
Munka van, csak sokszor nincs aki elvégezze. Nem találkozik a kereslet a kínálattal? Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Hiába az egyre nagyobb munkaerőhiány, sok munkáltató továbbra sem ajánl minimálbérnél többet. Közben a munkaerő-elhelyező ügynökség próbálja felkutatni a potenciális munkaerőt, de a képzések iránt nem mutatkozik túl nagy érdeklődés.
2019. január 23., 14:242019. január 23., 14:24
2019. január 23., 14:292019. január 23., 14:29
Egyetlen munkaszerződést sem kötöttek a december végén Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán megszervezett állásbörzék után, pedig nemcsak háromszéki, hanem Brassó megyei cégek is érdeklődtek – osztotta meg tapasztalatait keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Mint részletezte,
Az intézményvezető ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy bár továbbra is nagy a munkaerőhiány, a munkaadók mégsem ajánlanak több pénzt,
Ráadásul általában szakképzetlenként alkalmaznának, még abban az esetben is, ha az állás betöltéséhez szükség van szakértelemre. Kelemen Tibor sokatmondó adatnak tartja, hogy az ügynökségen keresztül az elmúlt évben alkalmazott munkanélküliek 40 százalékát szakképzetlenként, minimálbérrel vették fel.
Másrészt a munkavállalók is egyre nagyobb elvárásokat fogalmaznak meg,
Ezzel párhuzamosan a külföldi munkalehetőség iránt is csökkent az érdeklődés, tavaly mindössze száz háromszékit vettek nyilvántartásba, akik az EURES Európai Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül vállaltak volna munkát, a többségük mezőgazdasági munkára jelentkezett, és közülük is mindössze hatan kötöttek szerződést. Ez a lehetőség bonyolultabb, általában az állásinterjút a déli megyékben tartják, ahol ezer jelentkező is van, de biztosított, törvényes munkavállalói státust szavatol – avatott be a részletekbe a szakember.
A munkaerő-elhelyező ügynökség közben minden követ megmozgat, hogy újabb potenciális munkavállalókat azonosítson be. Részt vesznek például a Humánerőforrás Operatív Program (POCU) keretén belül megvalósuló INTESPO-projektben, s ennek keretében megpróbálják felkutatni a 25 évnél fiatalabb munkanélkülieket, akik a munkaügyi nyilvántartásokban sem szerepelnek. Mint az igazgató elmondta, nehézkesen indul a program, hiszen
Kovászna megyében a népességnyilvántartó hivatal, a tanfelügyelőség, és a polgármesteri hivatalok adatbázisát összevetve, mintegy 4000 ilyen fiatalt azonosítottak, most megpróbálják megkeresni, nyilvántartásba venni őket. Eddig Gelencén jártak, a nagyközségben 77 meghívót küldtek ki az érintetteknek, ám közülük csak öt jelent meg a találkozón, és kiderült, hárman időközben már találtak munkát. A többség viszont külföldön dolgozik, vagy kéreget.
A program még három évig tart, így abban bíznak, sikerül mind a 4000 beazonosított fiatallal felvenni a kapcsolatot, és egy részüket be is tudják vonni a munkaerőpiacra. Ez amúgy azt jelenti, hogy naponta 6-7 személyt kellene nyilvántartásba venniük, ezt az ütemet azonban egyelőre nem sikerül tartani. Nehézséget okoz, hogy az irataikat is be kell gyűjteni – ezt úgy próbálják áthidalni, hogy már a helyszínre visznek iratmásolót és szkennert.
A munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában jelenleg 723 munkanélküli fiatal szerepel, közülük 700 nehezen vagy nagyon nehezen alkalmazható, elsősorban azért, mert még a nyolc osztályt sem végezték el.
Közben az inasképzés keretében lehetne tapasztalatot szerezni, hogy később esély nyíljon szakmabeliként nagyobb fizetésért elhelyezkedni, a lehetőség iránt nemigen mutatkozik érdeklődés. Mint Kelemen Tibor kiemelte, gond van a mentalitással, a hozzáállással,
Ezért a többség inkább elméleti iskolákban tanul, ezáltal viszont nem szerez képesítést, szakértelmet, és végül nehezebben talál jól fizetett munkát.
Idén több ágazatban is próbálkoznak, egy sepsiszentgyörgyi pékség alkalmazott két inast, és felvették a kapcsolatot a nagybaconi közbirtokossággal, abban bízva, hogy az állattenyésztésben, fakitermelésben, növénytermesztésben is sikerül inasokat foglalkoztatni. A bibarcfalvi borvíztöltő öt inas alkalmazására kötött szerződést, ők szalagmunkát végeznek és tanulnak. Kelemen Tibor szerint
Ugyanakkor azok a vállalkozások, melyek inasokat alkalmaznak, kérhetik a 2250 lejes foglalkoztatási támogatást, tehát gyakorlatilag az állam pénzén jutnak munkaerőhöz.
Román nyelvű kommunikációra tanítanak
Országos szinten új felnőttképző tanfolyamokat indítanak: román nyelvű kommunikációra és számolni tanítják a munkanélkülieket. Mint Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója rámutatott, ezt nem a magyarok lakta megyékre találták ki, hanem országosan, hiszen a román anyanyelvűeknek is gondot jelent, hogy nem tudnak megfelelően kommunikálni. A képzés programja ugyan egységes, viszont a szakember szerint az oktatónak lesz lehetősége, hogy a magyar anyanyelvűek számára azt a tudásukhoz, és az igényeikhez igazítsa. Hangsúlyozta, sokat jelent egy állásinterjún, hogy a munkavállaló el tudja mondani, melyek a képességei, és meg tudja fogalmazni az elvárásait. Példaként említette, hogy Bölön községben megüresedett a postás állás, és bár a környékről 200 munkanélkülit mozgósítottak, egy sem került, aki alkalmasnak bizonyult volna, vagy vállalta volna a munkát, ami bár megerőltető, de viszonylag jól meg is fizetik. A posta pedig még azt is elfogadta volna, hogy nyolc osztályt végzett személyt alkalmaz, de így sem akadt megfelelő jelentkező.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
5 hozzászólás