
Szebb napokat is megért a tornyos ház, amelynek felújítását már az idén el szeretnék kezdeni
Fotó: Boda L. Gergely
A Maroson átívelő hídhoz közel, a folyó partján áll az 1910-ben, Bernády György által építtetett ház, az egykori vízművek karbantartó műhelyének helyt adó épület, amely őrzi még hajdani szépségét, annak ellenére, hogy az ott lakók nem nagyon adnak a külcsínre. A Vásárhelyi Hírlap utánajárt annak, hogy ki a tulajdonosa a háznak, kik laknak benne, és milyen jövő vár rá.
2017. május 15., 15:462017. május 15., 15:46
2017. május 15., 15:472017. május 15., 15:47
Sokan megcsodálják a Maros-parti házat, azok közül, akik gyalogosan kelnek át a Maros-hídon, vagy vasárnap délelőttönként az ócskapiacra tartanak, illetve a híd alatt, a környéken parkolnak. Viszont kellemetlen élményben többen is részesültek, ugyanis nem ritka, hogy kiszól valaki a kapun, veszekszik azokkal, akik a közelben haladnak el, esetleg meg is fenyegeti őket.
Szecessziós jellegénél fogva is felkelti az érdeklődő figyelmét a ház, amelynek homlokzatán egykor márványtábla adta hírül, hogy
A tábla egyszer csak eltűnt a házról – tudtuk meg Törzsök Sándortól, az akkori vízművek jogutódja, az Aquaserv munkatársától, aki elmondta, hogy a márványtáblát az 1970-es árvizet követően szerelték le, és megfordítva a közelben álló kaszárnya homlokzatára szerelték: azoknak a román katonáknak a nevét vésték bele, akik életük kockáztatásával a marosvásárhelyi civileket mentették.
Az épület a Maroson túli vízművekhez tartozott a múlt században, annak pincéjéből vezetett az alagút át a folyó alatt, illetve szolgálati lakásként működött a pince fölötti része – tudtuk meg Pál-Antal Sándor történésztől, aki az egykori városi vízművek múltját kutatja. A házról nem lehet sok mindent tudni, azon kívül, hogy Bernády ezt is megjelöltette egy márványtáblával, akárcsak a többi olyan középületet, amelyet a polgármestersége idején építtetett. Nem maradt fenn egyéb, sem a tervezőjéről, sem arról, hogy kik lakták vagy kik dolgoztak benne.
Oniga Erika művészettörténész érdeklődésünkre elmondta, annyit tud, hogy csatornaházként vagy csatornaőrházként volt nyilvántartva, és úgy tűnik, hogy 1910-ben tervezték és építették.
„Elképzelhetőnek tartom, hogy nem maradt fenn róla sok irat, vagy eleve nem is létezett, hiszen csupán egy kis része, tartozéka a vízműveknek, amely egy komplex, hatalmas létesítmény” – magyarázta a művészettörténész.
Fotó: Boda L. Gergely
A marosvásárhelyiek közül sokan – tévesen – még most is úgy tudják, hogy az a város egyik vámháza volt. Holott a Maros túloldalán álló kutakból onnan pumpálták át az ivóvizet a városnak.
De hogy az milyen volt igazából, arra már senki nem emlékszik, az sem tudható, hogy még létezik-e, – pedig jó volna mindezt tisztázni végre – vallják a történészek.
A környék az 1920-as évek legelején kezdett kiépülni, akkoriban építették a közeli huszárlaktanyát is, illetve egy játékgyárat a közelbe. A Maros-hídról nevezték el az utcát Híd utcának, hiszen ott állt a régi fahíd, amely fölé felhúzták a mai nagy hidat. A teljes romlás az új híd építésekor kezdődött el igazából, hiszen a munkálatok nem kímélték a hídfőnél álló házat, amely időközben funkcióját veszítette, a vízvezetékeket felújították, a technológiát korszerűsítették. Lerakatot működtettek benne, többek közt oxigénpalackokat tároltak ott.
Ottjártunkkor zárt kapu és hangos kutyaugatás fogadott. Noha szerettünk volna a lakókkal beszélni, sem kiabálásra, sem kopogtatásra nem nyitott ajtót senki.
A ház nem tartozik a polgármesteri hivatal felügyelete alá – bár ezzel kapcsolatban is keringenek úgynevezett városi legendák. „Többen is kinézték maguknak, szerették volna megkapni szociális lakásnak, illetve bérleti szerződéssel családi vállalkozásuk számára” – magyarázta érdeklődésünkre egy marosvásárhelyi lakos, aki szintén szemet vetett rá, de „valami miatt” nem jutott hozzá.
