Hirdetés
Hirdetés

Meg tudják fizetni a vidéki önkormányzatok a tömegközlekedést?

Drága az üzemanyag, így csak kisebb méretű járművekkel éri meg fuvarozni. Ezt azonban az utasok bánják •  Fotó: Haáz Vince

Drága az üzemanyag, így csak kisebb méretű járművekkel éri meg fuvarozni. Ezt azonban az utasok bánják

Fotó: Haáz Vince

Szükség van modern és pontos tömegközlekedésre a marosvásárhelyi metropoliszövezetben, ugyanakkor az sem mellékes, hogy mennyivel kell hozzájáruljanak az érintett községek az autóbuszjáratok fenntartásához – fogalmazták meg reményeiket és aggályaikat az általunk megkérdezett polgármesterek, miután a marosvásárhelyi önkormányzati képviselő-testület elfogadta a Közösségi Fejlesztési Társulást (ADI) és ezen belül a közösségi tömegközlekedési egyesületet létrehozását, és felkérte a peremtelepüléseket, hogy csatlakozzanak.

Simon Virág

2022. június 28., 13:112022. június 28., 13:11

2022. június 28., 14:462022. június 28., 14:46

Maros megyében gyakorlatilag megyeszerte, de a metropolisz övezetben is egyre nehézkesebb a tömegközlekedés, épp ezért kevesen tudnak autóbusszal Marosvásárhelyre bejárni dolgozni, tanulni, orvoshoz, vásárolni a peremtelepülések lakói, akárcsak a távolabbi településeken élők. Míg a koronavírus járványidőszaka előtt viszonylag jól működött a vidéki tömegközlekedés, és majdnem mindenhonnan be lehetett jutni a megyeszékhelyre, jelenleg ez már nem így van.

A bezártság, az online iskola és munka miatti kihasználtság következtében több buszjárat megszűnt, az ingázók közül sokan lemondtak a tömegközlekedésről és másképp oldották meg az utazást.

Ez oda vezetett, hogy jelenleg nagyon kevés az olyan település Maros megyében, amelynek lakói elégedettek lehetnek a tömegközlekedéssel.

Hirdetés

Marosvásárhely és a környékén lévő hét település polgármesterei már többször tárgyaltak arról, hogy szükség van egy metropoliszövezeten belüli tömegközlekedésre. Marosvásárhely elsőként konkrét lépést is tett ennek érdekében: a múlt heti tanácsülésen az önkormányzati képviselők elfogadták, hogy létrehozzák a közösségi tömegközlekedési egyesületet, amely megszervezi ezt a szolgáltatást. Az elkövetkező időben a maroskeresztúri, marosszentannai, marosszentkirályi, marosszentgyörgyi, jeddi, koronkai és mezőpaniti önkormányzatoknak is meg kell szavazniuk, hogy csatlakoznak az ADI keretében létrehozott egyesülethez.

A jogi követelmények elintézése után első körben a helyi közszállítási vállalat biztosítaná azokat a buszokat, amelyek kijárnának a peremtelepülésekre. Ebben még nincs újdonság, hiszen ezelőtt is kijártak az említett községekbe a városi buszok, de aztán a megváltozott a vonatkozó jogszabály, ami már ezt nem tette lehetővé; ekkor léptek be a képbe a magáncégek, amelyek átvállalták ezt a szolgáltatást. Az egyesület, amelynek alapító tagja Marosvásárhely, meg tudja szervezni majd a peremtelepüléseket is lefedő szolgáltatást.

Az elképzelés szerint egy-egy peremtelepülésre szállító buszjárat a városi közszállítási vállalat állomásáról, a marosvásárhelyi Bega utcából indulna, és végigmenve a városon érne el a célállomáshoz.

E járatok működtetésének költségeit a vidéki önkormányzatok törlesztenék; amikor 6,5 lej volt egy liter gázolaj, akkor egy kilométert 11,5 lejbe számolták az illetékesek (mint ismert, a dízel ára ma már megközelíti a 10 lejt). A járatokra eladott bérletek, a buszon megváltott jegyek ellenértékét is a járat működtetője, az önkormányzat kapná meg.

