
Szebb napokat is megért a tornyos ház, amelynek felújítását már az idén el szeretnék kezdeni
Fotó: Boda L. Gergely
A Maroson átívelő hídhoz közel, a folyó partján áll az 1910-ben, Bernády György által építtetett ház, az egykori vízművek karbantartó műhelyének helyt adó épület, amely őrzi még hajdani szépségét, annak ellenére, hogy az ott lakók nem nagyon adnak a külcsínre. A Vásárhelyi Hírlap utánajárt annak, hogy ki a tulajdonosa a háznak, kik laknak benne, és milyen jövő vár rá.
2017. május 15., 15:462017. május 15., 15:46
2017. május 15., 15:472017. május 15., 15:47
Sokan megcsodálják a Maros-parti házat, azok közül, akik gyalogosan kelnek át a Maros-hídon, vagy vasárnap délelőttönként az ócskapiacra tartanak, illetve a híd alatt, a környéken parkolnak. Viszont kellemetlen élményben többen is részesültek, ugyanis nem ritka, hogy kiszól valaki a kapun, veszekszik azokkal, akik a közelben haladnak el, esetleg meg is fenyegeti őket.
Szecessziós jellegénél fogva is felkelti az érdeklődő figyelmét a ház, amelynek homlokzatán egykor márványtábla adta hírül, hogy
A tábla egyszer csak eltűnt a házról – tudtuk meg Törzsök Sándortól, az akkori vízművek jogutódja, az Aquaserv munkatársától, aki elmondta, hogy a márványtáblát az 1970-es árvizet követően szerelték le, és megfordítva a közelben álló kaszárnya homlokzatára szerelték: azoknak a román katonáknak a nevét vésték bele, akik életük kockáztatásával a marosvásárhelyi civileket mentették.
Az épület a Maroson túli vízművekhez tartozott a múlt században, annak pincéjéből vezetett az alagút át a folyó alatt, illetve szolgálati lakásként működött a pince fölötti része – tudtuk meg Pál-Antal Sándor történésztől, aki az egykori városi vízművek múltját kutatja. A házról nem lehet sok mindent tudni, azon kívül, hogy Bernády ezt is megjelöltette egy márványtáblával, akárcsak a többi olyan középületet, amelyet a polgármestersége idején építtetett. Nem maradt fenn egyéb, sem a tervezőjéről, sem arról, hogy kik lakták vagy kik dolgoztak benne.
Oniga Erika művészettörténész érdeklődésünkre elmondta, annyit tud, hogy csatornaházként vagy csatornaőrházként volt nyilvántartva, és úgy tűnik, hogy 1910-ben tervezték és építették.
„Elképzelhetőnek tartom, hogy nem maradt fenn róla sok irat, vagy eleve nem is létezett, hiszen csupán egy kis része, tartozéka a vízműveknek, amely egy komplex, hatalmas létesítmény” – magyarázta a művészettörténész.
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyiek közül sokan – tévesen – még most is úgy tudják, hogy az a város egyik vámháza volt. Holott a Maros túloldalán álló kutakból onnan pumpálták át az ivóvizet a városnak.
De hogy az milyen volt igazából, arra már senki nem emlékszik, az sem tudható, hogy még létezik-e, – pedig jó volna mindezt tisztázni végre – vallják a történészek.
A környék az 1920-as évek legelején kezdett kiépülni, akkoriban építették a közeli huszárlaktanyát is, illetve egy játékgyárat a közelbe. A Maros-hídról nevezték el az utcát Híd utcának, hiszen ott állt a régi fahíd, amely fölé felhúzták a mai nagy hidat. A teljes romlás az új híd építésekor kezdődött el igazából, hiszen a munkálatok nem kímélték a hídfőnél álló házat, amely időközben funkcióját veszítette, a vízvezetékeket felújították, a technológiát korszerűsítették. Lerakatot működtettek benne, többek közt oxigénpalackokat tároltak ott.
Ottjártunkkor zárt kapu és hangos kutyaugatás fogadott. Noha szerettünk volna a lakókkal beszélni, sem kiabálásra, sem kopogtatásra nem nyitott ajtót senki.
A ház nem tartozik a polgármesteri hivatal felügyelete alá – bár ezzel kapcsolatban is keringenek úgynevezett városi legendák. „Többen is kinézték maguknak, szerették volna megkapni szociális lakásnak, illetve bérleti szerződéssel családi vállalkozásuk számára” – magyarázta érdeklődésünkre egy marosvásárhelyi lakos, aki szintén szemet vetett rá, de „valami miatt” nem jutott hozzá.
Fotó: Boda L. Gergely
A városházán, illetve a Locativ Rt. lakásgazdálkodási hivatalnál annak néztünk utána, hogy kinek a tulajdonát képezi. Ovidiu Moldovan, a Locativ igazgatója érdeklődésünkre megerősítette, nem a városháza rendelkezik felette, éppen ezért sem bérbe, sem szociális lakásnak nem adhatja oda senkinek, ahogy sem az állapotáért, sem a jövőjét illetően nem vállalhat felelősséget érte.
a benne lakó család pedig jelenleg törvénytelen módon használja.
Mint kiderült a Kossuth Lajos (Călăraşilor) utca 126. szám alá telekelt ingatlan szolgálati lakás, amelyben 1993 óta lakik a bérlő, ám a bérleti szerződése 2007 februárjában megszűnt. A lakó nincs munkaviszonyban a vállalattal, ebből kifolyólag nem áll jogában ott lakni, vagy újabb bérleti szerződést kötni. Ennek ellenére ott maradt beteg gyermekével együtt, a vállalat ugyanis humánus meggondolásból nem költöztette ki, hogy ne maradjon hajléktalan, amíg nem oldja meg lakhatási problémáját.
Azt is megtudtuk, hogy a múlt év októberében az Aquaserv a helyi rendőrséggel közösen takarítási akciót szervezett az udvaron, illetve a környéken, mivel az tele volt hulladékkal. Az ott lakó hölgy ugyanis nem tartotta tiszteletben a tisztaságra vonatkozó szabályokat, mindenfélével telehordta az udvart, ami tűzveszélyessé tette a környéket. A takarításra, az összegyűjtött hulladék elhordására felszólítást kapott a rendőrség mellett a tűzoltóktól és a közegészségügyiektől, ennek ellenére nem volt hajlandó eleget tenni a felszólításnak.
Múlt év decemberében felújították az épület tetőszerkezetét. „Naponta közelharcot kellett vívni az ott lakó hölggyel, hiszen folyamatosan fenyegette a munkásokat” – mondta egy ott dolgozó személy, aki többször is megpróbálta meggyőzni az illegális bérlőt arról, hogy a tetőcsere nem ellene történik, hanem azért, hogy az épület állaga ne romoljon tovább.
A 2017-es esztendő a felújítás évének ígérkezik – tudtuk meg az Aquaserv sajtószóvivőjétől, Tomulețiu Nicutól, aki elmondta, a benne lakó jogosult a polgármesteri hivatal által biztosított szociális lakásra. Miután elköltözik, hozzá is kezdenek a renováláshoz – mondta a szóvivő.
Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.
A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.
Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.
Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.
Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.
Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.
A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
szóljon hozzá!