Fotó: Boda L. Gergely
A városházán, illetve a Locativ Rt. lakásgazdálkodási hivatalnál annak néztünk utána, hogy kinek a tulajdonát képezi. Ovidiu Moldovan, a Locativ igazgatója érdeklődésünkre megerősítette, nem a városháza rendelkezik felette, éppen ezért sem bérbe, sem szociális lakásnak nem adhatja oda senkinek, ahogy sem az állapotáért, sem a jövőjét illetően nem vállalhat felelősséget érte.
a benne lakó család pedig jelenleg törvénytelen módon használja.
Mint kiderült a Kossuth Lajos (Călăraşilor) utca 126. szám alá telekelt ingatlan szolgálati lakás, amelyben 1993 óta lakik a bérlő, ám a bérleti szerződése 2007 februárjában megszűnt. A lakó nincs munkaviszonyban a vállalattal, ebből kifolyólag nem áll jogában ott lakni, vagy újabb bérleti szerződést kötni. Ennek ellenére ott maradt beteg gyermekével együtt, a vállalat ugyanis humánus meggondolásból nem költöztette ki, hogy ne maradjon hajléktalan, amíg nem oldja meg lakhatási problémáját.
Azt is megtudtuk, hogy a múlt év októberében az Aquaserv a helyi rendőrséggel közösen takarítási akciót szervezett az udvaron, illetve a környéken, mivel az tele volt hulladékkal. Az ott lakó hölgy ugyanis nem tartotta tiszteletben a tisztaságra vonatkozó szabályokat, mindenfélével telehordta az udvart, ami tűzveszélyessé tette a környéket. A takarításra, az összegyűjtött hulladék elhordására felszólítást kapott a rendőrség mellett a tűzoltóktól és a közegészségügyiektől, ennek ellenére nem volt hajlandó eleget tenni a felszólításnak.
Múlt év decemberében felújították az épület tetőszerkezetét. „Naponta közelharcot kellett vívni az ott lakó hölggyel, hiszen folyamatosan fenyegette a munkásokat” – mondta egy ott dolgozó személy, aki többször is megpróbálta meggyőzni az illegális bérlőt arról, hogy a tetőcsere nem ellene történik, hanem azért, hogy az épület állaga ne romoljon tovább.
A 2017-es esztendő a felújítás évének ígérkezik – tudtuk meg az Aquaserv sajtószóvivőjétől, Tomulețiu Nicutól, aki elmondta, a benne lakó jogosult a polgármesteri hivatal által biztosított szociális lakásra. Miután elköltözik, hozzá is kezdenek a renováláshoz – mondta a szóvivő.
A kemény tél és a jelentős mennyiségű csúszásgátló anyag alaposan próbára tette Székelyudvarhely útjait. Míg a kövezett utcákban az esővíz vájt magának mély medreket, az aszfaltozott felületeken a fagy és az olvadás váltakozása okozott jelentős károkat.
Átlátható, következetes és diszkriminációmentes eljárást kér a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román hatóságoktól március 10-i marosvásárhelyi felvonulásával kapcsolatban, amelyet a székely szabadság napja alkalmából tartanak meg.
Tulcea megye északi részének lakói szerdán 18 óra 15 perc körül Ro-Alert riasztást kaptak az orosz-ukrán háborúval összefüggésben.
A Declic Közösség szerdán több mint 62 ezer aláírást tartalmazó petíciót nyújtott be az egészségügyi minisztériumhoz, amelyben az elektronikus cigaretták használatának betiltását sürgetik valamennyi zárt légterű nyilvános helyeken.
A mezőgazdasági minisztérium törvénytervezetet dolgoz ki valamennyi agrár-élelmiszeripari termék kereskedelmi árrésének automatikus korlátozásáról arra az esetre, ha az infláció meghaladja az 5-6 százalékot – jelentette be az agrárminiszter.
A polgármesterek és a megyei tanácselnökök kétfordulós megválasztását bevezető törvénytervezetet iktatott szerdán a parlamentben a Románok Egyesüléséért Szövetsége (AUR).
Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.
A mezőgazdasági minisztérium jogszabálymódosításra készül annak érdekében, hogy az EU-ból Romániába érkező fagyasztott sertéshúst ne lehessen friss húsként feltüntetve értékesíteni – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A közigazgatási reformról szóló sürgősségi rendelet hamarosan megjelenik a Hivatalos Közlönyben – jelentette be szerdán a Facebook-oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Több mint 50 alkalommal riasztották a Hargita megyei hivatásos tűzoltókat február 20–24. között. A bevetések főként elsősegélynyújtási feladatokat jelentettek.
szóljon hozzá!