
Fotó: Pinti Attila
Tizenharmadik alkalommal tartanak megemlékezést Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök születésnapjához – augusztus 28. – kapcsolódóan. A Márton Áron Múzeum és az Erdélyi Ferences Rendtartomány közös szervezésében augusztus 31-én szentmisére és konferenciára várják az érdeklődőket, amelyen arra is emlékeznek, hogy 800 éves a ferences Regula.
2024. augusztus 24., 15:272024. augusztus 24., 15:27
Ünnepi szentmisével kezdődik augusztus 31-én, szombaton a csíkszentdomokosi római katolikus templomban a nagy püspökhöz és a ferences jubileumhoz kapcsolódó megemlékezés.
A szentmisén, majd az ezt követő konferencián – amelyet a Márton Áron Zarándokközpontban tartanak – részt vesz Cristiana Marinelli, Márton Áron püspök szentté avatási ügyének posztulátora is – tájékoztattak a szervezők.
A konferencián az előadások három kiemelt téma köré csoportosulnak.
Többek között az erdélyi ferencesek lelkipásztori kihívásairól a ’40-es években, a tiltások és akadályoztatások közepette történt titkos ferences papszentelésekről a kommunista diktatúra idején, a Marosvásárhely főterén állt ferences templom lebontásáról, illetve az ezzel párhuzamosan történő új marosvásárhelyi templom építéséről.
A konferencia másik kiemelt témája Márton Áron püspök 100 évvel ezelőtti pappá szentelése és első szentmiséje, melyről idén júliusban Csíkszentdomokoson külön megemlékezést tartottak.

Márton Áron szellemiségéhez kerülhettünk közelebb személyes történeteken keresztül, amelyeket azok osztottak meg, akik ismerték, láthatták őt, akiket maga a püspök bérmált meg. Szülőfalujában ünnepelték Márton Áron pappá szentelésének 100. évfordulóját.
E témában Marton József nagyprépost
A konferencia harmadik témáját Seres Attila budapesti történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa hozza: az erdélyi lengyel katolikusok, a „kisebbség kisebbsége” helyzetéről és Márton Áron lengyelekkel ápolt jó kapcsolatáról oszt meg újabb kutatási eredményeket, az általa nemrég feltárt lengyelországi forrásokra is hivatkozva.
A kötet szerkesztője Jonica Xénia, a huszadik században mostoha sorsra jutott, szétszórattatott ferences iratanyag összegyűjtését koordináló kutató, az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár levéltárosa.
A konferencia előadói és a kötet szerzői: Guia Laurean, Hugó; Hegedűs Enikő egyházmegyei művészettörténész, kutató, egyháztörténeti kiállítások kurátora; Marton József professzor, nagyprépost, a Márton Áron hagyaték feltárója, kiadója; Nagy Mihály Zoltán kutató, történész és nagyváradi főlevéltáros; Seres Attila a püspök életét és jelentőségét tágabb közép-európai kontextusban vizsgáló, sok nyelvben és kultúrában való jártasságát az erdélyi jelenkori egyháztörténet szolgálatába állító kutató, az MTA tudományos munkatársa; Tamási Zsolt történész, az erdélyi magyar katolikus intézményrendszer építője, érdekképviselője, tanár; Urbán Erik, aki tartományfőnöki feladatai mellett kutat is, emellett történészek és levéltárosok intézményi támogatója; Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató, a Márton Áron püspökkel kapcsolatos visszaemlékezések és dokumentumok gyűjtője, az A hegy című DVD-sorozat szerzője.
A konferenciát megelőző héten, augusztus 26-31. között a társadalomtudományok iránt érdeklődő középiskolás fiataloknak szerveznek tábort Csíkszentdomokoson.
A 12 résztvevő diák Bajáról, Temesvárról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából és Csíkszentdomokosról érkezik – közölték a szervezők. A táborban kiváló szakemberek vezetnek interaktív foglalkozásokat: Bernád Rita főlevéltáros, Gyulafehérvári Érseki Levéltár; Hegedűs Enikő művészettörténész; Daczó Dénes, a Székely Határőr Emlékközpont munkatársa; Gáll Levente, túravezető, helytörténész; Kristály Bea, rádiós műsorszerkesztő, műsorvezető; Bőjte Csongor, kolozsvári segédlelkész, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója.
Mellettük műhelyfoglalkozásokat vezet négy olyan fiatal pedagógus (Erdélyből, Felvidékről és Magyarországról), akik 2016-ban, illetve 2017-ben maguk is a csíkszentdomokosi Márton Áron táborok résztvevői voltak: Csete Tímea, Kristó Luca, Oláh Noémi, Sál Attila.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!