Hirdetés
Hirdetés

Mi marad a sárga kukában?

A betétdíjas rendszer térnyerésével kikerülhetnek a szelektív kukákból a műanyag és fém italospalackok •  Fotó: Erdély Bálint Előd

A betétdíjas rendszer térnyerésével kikerülhetnek a szelektív kukákból a műanyag és fém italospalackok

Fotó: Erdély Bálint Előd

Egyre kevesebb értékesíthető szelektív hulladékot gyűjthetnek be a lakóktól – ezzel kell számolniuk a jövőben a székelyföldi hulladékgazdálkodó cégeknek, a betétdíjas palackvisszaváltás bevezetése tehát negatívan befolyásolja a működésüket. A lakosság szempontjából azonban a rendszer hasznos, hiszen amellett, hogy visszakapják a pénzüket az italcsomagolások után, tudatosabbá is válnak a szelektív hulladék gyűjtése terén.

Barabás Hajnal

2024. március 16., 20:452024. március 16., 20:45

A betétdíjas rendszert az elmúlt év végén vezették be Romániában. Most, hogy egyre elterjedtebbé válik Székelyföldön is a használata, megkérdeztünk néhány, hulladékgazdálkodással foglalkozó szolgáltatót, a rendszer hogyan befolyásolja tevékenységüket a jövőben.

Pál Tamás, a csíkszeredai Eco-Csík Kft. igazgatója megkeresésünkre arról beszélt, hogy a palackvisszaváltós rendszert a lakosság szempontjából hasznosnak tartja, hiszen

arra ösztönöz, hogy ne dobjuk ki a PET-palackot, hanem adjuk le, amelyért visszakapjuk a pénzüket, levásárolható nyugta formájában.

Ez a betétdíjas rendszer a cég tevékenységét nem befolyásolja, hiszen továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, viszont számítanak arra, hogy kevesebb lesz a begyűjtött műanyagpalack, az üveg, valamint az alumíniumdobozok mennyisége.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Csak nőjön az újrahasznosított mennyiség!

A hulladékgazdálkodó cég rendszerével ugyanis párhuzamosan működik a visszaváltós rendszer. „Ez utóbbi nem a mi rendszerünk, nem mi gyűjtjük és nem is mi szállítjuk. Még nincsenek pontos adataink, de úgy gondoljuk, elég jelentős mértékben befolyásolja a visszaváltható csomagolóanyagokból szelektíven gyűjtött mennyiséget” – magyarázta Pál Tamás. Arról is beszélt, hogy

a szelektív hulladékok értékesítése változó, van, amikor jól el lehet adni, máskor meg veszteséget termel.

Az igazgató kiemelte, továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, amit egységükben minőség és szín szerint különválogatnak. Egy részét eladják nyersanyagként, amit pedig ilyen formában nem lehet értékesíteni, azt a brassói égetőbe szállítják, ahol hőenergiát nyernek belőle. Tehát ez sem megy kárba. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy a visszaváltós rendszerrel együtt egyre nagyobb mennyiségű hulladékot hasznosítsanak újra az Európai Unió elvárásainak megfelelően.

Néhány számadattal is szolgált a tavalyi évre vonatkozóan a teljes kiszolgálási területükön, amelybe Csíkszeredán kívül tizenöt, főként csíkszéki település tartozik. Összesen 18 200 tonna hulladékot gyűjtöttek be egy év alatt, amelynek jelentős része, 16 700 tonna háztartási hulladék. Ezen kívül többek között 81 tonna üveget, 87 tonna papírt, 225 tonna kartonpapírt és 106 tonna PET-palackot, valamint 25 tonna használt étolajat gyűjtöttek össze.

Azt váltják vissza, aminek piaca van

Körösfőy Sándor, a székelyudvarhelyi RDE Hargita Kft. igazgatója kevésbé derűlátó. Úgy véli, a visszaváltós rendszer bevezetésével lassan nem lesz, amit eladjanak. Ugyanis a betétdíjas rendszerben olyan csomagolóanyagokat lehet visszaváltani, amelyeknek van piaca, mint a PET-palacknak, az alumíniumnak, újabban az üvegnek.

