Meleg étellel a lemorzsolódás ellen – egyre több iskolában kapnak ebédet a diákok

Hargita megyében hattal nőtt a programba bekerült tanintézetek száma: a Bögözi Általános Iskola, a bélbori O. C. Tăslăuanu Általános Iskola, a csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola, a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskola, a gyergyószárhegyi Bethlen Gábor Általános Iskola, valamint a vaslábi Teodor Chindea Általános Iskola került fel a listára. Ezzel 32-re nőtt azoknak az oktatási egységeknek a száma, amelyek finanszírozást kapnak az Egészséges étkeztetés programban.

Maros megyében összesen 34 tanintézet kap pénzt étkeztetésre az oktatási tárca és a mezőgazdasági minisztérium közös programjában, ezek közül 5 újonnan került be a programba: a Havadi Általános Iskola, a Csatófalvi Általános Iskola, a Magyarbükkösi Általános Iskola, a Szászbogácsi Általános Iskola, valamint a dánosi Cornel Regman Általános Iskola.

Kovászna megyében ezúttal 8 iskolát vontak be a programba a vonatkozó rendelt szerint: a baróti Gaál Mózes Általános Iskolát, az uzoni Tatrangi Sándor Általános Iskolát, a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskolát, a vargyasi Borbáth Károly Általános Iskolát, a nagyajtai Kriza János Általános Iskolát, a sepsibodoki Henter Károly Általános Iskolát, a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskolát, valamint a kommandói Horn Dávid Általános Iskolát. Ezzel 29-re nőtt az Egészséges étkeztetés programban listázott Kovászna megyei tanintézetek száma.

A megyék többségében ez a szám idén nőtt meg jelentősen, Hargita és Maros megyében februárig 8-8, Kovászna megyében pedig 7 iskola volt a program kedvezményezettje. Emiatt ugyan nem tudtak még sok tapasztalatot gyűjteni a tanfelügyelőségeken az iskolaelhagyás visszaszorítását célzó program eredményességéről, de

Demeter Levente: ez alanyi jogon kellene járjon

„Én negatív visszajelzést még nem hallottam ezzel a programmal kapcsolatban. A tej-kifli programmal azért elég sok probléma volt, igaz, a két programot nem is lehet egy lapon említeni, mert az egyik tízórait, ez pedig ebédet biztosít.

– mondta a programról Demeter Levente. Hargita megye főtanfelügyelője gyerekei által is képet alkothat az ebéd minőségéről, hiszen – amint arról beszámolt – gyermekei ugyan nem olyan iskolába járnak, amely részese a programnak, de attól a cégtől kapják az ebédet, amely az iskoláknak is szállít, és ízlik nekik.

– mondta kérdésünkre Demeter Levente, de hozzáfűzte azt is, hogy véleménye szerint ez a program a különböző pénzügyi juttatásokkal – például a szociális ösztöndíjjal – együtt fogja visszaszorítani az iskolaelhagyás mértékét. Ő ugyanakkor abban is bízik, hogy minden iskolára kiterjeszti az oktatási tárca az étkeztetési programot.

– fogalmazott, emlékeztetve, hogy az önálló jogi személyiséggel rendelkező 140 Hargita megyei tanintézmény közül jelenleg 32 része a programnak.

– mondta. Azokba az iskolákba, ahol már működik az étkeztetés,

Vannak ugyanakkor olyan oktatási egységek is, ahol az élelmiszercsomagok mellett döntöttek – tudtuk meg Antal Levente Mihálytól.

– mondta a helyettes főtanfelügyelő, aki szerint jelenleg jórészt a tantermekben étkeznek a diákok.

Sok pozitív tapasztalat és egy negatív tényező

A korábbi, tél végi bővítés során a programba bekerült iskolák nagy részében még nem tudták elindítani az étkeztetést, ugyanis amelyek a diáklétszám alapján nagyobb összegeket kaptak e célra, ott még nem járt le a közbeszerzési eljárás – tudtuk meg Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelőtől.

Amint arról a programért felelős tanfelügyelő, Zágoni Imola tájékoztatott,

Többségükben élelmiszercsomagot kaptak a tanulók. Az egyetlen gondot a nehézkesen zajló közbeszerzési eljárások jelentik, illetve az, hogy késve indult az országos program, ami a versenytárgyalások kiírását is késleltette. Ez miatt

– tudtuk meg a tanfelügyelőtől.

„A többitől körlevélben megkérdeztem és azt írták, hogy folyamatban van a licit, és valószínűleg május 8-tól fog elindulni a legtöbbjükben a program, amikor visszajövünk a vakációról” – fogalmazott.

Az iskolák egyébként a szaktárca által meghatározott kritériumrendszer alapján kerülhetnek be a programba, és a hátrányt jelentő szempontok alapján érhetnek el magasabb pontszámokat.

Annál nagyobb pontszámot kapnak, minél rosszabbak a mutatóik:

• például az iskolaelhagyás mértékét, a képességfelmérő vizsgán ötösnél kisebb eredményt elérő diákok számát,

• a negyedik osztály végén történő felmérésen az országos átlagnál kisebb jegyet elérő tanulók számát,

• a sajátos nevelési igényű napközisek számát tükröző mutatóik,

• de az is magasabb pontszámot eredményez, ha elszigetelt településen működik az érintett oktatási egység

– tudtuk meg Zágoni Imolától.