Négy hónap alatt akár egy fél lakás árát is megkaphatták táppénzként azok, akik a maximális jövedelmi értéket megjelölve kötöttek egyéni biztosítást a szülési szabadságra. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Összesen 2160 lej fél év alatt történő befizetésével, négy hónapra akár 120 ezer lejt is kaphattak az Egységes Egészségbiztosítási Alapból (FNUASS) a szülési szabadság idejére azok, akik egyénileg kötöttek erre szerződést, és abban a megengedett érték maximumát, azaz 12 havi minimálbérrel megegyező összeget jelöltek meg havi jövedelmükként. Ezt a felső határértéket korlátozza e hónaptól az állam, ugyanis sokan aránytalanul sok pénzt kaptak a szülési szabadság idejére.
2023. március 27., 08:032023. március 27., 08:03
Az intézkedés azokat érinti, akik egyéni munkaszerződés hiányában maguk kötöttek betegszabadság-biztosítási szerződést az egészségbiztosítási pénztárral. Ők többnyire valamilyen független tevékenységből valósítanak meg jövedelmet, például egyéni, családi vállalkozást működtetnek. Az esetleges betegszabadság vagy szülési szabadság idejére ők
Ebben a szerződésben meg kell jelölniük a jövedelmük mértékét, és ennek az összegnek az egy százalékát kell befizetniük havonta biztosításként. A megjelölhető minimális összeg az országos bruttó minimálbér. A felső határérték korábban 12 havi minimálbér volt, ezt a betegség miatt járó betegszabadságok esetében 2021-ben lecsökkentették 3 havi minimálbérre, a szülési szabadságokra vonatkozóan viszont nem történt módosítás egészen e hónapig. A minap azonban egy sürgősségi kormányrendelettel
„Nagyon nagy összegeket kaptak. Ez önmagában is problémát jelentett, de az is, hogy a befizetett összeghez képest – ami 360 lej havonta – aránytalanul sok pénzt kaptak. Ezt hivatott ez a sürgősségi kormányrendelet, ami márciusban jelent meg, helyretenni. Vagyis ebben az esetben is megszűnik az a kivétel, hogy a minimálbér tizenkétszeresére lehet szerződést kötni. Tehát ha ma valaki jön hozzánk és szerződést köt, akkor minimum 3000, maximum 9000 lejt jelölhet meg havi jövedelemként, ennek az egy százalékát kell befizesse havonta, és
Az is egy szép összeg szerintem” – fogalmazott a változásról Duda Tihamér.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója egy példával elmagyarázta az eddigi aránytalanságokat is. Ha egy várandós nő a szülést megelőzően hat hónapig a minimálbér tizenkétszerese után fizetett betegszabadság-biztosítást az egyéni szerződésben foglaltaknak megfelelően, akkor – a jelenlegi értékekkel számolva – havonta 360 lejébe került a biztosítás, ám cserébe a 36 ezer lejnek a 85 százalékát kapta meg szülési táppénzként egy hónapra. A szülési szabadság legfeljebb 126 napos lehet, azaz négy hónap, elosztva a szülés előtti és utáni időszakra.
„Van egy arány, ami alapján ezt ki lehet venni, de akkor is négy hónapról beszélünk, és ha havi 30 ezer lejről beszélünk, akkor az négy hónapra 120 ezer lej, ami nagyon-nagyon sok volt, és teljesen aránytalan. Ezt próbálták helyrehozni, tulajdonképpen ez a lényeges változás, amit a sürgősségi kormányrendelet hoz” – fogalmazott Duda Tihamér.
„Felmerül a kérdés, hogy mi történik azokkal, akik már korábban megkötöttek egy ilyen szerződést? Velük június elsejéig egy szerződésmellékletet fogunk megkötni, amiben lehozzuk az említett plafont, tehát a maximális értéket három minimálbér összegére. Ellenben a jogaik június végéig nem változnak, tehát
– magyarázta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója. Duda Tihamér ugyanakkor kérdésünkre azt is elmondta, hogy az új szerződésekre már az új szabályok vonatkoznak majd, tehát amint a sürgősségi kormányrendelet megjelenik a Hivatalos Közlönyben, már csak a minimálbér háromszorosa kerülhet be a szerződésekbe a havi jövedelem maximális értékeként.
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a megyében tavaly 7 059 590 lejt fizettek ki az Egységes Egészségbiztosítási Alapból (FNUASS) az egyéni betegszabadság-biztosítással rendelkezők beteg- és szülési szabadságaira. Az összegnek a nagy részét – mintegy 86 százalékát –, azaz 6 118 645 lejt a szülési szabadságokra kifizetett összegek teszik ki. Január végén összesen 221 ilyen biztosítási szerződéssel rendelkezett a megyei egészségbiztosítási pénztár, ezek közül 109 vonatkozott a betegszabadságokra, 82 a szülési szabadságokra, 16 pedig mindkettőre.
Az országos adatokból egy egyszerű számítás alapján megállapítható, hogy az elmúlt évben átlagban 44 ezer lejt kaptak a szülési szabadságra az egyéni biztosítási szerződéssel rendelkezők. Azok körében, akik a maximális értéket jelölték meg jövedelemként, ez az átlagérték meghaladta a 46 ezer lejt. Ebből az összegből normális esetben ugyan levonták a társadalombiztosítási járulékokat, de azok, akik valamilyen okból mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól, arról sem kellett lemondjanak.
Az elmúlt három év adataiból kitűnik az is, hogy 2021, tehát az utolsó vonatkozó törvénymódosítás óta országszerte megháromszorozódott az ilyen szülési szabadságokra kifizetett pénzek összege, ami tavaly már a hatszorosa volt a betegszabadságokra kifizetett összértéknek. Utóbbira részben az a magyarázat, hogy
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adataiból az is kiderül, hogy az egyéni biztosítási szerződésekre vonatkozó kérelmek többsége a szülési szabadságra vonatkozik, a biztosítási érték pedig a legtöbb esetben a maximális értékben van megjelölve ezekben, úgy, hogy az egészségbiztosításra vonatkozó egyéni szerződések többségében egy minimálbér szerepel jövedelemként. Ez azt feltételezi, hogy
Egyébként tavaly valamivel több mint 216 millió lejt fizettek ki országszerte a beteg- és szülési szabadságokra vonatkozó egyéni szerződések után, ennek a nagy részét, több mint 184 millió lejt 4192 személy kapott meg szülési szabadságra járó táppénzként. A betegszabadságokra 3180 személy összesen 31 millió lejt kapott az egyéni biztosítási szerződése után.
A megszorítások miatt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatta beruházások közül a legfontosabbal, a megyeháza felújításával versenyt futnak az idővel – vázolta a helyzetet a Hargita megyei tanács elnöke, Bíró Barna Botond.
Ilie Bolojan hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.
Elutasította hétfőn a szenátus 40 támogató és a 82 ellenszavazattal a Daniel David oktatási miniszter elleni ellenzéki egyszerű indítványt.
Idén eddig közel 280 tűzesethez riasztották a Hargita megyei tűzoltóságot, azonban leggyakrabban a rohammentőknek (SMURD) kellett beavatkozniuk, több mint kétezer esetben vonultak helyszínre segíteni.
Teljes gázzal, mindenféle körültekintés nélkül mentek be az útkereszteződésbe a fiatalok egy motorral, ahol egy autó érkezett. Borulás lett a vége, de szerencsés kimenetelű.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.
Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.
szóljon hozzá!