
A szerződés szerint még idén ki kell építeni az áramot biztosító rendszereket
Fotó: Beliczay László
Noha már fel is kellett volna szerelni a napelemes áramfejlesztő rendszereket a mindössze tizenöt háztartásból álló, az udvarhelyszéki Szentábrahám községhez tartozó Solymosilázon, még el sem kezdte a munkát a közbeszerzési eljárást megnyerő vállalat. A polgármester igyekszik előmozdítani a beruházást.
2021. október 17., 15:362021. október 17., 15:36
375 ezer lejt nyert a szentábrahámi önkormányzat a központi környezetvédelmi alapnál pályázva, amelyből napelemes áramfejlesztő rendszereket szeretnének felszerelni Solymosiláz tizenöt háztartásánál.
Azért döntöttek az említett megoldás mellett, mert a vezetékes villanyhálózatot roppant nehéz, költséges és időigényes lenne kiterjeszteni az erdő közötti, többnyire csak terepjárókkal megközelíthető elszigetelt tanyára. Júniusban, a kivitelezés érdekében folyamatban lévő közbeszerzési eljárás idején Simó Dezső polgármester még abban reménykedett, hogy a beruházás a nyár folyamán megvalósulhat – azonban ez nem így történt.
Az elöljáró lapunknak kifejtette, időközben egy vállalat ugyan elnyerte a kivitelezés jogát, munkatársaik azonban még most sem kezdték el a megvalósítást. A polgármester már felvette a kapcsolatot a céggel, ahonnan azt az információt kapta, hogy megrendeltek bizonyos eszközöket, azok megérkezésére várnak. A munkát ugyanakkor csak akkor tudják elkezdeni, ha megfelelőek az időjárási viszonyok. Érdemes tudni azonban, hogy
Simó Dezső rámutatott, átiratban sürgette meg a vállalatot, hogy minél előbb kezdjék el a napelemes rendszerek kiépítését, hiszen ha év végén fejezik be, akkor jó eséllyel csak jövő tavasszal tud majd fizetni érte az önkormányzat, amikor sikerült elfogadni a helyi költségvetést. Ha időben meg akarják kapni a megegyezett bért, akkor december 20-a előtt kell teljesítsenek. „Remélem, hogy az átirat és a benne közöltek megteszik a hatásukat. Őszintén szólva ettől függetlenül is bízom abban, hogy a cég időben teljesíti a vállalását, hiszen nagyon jó referenciáik vannak, minőségi, többnyire saját gyártmányú eszközökkel dolgoznak” – így a községvezető. Azt is megtudtuk, hogy
„Mindenképp fontosnak tartjuk, hogy megvalósuljon a projekt, hiszen ha egy kis tanyáról is van szó, ők is hozzánk tartoznak, és mi segíteni szeretnénk, mert ez a dolgunk” – fogalmazott Simó Dezső. Mint mondta, elengedhetetlen, hogy a helyiek is használhassák az árammal működő háztartási és egyéb gépjeiket, ezért is lényeges a beruházás. Azt ígérte, hogy mindent megtesz a projekt mielőbbi megvalósulása érdekében.
A World Vision Románia által megkérdezett tinédzserek közel negyede azt mondja, hogy a felnőttek ritkán vagy szinte soha nem hallgatják meg őket – derül ki szervezet gyermeknap alkalmából végzett felméréséből.
Az államfő szerint az eltávolítása hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el hétfőn az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
A vízbefulladásos balesetek megelőzését, valamint a felelős magatartás erősítését célzó országos kampányt indít június 1. és augusztus 31. között az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra adtak ki figyelmeztetést hétfőn a meteorológusok; a riasztás 21 megyében – köztük a székelyföldiekben – érvényes a nap folyamán.
Ha Sulyok Tamás nem mond le köztársasági elnöki tisztéről, a Tisza párt módosítani fogja az alaptörvényt – mondta a miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Függetlenül attól, hogy a drónt eltérítették-e vagy sem, Moszkvát terheli a felelősség, ha egy Oroszországból indított drón Románia területére jut – jelentette ki vasárnap este Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet – jelentette ki az államfő vasárnap este a Facebookon közzétett videójában.
Medve jelenlétét jelezték vasárnap este az Oroszhegy községhez tartozó Tibódban, valamint Maroshévízen.
1943-ban április vége és május vége között szállították haza a keleti frontról a januári doni katasztrófa után megmaradt magyar katonákat. Nagy József történészt a veszteségekről, a székely részvételről és a román „hallgatás” okáról kérdeztük.
szóljon hozzá!