Hirdetés
Hirdetés

Mi marad a sárga kukában?

A betétdíjas rendszer térnyerésével kikerülhetnek a szelektív kukákból a műanyag és fém italospalackok •  Fotó: Erdély Bálint Előd

A betétdíjas rendszer térnyerésével kikerülhetnek a szelektív kukákból a műanyag és fém italospalackok

Fotó: Erdély Bálint Előd

Egyre kevesebb értékesíthető szelektív hulladékot gyűjthetnek be a lakóktól – ezzel kell számolniuk a jövőben a székelyföldi hulladékgazdálkodó cégeknek, a betétdíjas palackvisszaváltás bevezetése tehát negatívan befolyásolja a működésüket. A lakosság szempontjából azonban a rendszer hasznos, hiszen amellett, hogy visszakapják a pénzüket az italcsomagolások után, tudatosabbá is válnak a szelektív hulladék gyűjtése terén.

Barabás Hajnal

2024. március 16., 20:452024. március 16., 20:45

A betétdíjas rendszert az elmúlt év végén vezették be Romániában. Most, hogy egyre elterjedtebbé válik Székelyföldön is a használata, megkérdeztünk néhány, hulladékgazdálkodással foglalkozó szolgáltatót, a rendszer hogyan befolyásolja tevékenységüket a jövőben.

Pál Tamás, a csíkszeredai Eco-Csík Kft. igazgatója megkeresésünkre arról beszélt, hogy a palackvisszaváltós rendszert a lakosság szempontjából hasznosnak tartja, hiszen

arra ösztönöz, hogy ne dobjuk ki a PET-palackot, hanem adjuk le, amelyért visszakapjuk a pénzüket, levásárolható nyugta formájában.

Ez a betétdíjas rendszer a cég tevékenységét nem befolyásolja, hiszen továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, viszont számítanak arra, hogy kevesebb lesz a begyűjtött műanyagpalack, az üveg, valamint az alumíniumdobozok mennyisége.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csak nőjön az újrahasznosított mennyiség!

A hulladékgazdálkodó cég rendszerével ugyanis párhuzamosan működik a visszaváltós rendszer. „Ez utóbbi nem a mi rendszerünk, nem mi gyűjtjük és nem is mi szállítjuk. Még nincsenek pontos adataink, de úgy gondoljuk, elég jelentős mértékben befolyásolja a visszaváltható csomagolóanyagokból szelektíven gyűjtött mennyiséget” – magyarázta Pál Tamás. Arról is beszélt, hogy

a szelektív hulladékok értékesítése változó, van, amikor jól el lehet adni, máskor meg veszteséget termel.

Az igazgató kiemelte, továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, amit egységükben minőség és szín szerint különválogatnak. Egy részét eladják nyersanyagként, amit pedig ilyen formában nem lehet értékesíteni, azt a brassói égetőbe szállítják, ahol hőenergiát nyernek belőle. Tehát ez sem megy kárba. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy a visszaváltós rendszerrel együtt egyre nagyobb mennyiségű hulladékot hasznosítsanak újra az Európai Unió elvárásainak megfelelően.

Néhány számadattal is szolgált a tavalyi évre vonatkozóan a teljes kiszolgálási területükön, amelybe Csíkszeredán kívül tizenöt, főként csíkszéki település tartozik. Összesen 18 200 tonna hulladékot gyűjtöttek be egy év alatt, amelynek jelentős része, 16 700 tonna háztartási hulladék. Ezen kívül többek között 81 tonna üveget, 87 tonna papírt, 225 tonna kartonpapírt és 106 tonna PET-palackot, valamint 25 tonna használt étolajat gyűjtöttek össze.

Azt váltják vissza, aminek piaca van

Körösfőy Sándor, a székelyudvarhelyi RDE Hargita Kft. igazgatója kevésbé derűlátó. Úgy véli, a visszaváltós rendszer bevezetésével lassan nem lesz, amit eladjanak. Ugyanis a betétdíjas rendszerben olyan csomagolóanyagokat lehet visszaváltani, amelyeknek van piaca, mint a PET-palacknak, az alumíniumnak, újabban az üvegnek.

Aminek nem volt eddig piaca, az ugyanúgy nem kerül újrahasznosításra, mint például a „mocskolódó” ételcsomagoló anyagok, amelyek többféle műanyagból készülnek.

A műanyaghulladékok közel felét pedig ez utóbbi kategória teszi ki.

