
Fotó: Pinti Attila
Tizenharmadik alkalommal tartanak megemlékezést Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök születésnapjához – augusztus 28. – kapcsolódóan. A Márton Áron Múzeum és az Erdélyi Ferences Rendtartomány közös szervezésében augusztus 31-én szentmisére és konferenciára várják az érdeklődőket, amelyen arra is emlékeznek, hogy 800 éves a ferences Regula.
2024. augusztus 24., 15:272024. augusztus 24., 15:27
Ünnepi szentmisével kezdődik augusztus 31-én, szombaton a csíkszentdomokosi római katolikus templomban a nagy püspökhöz és a ferences jubileumhoz kapcsolódó megemlékezés.
A szentmisén, majd az ezt követő konferencián – amelyet a Márton Áron Zarándokközpontban tartanak – részt vesz Cristiana Marinelli, Márton Áron püspök szentté avatási ügyének posztulátora is – tájékoztattak a szervezők.
A konferencián az előadások három kiemelt téma köré csoportosulnak.
Többek között az erdélyi ferencesek lelkipásztori kihívásairól a ’40-es években, a tiltások és akadályoztatások közepette történt titkos ferences papszentelésekről a kommunista diktatúra idején, a Marosvásárhely főterén állt ferences templom lebontásáról, illetve az ezzel párhuzamosan történő új marosvásárhelyi templom építéséről.
A konferencia másik kiemelt témája Márton Áron püspök 100 évvel ezelőtti pappá szentelése és első szentmiséje, melyről idén júliusban Csíkszentdomokoson külön megemlékezést tartottak.

Márton Áron szellemiségéhez kerülhettünk közelebb személyes történeteken keresztül, amelyeket azok osztottak meg, akik ismerték, láthatták őt, akiket maga a püspök bérmált meg. Szülőfalujában ünnepelték Márton Áron pappá szentelésének 100. évfordulóját.
E témában Marton József nagyprépost
A konferencia harmadik témáját Seres Attila budapesti történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa hozza: az erdélyi lengyel katolikusok, a „kisebbség kisebbsége” helyzetéről és Márton Áron lengyelekkel ápolt jó kapcsolatáról oszt meg újabb kutatási eredményeket, az általa nemrég feltárt lengyelországi forrásokra is hivatkozva.
A kötet szerkesztője Jonica Xénia, a huszadik században mostoha sorsra jutott, szétszórattatott ferences iratanyag összegyűjtését koordináló kutató, az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár levéltárosa.
A konferencia előadói és a kötet szerzői: Guia Laurean, Hugó; Hegedűs Enikő egyházmegyei művészettörténész, kutató, egyháztörténeti kiállítások kurátora; Marton József professzor, nagyprépost, a Márton Áron hagyaték feltárója, kiadója; Nagy Mihály Zoltán kutató, történész és nagyváradi főlevéltáros; Seres Attila a püspök életét és jelentőségét tágabb közép-európai kontextusban vizsgáló, sok nyelvben és kultúrában való jártasságát az erdélyi jelenkori egyháztörténet szolgálatába állító kutató, az MTA tudományos munkatársa; Tamási Zsolt történész, az erdélyi magyar katolikus intézményrendszer építője, érdekképviselője, tanár; Urbán Erik, aki tartományfőnöki feladatai mellett kutat is, emellett történészek és levéltárosok intézményi támogatója; Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató, a Márton Áron püspökkel kapcsolatos visszaemlékezések és dokumentumok gyűjtője, az A hegy című DVD-sorozat szerzője.
A konferenciát megelőző héten, augusztus 26-31. között a társadalomtudományok iránt érdeklődő középiskolás fiataloknak szerveznek tábort Csíkszentdomokoson.
A 12 résztvevő diák Bajáról, Temesvárról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából és Csíkszentdomokosról érkezik – közölték a szervezők. A táborban kiváló szakemberek vezetnek interaktív foglalkozásokat: Bernád Rita főlevéltáros, Gyulafehérvári Érseki Levéltár; Hegedűs Enikő művészettörténész; Daczó Dénes, a Székely Határőr Emlékközpont munkatársa; Gáll Levente, túravezető, helytörténész; Kristály Bea, rádiós műsorszerkesztő, műsorvezető; Bőjte Csongor, kolozsvári segédlelkész, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója.
Mellettük műhelyfoglalkozásokat vezet négy olyan fiatal pedagógus (Erdélyből, Felvidékről és Magyarországról), akik 2016-ban, illetve 2017-ben maguk is a csíkszentdomokosi Márton Áron táborok résztvevői voltak: Csete Tímea, Kristó Luca, Oláh Noémi, Sál Attila.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
Közel 130 online térben elkövetett csalást jelentettek a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságon 2025-ben. A legnagyobb kár összege, amelyet online csalással csaltak ki az áldozatból, több mint 500 ezer lej.
Hivatalos látogatásra Romániába érkezik csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
szóljon hozzá!