Ebben a szerződésben meg kell jelölniük a jövedelmük mértékét, és ennek az összegnek az egy százalékát kell befizetniük havonta biztosításként. A megjelölhető minimális összeg az országos bruttó minimálbér. A felső határérték korábban 12 havi minimálbér volt, ezt a betegség miatt járó betegszabadságok esetében 2021-ben lecsökkentették 3 havi minimálbérre, a szülési szabadságokra vonatkozóan viszont nem történt módosítás egészen e hónapig. A minap azonban egy sürgősségi kormányrendelettel

Négy hónapra 120 ezer lej

„Nagyon nagy összegeket kaptak. Ez önmagában is problémát jelentett, de az is, hogy a befizetett összeghez képest – ami 360 lej havonta – aránytalanul sok pénzt kaptak. Ezt hivatott ez a sürgősségi kormányrendelet, ami márciusban jelent meg, helyretenni. Vagyis ebben az esetben is megszűnik az a kivétel, hogy a minimálbér tizenkétszeresére lehet szerződést kötni. Tehát ha ma valaki jön hozzánk és szerződést köt, akkor minimum 3000, maximum 9000 lejt jelölhet meg havi jövedelemként, ennek az egy százalékát kell befizesse havonta, és

Az is egy szép összeg szerintem” – fogalmazott a változásról Duda Tihamér.

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója egy példával elmagyarázta az eddigi aránytalanságokat is. Ha egy várandós nő a szülést megelőzően hat hónapig a minimálbér tizenkétszerese után fizetett betegszabadság-biztosítást az egyéni szerződésben foglaltaknak megfelelően, akkor – a jelenlegi értékekkel számolva – havonta 360 lejébe került a biztosítás, ám cserébe a 36 ezer lejnek a 85 százalékát kapta meg szülési táppénzként egy hónapra. A szülési szabadság legfeljebb 126 napos lehet, azaz négy hónap, elosztva a szülés előtti és utáni időszakra.

„Van egy arány, ami alapján ezt ki lehet venni, de akkor is négy hónapról beszélünk, és ha havi 30 ezer lejről beszélünk, akkor az négy hónapra 120 ezer lej, ami nagyon-nagyon sok volt, és teljesen aránytalan. Ezt próbálták helyrehozni, tulajdonképpen ez a lényeges változás, amit a sürgősségi kormányrendelet hoz” – fogalmazott Duda Tihamér.

Mi történik a meglévő, aktív szerződésekkel?

„Felmerül a kérdés, hogy mi történik azokkal, akik már korábban megkötöttek egy ilyen szerződést? Velük június elsejéig egy szerződésmellékletet fogunk megkötni, amiben lehozzuk az említett plafont, tehát a maximális értéket három minimálbér összegére. Ellenben a jogaik június végéig nem változnak, tehát

– magyarázta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. Duda Tihamér ugyanakkor kérdésünkre azt is elmondta, hogy az új szerződésekre már az új szabályok vonatkoznak majd, tehát amint a sürgősségi kormányrendelet megjelenik a Hivatalos Közlönyben, már csak a minimálbér háromszorosa kerülhet be a szerződésekbe a havi jövedelem maximális értékeként.

Megyei és országos adatok

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a megyében tavaly 7 059 590 lejt fizettek ki az Egységes Egészségbiztosítási Alapból (FNUASS) az egyéni betegszabadság-biztosítással rendelkezők beteg- és szülési szabadságaira. Az összegnek a nagy részét – mintegy 86 százalékát –, azaz 6 118 645 lejt a szülési szabadságokra kifizetett összegek teszik ki. Január végén összesen 221 ilyen biztosítási szerződéssel rendelkezett a megyei egészségbiztosítási pénztár, ezek közül 109 vonatkozott a betegszabadságokra, 82 a szülési szabadságokra, 16 pedig mindkettőre.

Az országos adatokból egy egyszerű számítás alapján megállapítható, hogy az elmúlt évben átlagban 44 ezer lejt kaptak a szülési szabadságra az egyéni biztosítási szerződéssel rendelkezők. Azok körében, akik a maximális értéket jelölték meg jövedelemként, ez az átlagérték meghaladta a 46 ezer lejt. Ebből az összegből normális esetben ugyan levonták a társadalombiztosítási járulékokat, de azok, akik valamilyen okból mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, arról sem kellett lemondjanak.

Az elmúlt három év adataiból kitűnik az is, hogy 2021, tehát az utolsó vonatkozó törvénymódosítás óta országszerte megháromszorozódott az ilyen szülési szabadságokra kifizetett pénzek összege, ami tavaly már a hatszorosa volt a betegszabadságokra kifizetett összértéknek. Utóbbira részben az a magyarázat, hogy

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataiból az is kiderül, hogy az egyéni biztosítási szerződésekre vonatkozó kérelmek többsége a szülési szabadságra vonatkozik, a biztosítási érték pedig a legtöbb esetben a maximális értékben van megjelölve ezekben, úgy, hogy az egészségbiztosításra vonatkozó egyéni szerződések többségében egy minimálbér szerepel jövedelemként. Ez azt feltételezi, hogy

Egyébként tavaly valamivel több mint 216 millió lejt fizettek ki országszerte a beteg- és szülési szabadságokra vonatkozó egyéni szerződések után, ennek a nagy részét, több mint 184 millió lejt 4192 személy kapott meg szülési szabadságra járó táppénzként. A betegszabadságokra 3180 személy összesen 31 millió lejt kapott az egyéni biztosítási szerződése után.