Megemlékeztek az öt éve történt tragédiáról

Fotó: Pál Gábor

Augusztus 22-én, vasárnap délben kisebb csoport gyűlt össze Székelyszentléleken, a 2005. augusztus 23-ai árvíz áldozataiért felállított szobornál. Szavalatokkal, énekekkel, valamint a polgármesterek és az egyház képviselőinek felszólalásával emlékeztek a szomorú tragédiára, amely egész Udvarhelyszéket, de különösképp a Nyikó mentét érintette.

Pál Gábor

2010. augusztus 22., 20:362010. augusztus 22., 20:36

2010. augusztus 23., 15:202010. augusztus 23., 15:20

Fotó: Pál Gábor

Öt éve annak, hogy a természet fájdalmas sebeket okozott a környékbeli településeken. Egy hirtelen jött felhőszakadást áradások követtek, elöntve több települést is – összesen 16 emberi áldozatot követelt az árvíz. Vasárnap délben erre a tragédiára emlékeztek. Templomozás után a környék településeiről mintegy szász személy gyűlt össze a szentléleki emlékmű előtt.

Elsőként Farkaslaka polgármestere szólalt fel, Albert Mátyás beszédében hangoztatta, hogy erre a szomorú tragédiára azon a reggelen nem számíthattak: „Habár napsütéses reggelre ébredtek az emberek, de sokan, akik az égre néztek, érezték, hogy nem egy megszokott nap lesz” – mondta a községi elöljáró, majd kifejtette, hogy öt évvel ezelőtt Udvarhelyszék jelesre vizsgázott emberség szempontjából – összefogott a nép és segítettek egymáson.

Fotó: Pál Gábor

Miután a farkaslaki polgármester elmondta beszédét, Fodor Boglárkának, a Tamási Áron Gimnázium tanulójának szavalata következett, majd Bálint Andrea, a székelyszentléleki Benedek Fidel Általános Iskola tanulója énekelt és szavalt, utánuk pedig Jakab Márk és Dénes Attila, a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskola tanulói közösen daloltak. Felszólalt Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere is, aki elmondta, hogy bár a szomorú eset megrendítette az emberek hitét, a kitartás és az összefogás újból hitet kell adjon.

Az egyházi képviselők részéről Csáki Levente, kobátfalvi unitárius lelkész, illetve Simon József, nyikómalomfalvi plébános is beszédet tartott. Végül virágokat és koszorút tettek le az emlékműnél, valamint nemzeti imáink eléneklésével zárult a megemlékezés.