Koronka esetében például azt jelentené, hogy a Bega utca és a községközpont közötti 10 kilométeres távot oda-vissza megtevő járat esetében 20 kilométert kellene fizetni. Ha egy nap tíz járat van, akkor kétszáz kilométert.

A napokra, hetekre, hónapokra elkészült számítások szerint ez évi egymillió lejt meghaladó költséget jelentene, minden település esetében.

Mint Takács Szabolcs koronkai polgármester érdeklődésünkre elmondta, szívügye a tömegközlekedés megoldása, és mindenképpen társulni fognak az ADI-hoz – jelenleg ugyanis nincs buszjárat Marosvásárhely és Koronka között, ez pedig elégedetlenséget szül a településen. Egy példa: a Sapientia egyetemhez feljár ugyan a városi busz, onnan Koronka mindössze másfél kilométerre van, mégsem lehetett megoldani, hogy a koronkaiak könnyeben bejuthassanak a városba.

„Többször tárgyaltam a magán szállítócégekkel, de azt válaszolták, hogy nem kifizetődő Koronkába járatot indítani, arra hivatkoznak, hogy kevés az utas. De ha nincs buszjárat, akkor az idősek, akik orvoshoz mennek, vagy azok, akiknek nincs autójuk, vagy akár a családtagok, akik nem egyszerre akarnak bemenni a városba vagy onnan haza, nincs amivel utazzanak. Sokszor taxit hívnak és azzal vitetik be magukat a városba, ez azonban drága megoldás.

Idézet
Innen is látszik, hogy mennyire szükség lenne rendszeres, pontos buszjáratra. Reméljük, hogy a létrejövő egyesület ezt meg tudja majd szervezni. Kérdés azonban, hogy mennyibe fog ez az önkormányzatnak kerülni, és ezt a költséget fel tudjuk-e vállalni, de az is, hogy lesz-e elég utas.

Hiszen akkor érdemes buszjáratot működteti, ha az emberek visszaszoknak a tömegközlekedésre” – sorolta a községvezető, aki egyelőre próbál taxitársaságokkal egyezkedni, hogy biztosítsanak állandóan legalább négy autót a községközpontban, hogy könnyebben tudjanak közlekedni a koronkaiak.

A Mezőpanit községben élők is elégedetlenek a jelenlegi, magáncég által biztosított tömegközlekedéssel, sok panasz érkezik erre a szolgáltatásra a polgármesterhez. Mint Bodó Előd községvezető magyarázta, a járványidőszak alatt kevés volt az utas, ezért járatokat szüntettek meg a magáncégek. A cég a nagy buszok helyett – veszteségre hivatkozva – kisbuszokat küld, azokra azonban nem fér fel mindenki reggel, aki munkába, iskolába megy, emiatt sok a panasz.

„Eddig nekünk, a polgármesteri hivatalnak nem volt beleszólása, hogy honnan, mikor, milyen gyakorisággal indulnak a buszjáratok. Társulunk azonban a vásárhelyiek által létrehozott egyesülethez, mert azt akarjuk, hogy pontos és modern tömegközlekedés legyen a községben.

Idézet
Az biztos, hogy a költségek mindössze egyharmadát fogják fedezni a bérletek és jegyek, ezért a többit a helyi költségvetésből kell majd fedeznünk.

Csak, hogy világos legyen: Mezőpanit esetében évi milliós tételről beszélünk. Csatlakozunk és meglátjuk, hogy milyen módon fog körvonalazódni a tömegközlekedés megszervezése, és hogy milyen költségekkel jár ez majd pontosan. Szükség van a változásra, a jó tömegközkeledésre, ez biztos.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 07., hétfő

Már a tanév első napján fennakadt az alkoholszondán egy iskolai kisbusz sofőrje

Alkoholos befolyásoltság alatt volt az a sofőr, aki diákokat szállított iskolába Temes megyében. A rendőrök megbírságolták a férfit, és ideiglenesen felfüggesztették a jogosítványát.

