
Fotó: Pinti Attila
Tizenharmadik alkalommal tartanak megemlékezést Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök születésnapjához – augusztus 28. – kapcsolódóan. A Márton Áron Múzeum és az Erdélyi Ferences Rendtartomány közös szervezésében augusztus 31-én szentmisére és konferenciára várják az érdeklődőket, amelyen arra is emlékeznek, hogy 800 éves a ferences Regula.
2024. augusztus 24., 15:272024. augusztus 24., 15:27
Ünnepi szentmisével kezdődik augusztus 31-én, szombaton a csíkszentdomokosi római katolikus templomban a nagy püspökhöz és a ferences jubileumhoz kapcsolódó megemlékezés.
A szentmisén, majd az ezt követő konferencián – amelyet a Márton Áron Zarándokközpontban tartanak – részt vesz Cristiana Marinelli, Márton Áron püspök szentté avatási ügyének posztulátora is – tájékoztattak a szervezők.
A konferencián az előadások három kiemelt téma köré csoportosulnak.
Többek között az erdélyi ferencesek lelkipásztori kihívásairól a ’40-es években, a tiltások és akadályoztatások közepette történt titkos ferences papszentelésekről a kommunista diktatúra idején, a Marosvásárhely főterén állt ferences templom lebontásáról, illetve az ezzel párhuzamosan történő új marosvásárhelyi templom építéséről.
A konferencia másik kiemelt témája Márton Áron püspök 100 évvel ezelőtti pappá szentelése és első szentmiséje, melyről idén júliusban Csíkszentdomokoson külön megemlékezést tartottak.

Márton Áron szellemiségéhez kerülhettünk közelebb személyes történeteken keresztül, amelyeket azok osztottak meg, akik ismerték, láthatták őt, akiket maga a püspök bérmált meg. Szülőfalujában ünnepelték Márton Áron pappá szentelésének 100. évfordulóját.
E témában Marton József nagyprépost
A konferencia harmadik témáját Seres Attila budapesti történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa hozza: az erdélyi lengyel katolikusok, a „kisebbség kisebbsége” helyzetéről és Márton Áron lengyelekkel ápolt jó kapcsolatáról oszt meg újabb kutatási eredményeket, az általa nemrég feltárt lengyelországi forrásokra is hivatkozva.
A kötet szerkesztője Jonica Xénia, a huszadik században mostoha sorsra jutott, szétszórattatott ferences iratanyag összegyűjtését koordináló kutató, az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár levéltárosa.
A konferencia előadói és a kötet szerzői: Guia Laurean, Hugó; Hegedűs Enikő egyházmegyei művészettörténész, kutató, egyháztörténeti kiállítások kurátora; Marton József professzor, nagyprépost, a Márton Áron hagyaték feltárója, kiadója; Nagy Mihály Zoltán kutató, történész és nagyváradi főlevéltáros; Seres Attila a püspök életét és jelentőségét tágabb közép-európai kontextusban vizsgáló, sok nyelvben és kultúrában való jártasságát az erdélyi jelenkori egyháztörténet szolgálatába állító kutató, az MTA tudományos munkatársa; Tamási Zsolt történész, az erdélyi magyar katolikus intézményrendszer építője, érdekképviselője, tanár; Urbán Erik, aki tartományfőnöki feladatai mellett kutat is, emellett történészek és levéltárosok intézményi támogatója; Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató, a Márton Áron püspökkel kapcsolatos visszaemlékezések és dokumentumok gyűjtője, az A hegy című DVD-sorozat szerzője.
A konferenciát megelőző héten, augusztus 26-31. között a társadalomtudományok iránt érdeklődő középiskolás fiataloknak szerveznek tábort Csíkszentdomokoson.
A 12 résztvevő diák Bajáról, Temesvárról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából és Csíkszentdomokosról érkezik – közölték a szervezők. A táborban kiváló szakemberek vezetnek interaktív foglalkozásokat: Bernád Rita főlevéltáros, Gyulafehérvári Érseki Levéltár; Hegedűs Enikő művészettörténész; Daczó Dénes, a Székely Határőr Emlékközpont munkatársa; Gáll Levente, túravezető, helytörténész; Kristály Bea, rádiós műsorszerkesztő, műsorvezető; Bőjte Csongor, kolozsvári segédlelkész, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója.
Mellettük műhelyfoglalkozásokat vezet négy olyan fiatal pedagógus (Erdélyből, Felvidékről és Magyarországról), akik 2016-ban, illetve 2017-ben maguk is a csíkszentdomokosi Márton Áron táborok résztvevői voltak: Csete Tímea, Kristó Luca, Oláh Noémi, Sál Attila.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!