
A betétdíjas rendszer térnyerésével kikerülhetnek a szelektív kukákból a műanyag és fém italospalackok
Fotó: Erdély Bálint Előd
Egyre kevesebb értékesíthető szelektív hulladékot gyűjthetnek be a lakóktól – ezzel kell számolniuk a jövőben a székelyföldi hulladékgazdálkodó cégeknek, a betétdíjas palackvisszaváltás bevezetése tehát negatívan befolyásolja a működésüket. A lakosság szempontjából azonban a rendszer hasznos, hiszen amellett, hogy visszakapják a pénzüket az italcsomagolások után, tudatosabbá is válnak a szelektív hulladék gyűjtése terén.
2024. március 16., 20:452024. március 16., 20:45
A betétdíjas rendszert az elmúlt év végén vezették be Romániában. Most, hogy egyre elterjedtebbé válik Székelyföldön is a használata, megkérdeztünk néhány, hulladékgazdálkodással foglalkozó szolgáltatót, a rendszer hogyan befolyásolja tevékenységüket a jövőben.
Pál Tamás, a csíkszeredai Eco-Csík Kft. igazgatója megkeresésünkre arról beszélt, hogy a palackvisszaváltós rendszert a lakosság szempontjából hasznosnak tartja, hiszen
Ez a betétdíjas rendszer a cég tevékenységét nem befolyásolja, hiszen továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, viszont számítanak arra, hogy kevesebb lesz a begyűjtött műanyagpalack, az üveg, valamint az alumíniumdobozok mennyisége.
Fotó: Borbély Fanni
A hulladékgazdálkodó cég rendszerével ugyanis párhuzamosan működik a visszaváltós rendszer. „Ez utóbbi nem a mi rendszerünk, nem mi gyűjtjük és nem is mi szállítjuk. Még nincsenek pontos adataink, de úgy gondoljuk, elég jelentős mértékben befolyásolja a visszaváltható csomagolóanyagokból szelektíven gyűjtött mennyiséget” – magyarázta Pál Tamás. Arról is beszélt, hogy
Az igazgató kiemelte, továbbra is gyűjtik a szelektív hulladékot, amit egységükben minőség és szín szerint különválogatnak. Egy részét eladják nyersanyagként, amit pedig ilyen formában nem lehet értékesíteni, azt a brassói égetőbe szállítják, ahol hőenergiát nyernek belőle. Tehát ez sem megy kárba. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy a visszaváltós rendszerrel együtt egyre nagyobb mennyiségű hulladékot hasznosítsanak újra az Európai Unió elvárásainak megfelelően.
Néhány számadattal is szolgált a tavalyi évre vonatkozóan a teljes kiszolgálási területükön, amelybe Csíkszeredán kívül tizenöt, főként csíkszéki település tartozik. Összesen 18 200 tonna hulladékot gyűjtöttek be egy év alatt, amelynek jelentős része, 16 700 tonna háztartási hulladék. Ezen kívül többek között 81 tonna üveget, 87 tonna papírt, 225 tonna kartonpapírt és 106 tonna PET-palackot, valamint 25 tonna használt étolajat gyűjtöttek össze.
Körösfőy Sándor, a székelyudvarhelyi RDE Hargita Kft. igazgatója kevésbé derűlátó. Úgy véli, a visszaváltós rendszer bevezetésével lassan nem lesz, amit eladjanak. Ugyanis a betétdíjas rendszerben olyan csomagolóanyagokat lehet visszaváltani, amelyeknek van piaca, mint a PET-palacknak, az alumíniumnak, újabban az üvegnek.
A műanyaghulladékok közel felét pedig ez utóbbi kategória teszi ki.
Mint magyarázta, eddig térítésmentesen begyűjtötték a szelektív hulladékot a lakóktól, és értékesíteni tudtak belőle, de ezután nem nagyon lesz, amit eladni „Az lehet ennek a vége, hogy
– tekintett előre. Hozzátette, a visszaváltós rendszer tehát nem kedvezett kifejezetten a szolgáltatóknak, hiszen jövedelemkiesést jelent számukra. Viszont azt elismerte, hogy a lakosságnak jó, egyrészt azért, mert tudatosabban gyűjtenek szelektíven, másrészt visszakapnak valamennyi pénzt a leadott italcsomagoló-anyagért.
Fotó: Borbély Fanni
Zonda Balázs, a kézdivásárhelyi Gosp-Com Kft. vezetőjét is megkérdeztük, aki szerint a visszaváltós rendszernek még nem érződik a hatása. „Ha beindul teljes gőzzel, akkor körülbelül 10–20 tonna szelektívhulladék-kieséssel számolunk” – vetítette előre. Tőle tudjuk, hogy
Ennek ellensúlyozása lehet, ha a lakók tudatosabban rendszerezik a hulladékot, főleg a papírt és kartont nagyobb mennyiségbe gyűjtik szelektíven, hogy ne a lerakókba kerüljön. Szerinte a szolgáltatókat negatívan fogják érinteni ezek a változások, amit a rendszer bevezetése hozott, emellett az a trend, hogy egyre nagyobb a hulladék mennyisége, és egyre nagyobb illetéket kell fizetni a lerakásért.
Máthé László, a sepsiszentgyörgyi TEGA igazgatója szerint is korai még előre látni a visszaváltós rendszer következményeit a szolgáltatókra nézve. Egyelőre nem érzékeltek csökkenést a begyűjtött szelektív hulladék mennyiségében. Például januárban 15 tonnával többet gyűjtöttek be a tavalyi év első hónapjához képest. Azt viszont ő is elismeri, hogy várhatóan negatívan fogja érinteni a hulladékkezelő szolgáltatókat.

