
Fotó: Pinti Attila
Tizenharmadik alkalommal tartanak megemlékezést Csíkszentdomokoson Márton Áron püspök születésnapjához – augusztus 28. – kapcsolódóan. A Márton Áron Múzeum és az Erdélyi Ferences Rendtartomány közös szervezésében augusztus 31-én szentmisére és konferenciára várják az érdeklődőket, amelyen arra is emlékeznek, hogy 800 éves a ferences Regula.
2024. augusztus 24., 15:272024. augusztus 24., 15:27
Ünnepi szentmisével kezdődik augusztus 31-én, szombaton a csíkszentdomokosi római katolikus templomban a nagy püspökhöz és a ferences jubileumhoz kapcsolódó megemlékezés.
A szentmisén, majd az ezt követő konferencián – amelyet a Márton Áron Zarándokközpontban tartanak – részt vesz Cristiana Marinelli, Márton Áron püspök szentté avatási ügyének posztulátora is – tájékoztattak a szervezők.
A konferencián az előadások három kiemelt téma köré csoportosulnak.
Többek között az erdélyi ferencesek lelkipásztori kihívásairól a ’40-es években, a tiltások és akadályoztatások közepette történt titkos ferences papszentelésekről a kommunista diktatúra idején, a Marosvásárhely főterén állt ferences templom lebontásáról, illetve az ezzel párhuzamosan történő új marosvásárhelyi templom építéséről.
A konferencia másik kiemelt témája Márton Áron püspök 100 évvel ezelőtti pappá szentelése és első szentmiséje, melyről idén júliusban Csíkszentdomokoson külön megemlékezést tartottak.

Márton Áron szellemiségéhez kerülhettünk közelebb személyes történeteken keresztül, amelyeket azok osztottak meg, akik ismerték, láthatták őt, akiket maga a püspök bérmált meg. Szülőfalujában ünnepelték Márton Áron pappá szentelésének 100. évfordulóját.
E témában Marton József nagyprépost
A konferencia harmadik témáját Seres Attila budapesti történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa hozza: az erdélyi lengyel katolikusok, a „kisebbség kisebbsége” helyzetéről és Márton Áron lengyelekkel ápolt jó kapcsolatáról oszt meg újabb kutatási eredményeket, az általa nemrég feltárt lengyelországi forrásokra is hivatkozva.
A kötet szerkesztője Jonica Xénia, a huszadik században mostoha sorsra jutott, szétszórattatott ferences iratanyag összegyűjtését koordináló kutató, az Erdélyi Ferences Gyűjtőlevéltár levéltárosa.
A konferencia előadói és a kötet szerzői: Guia Laurean, Hugó; Hegedűs Enikő egyházmegyei művészettörténész, kutató, egyháztörténeti kiállítások kurátora; Marton József professzor, nagyprépost, a Márton Áron hagyaték feltárója, kiadója; Nagy Mihály Zoltán kutató, történész és nagyváradi főlevéltáros; Seres Attila a püspök életét és jelentőségét tágabb közép-európai kontextusban vizsgáló, sok nyelvben és kultúrában való jártasságát az erdélyi jelenkori egyháztörténet szolgálatába állító kutató, az MTA tudományos munkatársa; Tamási Zsolt történész, az erdélyi magyar katolikus intézményrendszer építője, érdekképviselője, tanár; Urbán Erik, aki tartományfőnöki feladatai mellett kutat is, emellett történészek és levéltárosok intézményi támogatója; Nagy Zoltán székelyudvarhelyi hitoktató, a Márton Áron püspökkel kapcsolatos visszaemlékezések és dokumentumok gyűjtője, az A hegy című DVD-sorozat szerzője.
A konferenciát megelőző héten, augusztus 26-31. között a társadalomtudományok iránt érdeklődő középiskolás fiataloknak szerveznek tábort Csíkszentdomokoson.
A 12 résztvevő diák Bajáról, Temesvárról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából és Csíkszentdomokosról érkezik – közölték a szervezők. A táborban kiváló szakemberek vezetnek interaktív foglalkozásokat: Bernád Rita főlevéltáros, Gyulafehérvári Érseki Levéltár; Hegedűs Enikő művészettörténész; Daczó Dénes, a Székely Határőr Emlékközpont munkatársa; Gáll Levente, túravezető, helytörténész; Kristály Bea, rádiós műsorszerkesztő, műsorvezető; Bőjte Csongor, kolozsvári segédlelkész, a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója.
Mellettük műhelyfoglalkozásokat vezet négy olyan fiatal pedagógus (Erdélyből, Felvidékről és Magyarországról), akik 2016-ban, illetve 2017-ben maguk is a csíkszentdomokosi Márton Áron táborok résztvevői voltak: Csete Tímea, Kristó Luca, Oláh Noémi, Sál Attila.
Átvette nyereményét a Mit tartogat 2026? elnevezésű Székelyhon-játék nyertese csütörtökön. A szerencsés Bartalis Ilona udvarhelyszéki olvasónk, akit több mint ötezer hozzászóló közül sorsoltunk ki január 19-én, hétfőn.
Marosvásárhelyen hajtották végre 2026 első szervkivételét: egy 72 éves, intenzív osztályon kezelt, agyhalott férfi máját és veséit távolítottak el. Az életmentő szervek Kolozsvárra és Bukarestbe kerültek.
A két ágazat dolgozói dönthetik el, hogy milyen formában demonstráljon a Sanitas a kormány által tervezett 10 százalékos költségcsökkentés ellen. Ezúttal nem csak a szakszervezeti tagoktól várnak visszajelzést a tervezett tiltakozással kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő szerint „valamivel rosszabb a helyzet a koalícióban, mint hat-hét hónappal ezelőtt”, de bízik benne, hogy egyben marad és folytatja a munkát.
Az elkövetkező napokban enyhe felmelegedés várható, így vékonyodhatnak a tavakon, folyókon a jégrétegek. A hatóságok figyelmeztetnek: ne menjünk rá a jégre.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében. Az első munkaszerződéseket márciusban bontják fel.
Májusban vélhetően általános sztrájkba lépnek a közoktatásban dolgozók – nyilatkozta a Társadalmi Párbeszéd Bizottság csütörtöki ülésén a Tanügyi Szakszervezetek Ligájának Botoșani megyei elnöke.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök szerint nem igaz, hogy a Bolojan-kormány reformjainak köszönhetően csökkent a költségvetési hiány.
A földgázárak liberalizálása a korábbi ütemtervnek megfelelően áprilisban várható, ezen a téren nem történt változás – jelentette ki a kormányszóvivő.
Első olvasatban tárgyalta a kormány csütörtöki ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek elesnek a nyugdíjuk 85 százalékától, ha azt állami fizetéssel halmozzák.
szóljon hozzá!