Aminek nem volt eddig piaca, az ugyanúgy nem kerül újrahasznosításra, mint például a „mocskolódó” ételcsomagoló anyagok, amelyek többféle műanyagból készülnek.

A műanyaghulladékok közel felét pedig ez utóbbi kategória teszi ki.

Hirdetés

Mint magyarázta, eddig térítésmentesen begyűjtötték a szelektív hulladékot a lakóktól, és értékesíteni tudtak belőle, de ezután nem nagyon lesz, amit eladni „Az lehet ennek a vége, hogy

Idézet
a hulladékgazdálkodó cégeknek nem lesz érdekük szelektíven gyűjteni”

– tekintett előre. Hozzátette, a visszaváltós rendszer tehát nem kedvezett kifejezetten a szolgáltatóknak, hiszen jövedelemkiesést jelent számukra. Viszont azt elismerte, hogy a lakosságnak jó, egyrészt azért, mert tudatosabban gyűjtenek szelektíven, másrészt visszakapnak valamennyi pénzt a leadott italcsomagoló-anyagért.

•  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Fotó: Borbély Fanni

Minél kevesebb papír kerüljön a lerakóba

Zonda Balázs, a kézdivásárhelyi Gosp-Com Kft. vezetőjét is megkérdeztük, aki szerint a visszaváltós rendszernek még nem érződik a hatása. „Ha beindul teljes gőzzel, akkor körülbelül 10–20 tonna szelektívhulladék-kieséssel számolunk” – vetítette előre. Tőle tudjuk, hogy

átlagban havi 60 tonna szelektív hulladékot kezelnek, tehát becslései szerint ennek akár egyharmadát is elveszíthetik.

Ennek ellensúlyozása lehet, ha a lakók tudatosabban rendszerezik a hulladékot, főleg a papírt és kartont nagyobb mennyiségbe gyűjtik szelektíven, hogy ne a lerakókba kerüljön. Szerinte a szolgáltatókat negatívan fogják érinteni ezek a változások, amit a rendszer bevezetése hozott, emellett az a trend, hogy egyre nagyobb a hulladék mennyisége, és egyre nagyobb illetéket kell fizetni a lerakásért.

Az üveg ára ingadozik

Máthé László, a sepsiszentgyörgyi TEGA igazgatója szerint is korai még előre látni a visszaváltós rendszer következményeit a szolgáltatókra nézve. Egyelőre nem érzékeltek csökkenést a begyűjtött szelektív hulladék mennyiségében. Például januárban 15 tonnával többet gyűjtöttek be a tavalyi év első hónapjához képest. Azt viszont ő is elismeri, hogy várhatóan negatívan fogja érinteni a hulladékkezelő szolgáltatókat.

korábban írtuk

Sörhöz mérve feleannyit ér a használt üveg
Sörhöz mérve feleannyit ér a használt üveg

A visszaváltós rendszer bevezetésével annyira elértéktelenedett az üveg, hogy míg korábban öt kilogrammért adtak egy sört a gyűjtések során, addig most tíz kiló üveget kell leadni. Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel indul a lomtalanítás Háromszéken.

Az már most látszik, hogy az üveg piaca ingadozik, így kérdéses, hogy érdemes lesz-e megszervezni a szokások üvegszüretet Sepsiszentgyörgyön – jegyezte meg. Ehhez képest az alumíniumdobozokat jól lehetne értékesíteni, azonban ezek a visszaváltós rendszer részét képezik. A szolgáltatóknak jó, hogy a szelektív hulladékok közül legalább a karton szintén jól eladható, és nem szerepel a betétdíjas visszaváltó-rendszerben.

