöttek be egy év alatt, amelynek jelentős része, 16 700 tonna háztartási hulladék. Ezen kívül többek között 81 tonna üveget, 87 tonna papírt, 225 tonna kartonpapírt és 106 tonna PET-palackot, valamint 25 tonna használt étolajat gyűjtöttek össze.
Körösfőy Sándor, a székelyudvarhelyi RDE Hargita Kft. igazgatója kevésbé derűlátó. Úgy véli, a visszaváltós rendszer bevezetésével lassan nem lesz, amit eladjanak. Ugyanis a betétdíjas rendszerben olyan csomagolóanyagokat lehet visszaváltani, amelyeknek van piaca, mint a PET-palacknak, az alumíniumnak, újabban az üvegnek.
A műanyaghulladékok közel felét pedig ez utóbbi kategória teszi ki.
Mint magyarázta, eddig térítésmentesen begyűjtötték a szelektív hulladékot a lakóktól, és értékesíteni tudtak belőle, de ezután nem nagyon lesz, amit eladni „Az lehet ennek a vége, hogy
– tekintett előre. Hozzátette, a visszaváltós rendszer tehát nem kedvezett kifejezetten a szolgáltatóknak, hiszen jövedelemkiesést jelent számukra. Viszont azt elismerte, hogy a lakosságnak jó, egyrészt azért, mert tudatosabban gyűjtenek szelektíven, másrészt visszakapnak valamennyi pénzt a leadott italcsomagoló-anyagért.
Fotó: Borbély Fanni
Zonda Balázs, a kézdivásárhelyi Gosp-Com Kft. vezetőjét is megkérdeztük, aki szerint a visszaváltós rendszernek még nem érződik a hatása. „Ha beindul teljes gőzzel, akkor körülbelül 10–20 tonna szelektívhulladék-kieséssel számolunk” – vetítette előre. Tőle tudjuk, hogy
Ennek ellensúlyozása lehet, ha a lakók tudatosabban rendszerezik a hulladékot, főleg a papírt és kartont nagyobb mennyiségbe gyűjtik szelektíven, hogy ne a lerakókba kerüljön. Szerinte a szolgáltatókat negatívan fogják érinteni ezek a változások, amit a rendszer bevezetése hozott, emellett az a trend, hogy egyre nagyobb a hulladék mennyisége, és egyre nagyobb illetéket kell fizetni a lerakásért.
Máthé László, a sepsiszentgyörgyi TEGA igazgatója szerint is korai még előre látni a visszaváltós rendszer következményeit a szolgáltatókra nézve. Egyelőre nem érzékeltek csökkenést a begyűjtött szelektív hulladék mennyiségében. Például januárban 15 tonnával többet gyűjtöttek be a tavalyi év első hónapjához képest. Azt viszont ő is elismeri, hogy várhatóan negatívan fogja érinteni a hulladékkezelő szolgáltatókat.

A visszaváltós rendszer bevezetésével annyira elértéktelenedett az üveg, hogy míg korábban öt kilogrammért adtak egy sört a gyűjtések során, addig most tíz kiló üveget kell leadni. Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel indul a lomtalanítás Háromszéken.
Az már most látszik, hogy az üveg piaca ingadozik, így kérdéses, hogy érdemes lesz-e megszervezni a szokások üvegszüretet Sepsiszentgyörgyön – jegyezte meg. Ehhez képest az alumíniumdobozokat jól lehetne értékesíteni, azonban ezek a visszaváltós rendszer részét képezik. A szolgáltatóknak jó, hogy a szelektív hulladékok közül legalább a karton szintén jól eladható, és nem szerepel a betétdíjas visszaváltó-rendszerben.
Mint korábban írtuk, a betétdíjas rendszer tavaly november 30-án lépett életbe, és az üvegből, műanyagból vagy alumíniumból készült, 0,1 és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolásokra vonatkozik. Ebbe beletartoznak az ásványvizes üvegek, üdítőitalok, sörös dobozok, bor és más alkoholos italok csomagolásai is. A vásárlóknak fontos tudniuk, hogy csak azok a palackok válthatók vissza, amelyeken rajta van a betétdíjas rendszer védjegye. Erre figyelni kell, ugyanis idén még egyszerre lesznek jelen az 50 banis betétdíjas, valamint a korábban legyártott italcsomagolások az üzletekben. Arról is írtunk, hogy vidéken még nagyon körülményes a rendszer működtetése.

Megterhelő a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése a vidéki üzletek nagy részének, így annak ellenére, hogy a törvény szerint kötelesek lennének, a falusi kereskedelmi egységek többségében még mindig nem váltják vissza az italcsomagolásokat.

Csütörtöktől hivatalosan elindult az italcsomagolásra használt műanyagflakonok, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását ösztönző betétdíjas rendszer.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
1 hozzászólás