
Fotó: Pinti Attila
Tizenharmadik alkalommal tartanak megemlékezést Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök születésnapjához – augusztus 28. – kapcsolódóan. A Márton Áron Múzeum és az Erdélyi Ferences Rendtartomány közös szervezésében augusztus 31-én szentmisére és konferenciára várják az érdeklődőket, amelyen arra is emlékeznek, hogy 800 éves a ferences Regula.
2024. augusztus 24., 15:272024. augusztus 24., 15:27
Ünnepi szentmisével kezdődik augusztus 31-én, szombaton a csíkszentdomokosi római katolikus templomban a nagy püspökhöz és a ferences jubileumhoz kapcsolódó megemlékezés.
A szentmisén, majd az ezt követő konferencián – amelyet a Márton Áron Zarándokközpontban tartanak – részt vesz Cristiana Marinelli, Márton Áron püspök szentté avatási ügyének posztulátora is – tájékoztattak a szervezők.
A konferencián az előadások három kiemelt téma köré csoportosulnak.
Többek között az erdélyi ferencesek lelkipásztori kihívásairól a ’40-es években, a tiltások és akadályoztatások közepette történt titkos ferences papszentelésekről a kommunista diktatúra idején, a Marosvásárhely főterén állt ferences templom lebontásáról, illetve az ezzel párhuzamosan történő új marosvásárhelyi templom építéséről.
A konferencia másik kiemelt témája Márton Áron püspök 100 évvel ezelőtti pappá szentelése és első szentmiséje, melyről idén júliusban Csíkszentdomokoson külön megemlékezést tartottak.

Márton Áron szellemiségéhez kerülhettünk közelebb személyes történeteken keresztül, amelyeket azok osztottak meg, akik ismerték, láthatták őt, akiket maga a püspök bérmált meg. Szülőfalujában ünnepelték Márton Áron pappá szentelésének 100. évfordulóját.
E témában Marton József nagyprépost
A konferencia harmadik témáját Seres Attila budapesti történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa hozza: az erdélyi lengyel katolikusok, a „kisebbség kisebbsége” helyzetéről és Márton Áron lengyelekkel ápolt jó kapcsolatáról oszt meg újabb kutatási eredményeket, az általa nemrég feltárt lengyelországi forrásokra is hivatkozva.
A kötet szerkesztője Jonica Xénia, a huszadik században mostoha sorsra jutott, szétszórattatott ferences iratanyag összegyűjtését koordináló kutató, az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár levéltárosa.
A konferencia előadói és a kötet szerzői: Guia Laurean, Hugó; Hegedűs Enikő egyházmegyei művészettörténész, kutató, egyháztörténeti kiállítások kurátora; Marton József professzor, nagyprépost, a Márton Áron hagyaték feltárója, kiadója; Nagy Mihály Zoltán kutató, történész és nagyváradi főlevéltáros; Seres Attila a püspök életét és jelentőségét tágabb közép-európai kontextusban vizsgáló, sok nyelvben és kultúrában való jártasságát az erdélyi jelenkori egyháztörténet szolgálatába állító kutató, az MTA tudományos munkatársa; Tamási Zsolt történész, az erdélyi magyar katolikus intézményrendszer építője, érdekképviselője, tanár; Urbán Erik, aki tartományfőnöki feladatai mellett kutat is, emellett történészek és levéltárosok intézményi támogatója; Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató, a Márton Áron püspökkel kapcsolatos visszaemlékezések és dokumentumok gyűjtője, az A hegy című DVD-sorozat szerzője.
A konferenciát megelőző héten, augusztus 26-31. között a társadalomtudományok iránt érdeklődő középiskolás fiataloknak szerveznek tábort Csíkszentdomokoson.
A 12 résztvevő diák Bajáról, Temesvárról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából és Csíkszentdomokosról érkezik – közölték a szervezők. A táborban kiváló szakemberek vezetnek interaktív foglalkozásokat: Bernád Rita főlevéltáros, Gyulafehérvári Érseki Levéltár; Hegedűs Enikő művészettörténész; Daczó Dénes, a Székely Határőr Emlékközpont munkatársa; Gáll Levente, túravezető, helytörténész; Kristály Bea, rádiós műsorszerkesztő, műsorvezető; Bőjte Csongor, kolozsvári segédlelkész, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója.
Mellettük műhelyfoglalkozásokat vezet négy olyan fiatal pedagógus (Erdélyből, Felvidékről és Magyarországról), akik 2016-ban, illetve 2017-ben maguk is a csíkszentdomokosi Márton Áron táborok résztvevői voltak: Csete Tímea, Kristó Luca, Oláh Noémi, Sál Attila.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
szóljon hozzá!