Hirdetés

Mint magyarázta, eddig térítésmentesen begyűjtötték a szelektív hulladékot a lakóktól, és értékesíteni tudtak belőle, de ezután nem nagyon lesz, amit eladni „Az lehet ennek a vége, hogy

Idézet
a hulladékgazdálkodó cégeknek nem lesz érdekük szelektíven gyűjteni”

– tekintett előre. Hozzátette, a visszaváltós rendszer tehát nem kedvezett kifejezetten a szolgáltatóknak, hiszen jövedelemkiesést jelent számukra. Viszont azt elismerte, hogy a lakosságnak jó, egyrészt azért, mert tudatosabban gyűjtenek szelektíven, másrészt visszakapnak valamennyi pénzt a leadott italcsomagoló-anyagért.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Minél kevesebb papír kerüljön a lerakóba

Zonda Balázs, a kézdivásárhelyi Gosp-Com Kft. vezetőjét is megkérdeztük, aki szerint a visszaváltós rendszernek még nem érződik a hatása. „Ha beindul teljes gőzzel, akkor körülbelül 10–20 tonna szelektívhulladék-kieséssel számolunk” – vetítette előre. Tőle tudjuk, hogy

átlagban havi 60 tonna szelektív hulladékot kezelnek, tehát becslései szerint ennek akár egyharmadát is elveszíthetik.

Ennek ellensúlyozása lehet, ha a lakók tudatosabban rendszerezik a hulladékot, főleg a papírt és kartont nagyobb mennyiségbe gyűjtik szelektíven, hogy ne a lerakókba kerüljön. Szerinte a szolgáltatókat negatívan fogják érinteni ezek a változások, amit a rendszer bevezetése hozott, emellett az a trend, hogy egyre nagyobb a hulladék mennyisége, és egyre nagyobb illetéket kell fizetni a lerakásért.

Az üveg ára ingadozik

Máthé László, a sepsiszentgyörgyi TEGA igazgatója szerint is korai még előre látni a visszaváltós rendszer következményeit a szolgáltatókra nézve. Egyelőre nem érzékeltek csökkenést a begyűjtött szelektív hulladék mennyiségében. Például januárban 15 tonnával többet gyűjtöttek be a tavalyi év első hónapjához képest. Azt viszont ő is elismeri, hogy várhatóan negatívan fogja érinteni a hulladékkezelő szolgáltatókat.

korábban írtuk

Sörhöz mérve feleannyit ér a használt üveg
Sörhöz mérve feleannyit ér a használt üveg

A visszaváltós rendszer bevezetésével annyira elértéktelenedett az üveg, hogy míg korábban öt kilogrammért adtak egy sört a gyűjtések során, addig most tíz kiló üveget kell leadni. Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel indul a lomtalanítás Háromszéken.

Az már most látszik, hogy az üveg piaca ingadozik, így kérdéses, hogy érdemes lesz-e megszervezni a szokások üvegszüretet Sepsiszentgyörgyön – jegyezte meg. Ehhez képest az alumíniumdobozokat jól lehetne értékesíteni, azonban ezek a visszaváltós rendszer részét képezik. A szolgáltatóknak jó, hogy a szelektív hulladékok közül legalább a karton szintén jól eladható, és nem szerepel a betétdíjas visszaváltó-rendszerben.

Mint korábban írtuk, a betétdíjas rendszer tavaly november 30-án lépett életbe, és az üvegből, műanyagból vagy alumíniumból készült, 0,1 és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolásokra vonatkozik. Ebbe beletartoznak az ásványvizes üvegek, üdítőitalok, sörös dobozok, bor és más alkoholos italok csomagolásai is. A vásárlóknak fontos tudniuk, hogy csak azok a palackok válthatók vissza, amelyeken rajta van a betétdíjas rendszer védjegye. Erre figyelni kell, ugyanis idén még egyszerre lesznek jelen az 50 banis betétdíjas, valamint a korábban legyártott italcsomagolások az üzletekben. Arról is írtunk, hogy vidéken még nagyon körülményes a rendszer működtetése.

korábban írtuk

Nagyon körülményes visszakapni az ötven banikat, főleg vidéken
Nagyon körülményes visszakapni az ötven banikat, főleg vidéken

Megterhelő a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése a vidéki üzletek nagy részének, így annak ellenére, hogy a törvény szerint kötelesek lennének, a falusi kereskedelmi egységek többségében még mindig nem váltják vissza az italcsomagolásokat.

korábban írtuk

Történelmi pillanat a betétdíjas visszaváltási rendszer beindítása – vallják a politikusok
Történelmi pillanat a betétdíjas visszaváltási rendszer beindítása – vallják a politikusok

Csütörtöktől hivatalosan elindult az italcsomagolásra használt műanyagflakonok, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását ösztönző betétdíjas rendszer.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium

A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.

Támogatja a díjnyertes Fjord című film finanszírozását az Oscar-jelölésekre a kulturális minisztérium
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

Szuperhatalmak helyett szeretetet kért a világnak XIV. Leó pápa pünkösdvasárnap
2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
Hirdetés