Mint korábban írtuk, a betétdíjas rendszer tavaly november 30-án lépett életbe, és az üvegből, műanyagból vagy alumíniumból készült, 0,1 és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolásokra vonatkozik. Ebbe beletartoznak az ásványvizes üvegek, üdítőitalok, sörös dobozok, bor és más alkoholos italok csomagolásai is. A vásárlóknak fontos tudniuk, hogy csak azok a palackok válthatók vissza, amelyeken rajta van a betétdíjas rendszer védjegye. Erre figyelni kell, ugyanis idén még egyszerre lesznek jelen az 50 banis betétdíjas, valamint a korábban legyártott italcsomagolások az üzletekben. Arról is írtunk, hogy vidéken még nagyon körülményes a rendszer működtetése.

korábban írtuk

Nagyon körülményes visszakapni az ötven banikat, főleg vidéken
Nagyon körülményes visszakapni az ötven banikat, főleg vidéken

Megterhelő a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése a vidéki üzletek nagy részének, így annak ellenére, hogy a törvény szerint kötelesek lennének, a falusi kereskedelmi egységek többségében még mindig nem váltják vissza az italcsomagolásokat.

korábban írtuk

Történelmi pillanat a betétdíjas visszaváltási rendszer beindítása – vallják a politikusok
Történelmi pillanat a betétdíjas visszaváltási rendszer beindítása – vallják a politikusok

Csütörtöktől hivatalosan elindult az italcsomagolásra használt műanyagflakonok, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását ösztönző betétdíjas rendszer.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 01., csütörtök

INS: Románia népességének 20,5 százaléka 65 éven felüli

Idén január 1-jén 3,903 millió 65 éves vagy annál idősebb ember élt Romániában, azaz az ország 19,041 milliós lakónépességének 20,5 százaléka tartozott ebbe a korosztályba – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön.

INS: Románia népességének 20,5 százaléka 65 éven felüli
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Helikopterekkel és repülőgépekkel oltják az erdőtüzeket a nemzeti parkban

Nagy erőkkel oltják a Herkulesfürdő közelében pusztító erdőtüzet: már három Black Hawk helikoptert és két Spartan repülőgépet is bevetettek, miközben a földi egységek az aktív tűzfészkek felszámolásán dolgoznak a Domogled – Cserna Nemzeti Park területén.

Helikopterekkel és repülőgépekkel oltják az erdőtüzeket a nemzeti parkban
2026. október 01., csütörtök

Októbertől a személyautónk Euro-besorolása is számít az útadónál

Október 1-jétől megváltozott a személyautókra érvényes romániai úthasználati díj is. Az útadó megmaradt ugyan, viszont az ára mostantól az autó környezetvédelmi, vagyis Euro-besorolásától is függ.

Októbertől a személyautónk Euro-besorolása is számít az útadónál
2026. október 01., csütörtök

Szinten maradt a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában

A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Szinten maradt a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Forgalomba be nem jegyzett autóval vontatott egy szekeret – baleset lett a vége

A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.

Forgalomba be nem jegyzett autóval vontatott egy szekeret – baleset lett a vége
2026. október 01., csütörtök

Románia benyújtotta az utolsó PNRR-kérelmet: több mint 4,3 milliárd eurót kér Brüsszeltől

Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.

Románia benyújtotta az utolsó PNRR-kérelmet: több mint 4,3 milliárd eurót kér Brüsszeltől
2026. október 01., csütörtök

Új útdíjrendszer indult Romániában: erre már érdemes figyelniük a teherautósoknak

Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.

Új útdíjrendszer indult Romániában: erre már érdemes figyelniük a teherautósoknak
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Ilie Bolojan ismét „színre lépett”: szerinte indexálni kellene a nyugdíjakat és a béreket

Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.

Ilie Bolojan ismét „színre lépett”: szerinte indexálni kellene a nyugdíjakat és a béreket
2026. október 01., csütörtök

Erdélyi sóbánya turisztikai fejlesztésébe fektetnek eurómilliókat

Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.

Erdélyi sóbánya turisztikai fejlesztésébe fektetnek eurómilliókat
2026. október 01., csütörtök

Nicușor Dan szerint az AUR részvétele a kormányban ártana Románia külkapcsolatainak

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.

Nicușor Dan szerint az AUR részvétele a kormányban ártana Románia külkapcsolatainak
Hirdetés