Megállíthatatlanul drágul az energia, a végfelhasználói árakban nagy a szórás

Megállíthatatlanul emelkednek az energiaárak, az utóbbi napokban főként a földgáz ára nőtt számottevően: két nap alatt több mint ötven százalékot. A nagykereskedelmi árakról van szó,

az áremelkedés hatása még nem minden fogyasztó számára érzékelhető.

A brutális energiaár-drágulást leginkább a múlt év azonos időszakában jegyzett árakkal történő összehasonlítás szemlélteti. Amint arról Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke érdeklődésünkre beszámolt, a földgáz ára az európai tőzsdéken kedden, egyetlen nap alatt 25 százalékkal nőtt – 97–98 euróról 120 euróra –, amit másnap még ennél is nagyobb drágulás követett: szerdán már 160 eurós tranzakciók is voltak, de még kora délután is 147 eurónál járt a gáz nagykereskedelmi ára, ami további 27 százalékos drágulást jelent.

Két nap alatt tehát közel ötvenszázalékos drágulás következett be az európai piacokon.

A szerdai 147 eurós árnál több mint hétszer olcsóbb volt a földgáz tavaly, a múlt év azonos időszakában ugyanis 20 euróba került, de még 15 eurós árban is lehetett szerződést kötni a téli időszakra – végzett egy gyors összehasonlítást Nagy-Bege Zoltán, megjegyezve, nem tudja, jelenleg bárki meg tudná-e mondani, hogy mikor állhat meg a drágulás.

A villamosenergia-piacon tavaly ilyenkor nagyjából 250 lej volt az áram megawattóránkénti nagykereskedelmi ára, most viszont nem nagyon vannak 500 lejes értéknél alacsonyabb árú szerződések. A rövidtávú, úgynevezett spotpiacon (Piaţa pentru Ziua Următoare – PZU) szerdán 670 lej volt az áram megawattóránkénti ára, hétfőn pedig 1000 lejnél is magasabb volt az áram ára. Mindez úgy, hogy a következő napi piaci ár, tehát

a 120 euró körüli megawattóránkénti érték Romániában Európa-szerte a legalacsonyabbak közé tartozik,

máshol a 200 eurós értéket is meghaladja – fűzte hozzá az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.

A drágulás hatása még nem minden fogyasztó számláján jelenik meg. Szerződésfüggő, hogy milyen áron kapják az elektromos áramot, illetve a földgázt a végfelhasználók, akiket e tekintetben két kategóriára lehet osztani.

A gáz esetében a szolgáltatók július elsejétől alkalmaznak egy meghatározott árat azon lakossági fogyasztóik esetében, akik még nem kötöttek szabadpiaci szerződést. Erről az árról már az április-június közti időszakban kellett tájékoztassák a fogyasztóikat. Az ügyfelek azt kell megnézzék ezekben a tájékoztatókban, hogy az ár rögzített vagy módosítható, illetve a szerződés, amelyet aláírtak, mit tartalmaz erre vonatkozóan. Ha a szerződésben foglaltak értelmében az ár nem módosítható, akkor a szolgáltató egy évig nem drágíthat. Ha az ár módosítható, akkor

a szolgáltatónak legkevesebb 30 nappal a módosítás előtt tájékoztatnia kell ügyfeleit a tervezett áremelésről.

Ez idő alatt a fogyasztó eldöntheti, hogy elfogadja az új árat, vagy inkább szolgáltatót vált. A másik kategóriát a szabadpiaci szerződést kötött ügyfelek képezik: az ő esetükben is attól függ, hogy milyen áron kapják a földgázt, hogy milyen árra kötöttek szerződést, és hogy a megállapodásban rögzített vagy módosítható ár szerepel.

A villamosenergia esetében hasonló a helyzet, a gázszolgáltatáshoz képest a különbség mindössze annyi, hogy nem egy évig, hanem csak hat hónapig érvényes az az egyetemes szolgáltatói ár, amelyet július elsejétől automatikusan alkalmaznak a szolgáltatók azok esetében, akik nem kötöttek szabadpiaci szerződést. Ezek az árak január elsejétől változnak majd – lényegében emelkednek –, addig viszont semmiképpen nem módosulhatnak.

A novemberi, decemberi számlákkal kapják majd meg a fogyasztók azokat a tájékoztatókat, amelyek a január elsejétől alkalmazandó egyetemes árakról szólnak, és ez alapján majd dönthetnek arról, hogy az megfelel nekik, vagy inkább villamosenergia-szolgáltatót váltanak január elsejétől.

A szabadpiaci szerződések esetében a földgázhoz hasonlóan az elektromos áram ára is attól függ, hogy a végfelhasználó milyen megállapodást kötött a szolgáltatóval – magyarázta el a lakossági energiaárak alakulását befolyásoló tényezőket Nagy-Bege Zoltán.

A fentebb vázoltnál eltérő gyakorlat is észlelhető az energiaszolgáltatók piacán. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke már korábban beszámolt lapunknak arról, hogy a nagykereskedelmi áremelkedés miatt

egyes szolgáltatók a rögzített árú szerződésekbe foglalt árakat is megpróbálják emelni, ami teljesen törvénytelen.

Azóta viszont egyre több ilyen jellegű panaszt kapnak a fogyasztóktól. A közelmúltban nagy értékű számlát kapott ugyanakkor sok fogyasztó azért is, mert az elosztóhálózatok működtetői elmulasztották leolvasni a villanyórákat. Ilyen jellegű panaszokat az utóbbi időben nem kaptak már, ugyanis nemrég ellenőrzést végeztek a legtöbb ilyen szolgáltatónál, és gyakorlatilag mindegyiket megbírságolták – tájékoztatott Nagy-Bege Zoltán.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor azt is elmondta, hogy előterjesztettek egy javaslatot – ez jelenleg közvitán van –, amely kárpótlás-fizetést ír elő azon szolgáltatók esetében, amelyek elmulasztják leolvasni a villanyórákat, illetve gázórákat. Ha elfogadásra kerül az előírás, a szolgáltatók, elosztóhálózatok működtetői százlejes kárpótlást kell fizessenek minden fogyasztónak, akinek elmulasztják leolvasni a villanyóráját hat havonta, a gázórákat pedig három havonta. Biztos benne, hogy ennek hatására jobban odafigyelnek majd kötelezettségeik betartására a szolgáltatók – véli Nagy-Bege Zoltán.