
A fűtésszezon küszöbén a lakossági fogyasztók számára egyre aggasztóbb az energiaárak drámai emelkedése
Fotó: Kristó Róbert
Két nap alatt közel ötven százalékkal emelkedett a földgáz nagybani ára az európai tőzsdéken. A múlt év azonos időszakában mértnél hétszer drágább a gáz jelenleg, az elektromos áram megawattóránkénti ára a rövidtávú, úgynevezett spotpiacon az ezer lejt is elérte a héten, ami a tavalyi ár négyszerese. Az energiaárak idei elképesztő drágulását még nem minden fogyasztó érzékeli, szerződéstől függően nagy a szórás a végfelhasználói árakban.
2021. október 09., 19:452021. október 09., 19:45
Megállíthatatlanul emelkednek az energiaárak, az utóbbi napokban főként a földgáz ára nőtt számottevően: két nap alatt több mint ötven százalékot. A nagykereskedelmi árakról van szó,
A brutális energiaár-drágulást leginkább a múlt év azonos időszakában jegyzett árakkal történő összehasonlítás szemlélteti. Amint arról Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke érdeklődésünkre beszámolt, a földgáz ára az európai tőzsdéken kedden, egyetlen nap alatt 25 százalékkal nőtt – 97–98 euróról 120 euróra –, amit másnap még ennél is nagyobb drágulás követett: szerdán már 160 eurós tranzakciók is voltak, de még kora délután is 147 eurónál járt a gáz nagykereskedelmi ára, ami további 27 százalékos drágulást jelent.
A szerdai 147 eurós árnál több mint hétszer olcsóbb volt a földgáz tavaly, a múlt év azonos időszakában ugyanis 20 euróba került, de még 15 eurós árban is lehetett szerződést kötni a téli időszakra – végzett egy gyors összehasonlítást Nagy-Bege Zoltán, megjegyezve, nem tudja, jelenleg bárki meg tudná-e mondani, hogy mikor állhat meg a drágulás.
A villamosenergia-piacon tavaly ilyenkor nagyjából 250 lej volt az áram megawattóránkénti nagykereskedelmi ára, most viszont nem nagyon vannak 500 lejes értéknél alacsonyabb árú szerződések. A rövidtávú, úgynevezett spotpiacon (Piaţa pentru Ziua Următoare – PZU) szerdán 670 lej volt az áram megawattóránkénti ára, hétfőn pedig 1000 lejnél is magasabb volt az áram ára. Mindez úgy, hogy a következő napi piaci ár, tehát
máshol a 200 eurós értéket is meghaladja – fűzte hozzá az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke.
A drágulás hatása még nem minden fogyasztó számláján jelenik meg. Szerződésfüggő, hogy milyen áron kapják az elektromos áramot, illetve a földgázt a végfelhasználók, akiket e tekintetben két kategóriára lehet osztani.
A gáz esetében a szolgáltatók július elsejétől alkalmaznak egy meghatározott árat azon lakossági fogyasztóik esetében, akik még nem kötöttek szabadpiaci szerződést. Erről az árról már az április-június közti időszakban kellett tájékoztassák a fogyasztóikat. Az ügyfelek azt kell megnézzék ezekben a tájékoztatókban, hogy az ár rögzített vagy módosítható, illetve a szerződés, amelyet aláírtak, mit tartalmaz erre vonatkozóan. Ha a szerződésben foglaltak értelmében az ár nem módosítható, akkor a szolgáltató egy évig nem drágíthat. Ha az ár módosítható, akkor
Ez idő alatt a fogyasztó eldöntheti, hogy elfogadja az új árat, vagy inkább szolgáltatót vált. A másik kategóriát a szabadpiaci szerződést kötött ügyfelek képezik: az ő esetükben is attól függ, hogy milyen áron kapják a földgázt, hogy milyen árra kötöttek szerződést, és hogy a megállapodásban rögzített vagy módosítható ár szerepel.
Forró téma. Az első téli fűtésszámlák lesznek az igazán mérvadók
Fotó: Haáz Vince
A villamosenergia esetében hasonló a helyzet, a gázszolgáltatáshoz képest a különbség mindössze annyi, hogy nem egy évig, hanem csak hat hónapig érvényes az az egyetemes szolgáltatói ár, amelyet július elsejétől automatikusan alkalmaznak a szolgáltatók azok esetében, akik nem kötöttek szabadpiaci szerződést. Ezek az árak január elsejétől változnak majd – lényegében emelkednek –, addig viszont semmiképpen nem módosulhatnak.
A szabadpiaci szerződések esetében a földgázhoz hasonlóan az elektromos áram ára is attól függ, hogy a végfelhasználó milyen megállapodást kötött a szolgáltatóval – magyarázta el a lakossági energiaárak alakulását befolyásoló tényezőket Nagy-Bege Zoltán.
A fentebb vázoltnál eltérő gyakorlat is észlelhető az energiaszolgáltatók piacán. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke már korábban beszámolt lapunknak arról, hogy a nagykereskedelmi áremelkedés miatt
Azóta viszont egyre több ilyen jellegű panaszt kapnak a fogyasztóktól. A közelmúltban nagy értékű számlát kapott ugyanakkor sok fogyasztó azért is, mert az elosztóhálózatok működtetői elmulasztották leolvasni a villanyórákat. Ilyen jellegű panaszokat az utóbbi időben nem kaptak már, ugyanis nemrég ellenőrzést végeztek a legtöbb ilyen szolgáltatónál, és gyakorlatilag mindegyiket megbírságolták – tájékoztatott Nagy-Bege Zoltán.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor azt is elmondta, hogy előterjesztettek egy javaslatot – ez jelenleg közvitán van –, amely kárpótlás-fizetést ír elő azon szolgáltatók esetében, amelyek elmulasztják leolvasni a villanyórákat, illetve gázórákat. Ha elfogadásra kerül az előírás, a szolgáltatók, elosztóhálózatok működtetői százlejes kárpótlást kell fizessenek minden fogyasztónak, akinek elmulasztják leolvasni a villanyóráját hat havonta, a gázórákat pedig három havonta. Biztos benne, hogy ennek hatására jobban odafigyelnek majd kötelezettségeik betartására a szolgáltatók – véli Nagy-Bege Zoltán.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő – erősítette meg szerdán Cseke Attila.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Ismét emelkedni fog a vonatjegyek ára decemberben, négy hónappal a legutóbbi, nyáron bevezetett áremelés után. Az újabb áremelést az inflációval indokolják, és csaknem 10 százalékos lesz.
A Román Rendőrség szerdán országos akciókat hajt végre az ember- és gyermekkereskedelemre, gyermekpornográfiára, kábítószer-kereskedelemre és informatikai bűnözésre szakosodott szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében.
Idegen drónt észleltek Románia légterében szerdára virradóan – jelentette be szerdán reggel a védelmi minisztérium. Az incidens következtében több vadászgépet küldtek fel, és Ro-Alert üzenetben riasztották a lakosságot.
Ludovic Orban szerint Nicușor Dan államfő kezdeményezte az elnöki tanácsadói tisztségből való felmentését, miután volt egy kisebb nézeteltérésük Orban egyik nyilatkozata miatt.
Lesz-e pénz mezőgazdasági támogatásokra, lesz-e pénz aszfaltra? – ezekről a témákról és más fontos kérdésekről beszélt Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Rádió GaGának adott interjúban.
1 hozzászólás