
A forgatások helyszíne a kisbaconi Benedek Elek Emlékház volt • Forrás: Fésüs Árpád István
A mesék élni tanítanak, a mesék irányt mutatnak, a mesék gazdagabbá teszik mindennapjainkat. Szeptember 30-án, a magyar népmese napja alkalmából egy tizenegy éves székely kisfiú kalauzol el Kisbaconba és Benedek Elek meséinek világába.
2022. szeptember 30., 09:342022. szeptember 30., 09:34
2022. szeptember 30., 12:012022. szeptember 30., 12:01
A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére 2005 óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a magyar népmese napját. A 163 éve született nagy mesemondó előtt tiszteleg ezen a napon a Médiatér is a tizenegy éves sepsiszentgyörgyi Fésüs Csanád Kisbaconban készült mesevideóival.
Fésüs Csanád másokat is elrepít a mesék világába • Forrás: Fésüs Árpád István
Fésüs Csanád ízig-vérig székely legényke. Szereti a kalandokat és kihívásokat, szereti a könyveket, és fontosnak tartja, hogy kortársaival is megismertesse a mesék csodálatos világát. Ebben a törekvésében, akárcsak a szerencsét próbáló mesehősök, segítőkre is talált. Így készültek el a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, Elek apó székében és íróasztalánál, a tornácán, kertjében azok a kisvideók, amelyekben Csanád meséket olvas, és amelyek a magyar népmese napján Mesemorzsák címmel indulnak útjukra mások örömére is.
– magyarázta Fésüs Árpád István, Csanád édesapja. Aztán egy baráti beszélgetés nyomán fogalmazódott meg az ötlet, hogy Elek apó kisbaconi házában olvasson fel a fiú néhány mesét kamera előtt, ezzel is népszerűsítve a meseolvasást, a magyar mesekincset.
• Forrás: Fésüs Árpád István
„Felhívtam az emlékház működtetőit, akik nagyon örvendtek és mindenben támogattak, hogy ezeket a videókat létre tudjuk hozni. Ami a meseválasztást illeti, szempont volt, hogy maximum négy percbe férjünk bele, hisz fel van gyorsulva a világ, nincs türelme az embereknek, hogy hosszasan nézzenek bizonyos tartalmakat. A válogatásban Bíró Boróka, az egyik ükunoka és Nánia Hanna segített, majd Csanád választotta ki, hogy melyeket olvasná el szívesen kamera előtt” – mondta el az édesapa. Hozzátette,
„Az elmúlt két évben én is láttam, mint szülő, hogy rengeteg időt töltenek gép előtt a gyerekek a virtuális világban, és próbálunk oda becsempészni magyar népmeséket is, hogy hátha belebotlanak a gyerekek. És ha ezáltal tíz gyerekből ketten-hárman elkezdenek olvasni, elővesznek egy-egy mesekönyvet, akkor már elértük a célunkat, amiért mindezt csináltuk. Ezeket a videókat közkinccsé tesszük, bárki számára elérhető a Fésüs Csanád YouTube-csatornán, ajánljuk óvodáknak és iskoláknak is. Mesemorzsákat hintünk el a magyar népmese napján a virtuális térben.”
Fésüs Árpád kiemelte, igyekeztek valami szépet létrehozni, új köntösbe öltöztetni Elek apó örök érvényű meséit, és
„Egy hétköznapi srác olvassa fel ezeket a meséket. Egy olyan székely legényke, aki része a jövő generációjának és értük csináljuk ezt az egészet, hogy ők is majd tudják elmondani, mint ahogy én is, hogy ezeken a meséken nőttek fel, és tudják továbbadni.”
A videók rendezője Lung László Zsolt, az operatőr Sabău Levente, a hangmérnök és vágó Nagy Szabolcs.
Bíró Boróka, Benedek Elek egyik ükunokája a szüleivel és a húgával, Bíborkával közösen működteti a kisbaconi emlékházat. Mint fogalmazott, nagy örömmel fogadták a kezdeményezést, hiszen digitális tartalommal összekapcsolni Benedek Elek meséit fontos lépés a gyerekek felé. Továbbá,
„Figyelemfelkeltő jellegük is van, jól sikerültek ezek a videók, szép a képi világuk, egy nagyszerű csapat dolgozott rajtuk. Csanád nagyon lelkesen vett részt mindebben, ő a főszereplője ennek a történetnek és az ő tolmácsolásában élnek tovább Benedek Elek meséi virtuálisan. A mostani fiatal generációt ezen a csatornán keresztül tudjuk megszólítani. Nagyon sok digitális tartalmat fogyasztanak, sok időt töltenek az online térben, és fontos, hogy ne csak egy nyomtatott könyv formájában, vagy ne csak az emlékház látogatása kapcsán találkozzanak Benedek Elekkel, hanem a virtuális térben is.”
Boróka hangsúlyozta, noha száz év alatt sokat változott a világ, Benedek Elek meséi ma is legalább annyira aktuálisak, mint abban a korban, amikor megírta, és ma is fontos az üzenetük: a jónak győzedelmeskednie kell a gonosz fölött, helyes értékrenddel rendelkezni erény, és az elesetteket, gyengéket segíteni kell.
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján az emlékház ingyenes látogatható, élőszavas mesemondás és rajzverseny-díjazás is szerepel a programban.
Elek apó íróasztalánál is olvasott fel mesét Csanád • Forrás: Fésüs Árpád István
„Fontosnak tartjuk azt is, hogy fizikailag helyben is megünnepeljük Elek apó születésnapját. Visszaemlékszem, hogy amikor kisgyerek voltam és ez a nap még nem volt a magyar népmese napjának nyilvánítva, akkor is minden évben megünnepeltük. És azt is egyre fontosabbnak tartjuk, hogy a nagyvilágban élő, magyar nyelven beszélő emberekhez eljuthasson az üzenete, akár egy virtuális mese kapcsán, akár egy Facebook-élő kapcsán. Sok ilyen programot igyekszünk szervezni, hogy nagyobb legyen Elek apó hagyatékának a hatótávolsága” – fogalmazott az ükunoka.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!