A visszaváltós rendszer bevezetésével annyira elértéktelenedett az üveg, hogy míg korábban öt kilogrammért adtak egy sört a gyűjtések során, addig most tíz kiló üveget kell leadni. Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel indul a lomtalanítás Háromszéken.
Az már most látszik, hogy az üveg piaca ingadozik, így kérdéses, hogy érdemes lesz-e megszervezni a szokások üvegszüretet Sepsiszentgyörgyön – jegyezte meg. Ehhez képest az alumíniumdobozokat jól lehetne értékesíteni, azonban ezek a visszaváltós rendszer részét képezik. A szolgáltatóknak jó, hogy a szelektív hulladékok közül legalább a karton szintén jól eladható, és nem szerepel a betétdíjas visszaváltó-rendszerben.
Mint korábban írtuk, a betétdíjas rendszer tavaly november 30-án lépett életbe, és az üvegből, műanyagból vagy alumíniumból készült, 0,1 és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolásokra vonatkozik. Ebbe beletartoznak az ásványvizes üvegek, üdítőitalok, sörös dobozok, bor és más alkoholos italok csomagolásai is. A vásárlóknak fontos tudniuk, hogy csak azok a palackok válthatók vissza, amelyeken rajta van a betétdíjas rendszer védjegye. Erre figyelni kell, ugyanis idén még egyszerre lesznek jelen az 50 banis betétdíjas, valamint a korábban legyártott italcsomagolások az üzletekben. Arról is írtunk, hogy vidéken még nagyon körülményes a rendszer működtetése.

Megterhelő a betétdíjas visszaváltási rendszer bevezetése a vidéki üzletek nagy részének, így annak ellenére, hogy a törvény szerint kötelesek lennének, a falusi kereskedelmi egységek többségében még mindig nem váltják vissza az italcsomagolásokat.

Csütörtöktől hivatalosan elindult az italcsomagolásra használt műanyagflakonok, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását ösztönző betétdíjas rendszer.
Romjaiból építették újjá a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-várat az ezeréves határon. A látványos épület péntek déli átadóünnepségének – amelyet a 30-as számú őrház előtt tartottak – az időjárás is kedvezett.
A Colectiv-ügyben elítélt katonai tűzoltók egyikét, Antonina Radut, aki négy évvel ezelőtt, az ítélet kihirdetése előtt elszökött Romániából, bebörtönözték egy moldovai börtönben, ahol a román bíróságok által kiszabottnál enyhébb büntetést fog letölteni.
Hantavírusgyanús esetet jelentettek Krassó-Szörény megyéből – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, több súlyos sérült van – írja az MTI Magyar Péter miniszterelnök péntek délelőtti Facebook-bejelentésére hivatkozva.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt.
A hitelszerződés értelmében Románia 16,68 milliárd euró SAFE-forrást használhat fel. Lengyelország után ez a második legnagyobb tagállami keret.
Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait honlapján a Sándor-palota péntek reggel.
Csütörtök délután egy 72 éves férfit megtámadott és megharapott egy medve a Beszterce-Naszód megyei Bükkös (Bichigiu) település külterületén, ahol két héttel ezelőtt egy nőt ölt meg a nagyvad.
1 hozzászólás