Már a tanév első napján fennakadt az alkoholszondán egy iskolai kisbusz sofőrje
Hirdetés
2026. szeptember 07., hétfő

„Az oktatás a kapu a világ felé” – tanévkezdő üzenetet küldött az oktatási miniszter

Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfő reggeli üzenetében arra biztatta az új tanévet kezdő tanulókat, élvezzék az előttük álló tanulási lehetőséget, és hangsúlyozta, hogy az oktatás a kapu a világ felé.

„Az oktatás a kapu a világ felé” – tanévkezdő üzenetet küldött az oktatási miniszter
2026. szeptember 07., hétfő

Megérkezett a fagy Hargita megyébe

Jócskán lehűlt az idő szeptember 7-re, az új tanév első napjára Székelyföld-szerte. Hargita megyében vannak olyan foltok, ahol kék színnel jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe, hogy fagypontig esett vissza a hőmérséklet.

Megérkezett a fagy Hargita megyébe
Megérkezett a fagy Hargita megyébe
2026. szeptember 07., hétfő

Megérkezett a fagy Hargita megyébe

2026. szeptember 07., hétfő

Becsengetnek: így indul az új tanév

Kezdetét veszi a 2026–2027-es tanév: csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. Az új tanterv a kilencedikeseket, a változó felvételi szabályok pedig a nyolcadikosokat állítják új helyzet elé.

Becsengetnek: így indul az új tanév
Becsengetnek: így indul az új tanév
2026. szeptember 07., hétfő

Becsengetnek: így indul az új tanév

Hirdetés
2026. szeptember 06., vasárnap

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében

Eddig tisztázatlan okok miatt kisodródott és az útmenti betonsáncba dőlt egy Hargita megyei motoros Nyárádmagyarós és Szeretfalva között.

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében
Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében
2026. szeptember 06., vasárnap

Hargita megyei motoros balesetezett Maros megyében

2026. szeptember 06., vasárnap

Váratlan baleset miatt vesztegelnek a vonatok Maroshévíz és Ratosnya között

Ideiglenesen szünetel a vasúti közlekedés vasárnap este Maroshévíz és Ratosnya között, miután egy kidőlt fa ráesett a felsővezetékre és kigyulladt – közölte a vasúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CFR SA).

Váratlan baleset miatt vesztegelnek a vonatok Maroshévíz és Ratosnya  között
2026. szeptember 06., vasárnap

Rendkívül alacsony a Duna vízhozama: a sokéves átlag felét sem éri el

Tovább apadhat a Duna a következő napokban: a Báziásnál mért vízhozam 1400 köbméter/másodpercre csökkenhet, ami a szeptemberi sokéves átlag mindössze 37 százaléka.

Rendkívül alacsony a Duna vízhozama: a sokéves átlag felét sem éri el
Hirdetés
2026. szeptember 06., vasárnap

Éjszakai riadó a román–ukrán határnál: drónrajt észleltek

Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere vasárnapra virradóan a román – ukrán határ közelében.

Éjszakai riadó a román–ukrán határnál: drónrajt észleltek
2026. szeptember 06., vasárnap

Akár ma is milliomos lehet valaki: hatalmas összegek gyűltek össze a lottón

Akár több mint egymillió eurót is nyerhet az, akire vasárnap rámosolyog a szerencse: jelentős összegek halmozódtak fel a romániai lottójátékok főbb kategóriáiban. A legnagyobb főnyeremény ezúttal a Jokeren vár gazdára.

Akár ma is milliomos lehet valaki: hatalmas összegek gyűltek össze a lottón
2026. szeptember 06., vasárnap

Földrengés volt az országban vasárnap reggel, erőssége alig maradt el az idei „rekordtól”

„A Richter-skála szerint 4,1-es erősségű földrengés történt vasárnap 7 óra 4 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt az országban vasárnap reggel, erőssége alig maradt el az idei „rekordtól”
Hirdetés