Még lehet pályázni, de bele kell húzni – íme, a tanácsok

– számolt be Ilyés Szabolcs. A pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó cég ügyvezető igazgatója hozzátette, annak ellenére, hogy Románia még nem hívta le a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzkeret egészét, az összegek már le vannak kötve, ki vannak szerződve a pályázóknak, vagy a pályázatok elbírálás alatt állnak.

„Az elkövetkező időszakban a valahol megmaradt és a mezőgazdasági pályázatokhoz átcsoportosított pénzek révén lehet újabb kiírásokra számítani.”

Népszerű a gépbeszerzés

Romániában nagyon sikeresek a mezőgazdasági kiírások: az előirányzott összeghez képest rendszerint sokkal nagyobb az igénylés, így a pénzeket rendszerint lehívják és el is költik a pályázók ‒ osztotta meg tapasztalatát a projektmenedzser. Hozzátette, a mezőgazdasági pénzek lehívásában több székelyföldi megye is élen jár. Mivel a pályázatok közül azok a legegyszerűbbek, amelyekben nincsenek építkezési beruházások,

A pályázatíró arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban elkezdtek infrastrukturális beruházásokra is pénzt igényelni a velük dolgozó erdélyi gazdák, a pityóka- és gabonatermesztők például tárolóhelyiségeket építésére. Egyébként minden régióban az jellemző, hogy az ott elterjedt, az ottani adottságoknak megfelelő mezőgazdasági ágazatok mentén fejlesztenek elsősorban. Míg Hargita megyében a krumplitermesztéssel, állattenyésztéssel kapcsolatos pályázatok vannak többségben, addig a síkvidékeken a gabonatermesztés van előnyben. Emellett a gazdák elkezdtek olyan ágazatokkal is foglalkozni, amelyek kitörési lehetőséget jelenthetnek, például többen húsmarhafarmot létesítenek pályázati úton – avatott be.

A szakember példaként említette, hogy az állattenyésztési projekteknél a leggyakoribb gondot az jelenti, hogy a marhafarmok trágyatározói nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Bármennyire is furcsának tűnik, csak olyan trágyatározóval lehet pályázni, amit az uniós szabályok előírnak.

„Nagyon fontos, hogy a gazda először azt fogalmazza meg, mire akar pályázni, és ne aszerint döntsön, hogy mire lehet. Arra érdemes pályázni, amit az ember szívesen csinál, ugyanis az uniós finanszírozású projektek nagy része csak a megvalósítást támogatja, a beruházás utóéletét és fenntartását nem. A kényszer szülte pályázati beruházások halálra vannak ítélve”  – összegezte a legalapvetőbb tudnivalókat a szakember.

Több éves munka

A romániai pályázati rendszer nagyon bonyolult, nem segíti a gazdákat. Még a legegyszerűbbnek mondott, a fiatal gazdáknak szóló pályázati lehetőségek is bonyolulttá válnak a román bürokrácia útvesztőiben.

‒ vélekedik Ilyés Szabolcs. A pályázaton keresztül megvalósított projekt egy hosszútávfutás: a projektötlet megszületésétől a támogatási szerződés aláírásáig legalább 8–12 hónap telik el. Ez idő alatt pályázat sok ellenőrzésen megy át, sok adminisztratív akadály állhat fenn útközben. „A pályázati szerződés aláírásáig elvégzett munka a tennivalók legfentebb 25–30 százalékát jelenti, vagyis csak azt követően jön a neheze: a beszerzések, az elszámolások és a módosítások. Az egyszerű gépbeszerzési pályázatoknál a szerződéskötés után legkevesebb egy év is eltelik a befejezésig, építkezést is tartalmazó projektnél ez már 2–3 évet is felölelhet” – fogalmazott a projektmenedzser.

Távol tartó erő

Mivel nincsenek olyan pályázatok, amelyeket egy kisgazda is könnyen le tudna bonyolítani, a bonyolult rendszer a leggyakoribb oka annak, hogy sok gazda nem vág bele a pályázati pénzek lehívásába. Másrészt az olyan komplexebb projekt előkészítése – amiben építkezés is van –, sok ezer euróba kerülhet, hiszen nemcsak a pályázatírónak kell fizetni, hanem a tervezőnek és a különböző mérések elvégzőinek is. Tehát

‒ fejtette ki Ilyés Szabolcs. Meglátása szerint a romániai gazdák és vállalkozók nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a jogszabályoknak megfelelően működjenek ‒ így inkább nem indítanak egyéni vállalkozást. Mégis érdemes pályázni ‒ állítja a 15 éve projektmenedzsmenttel, pályázatírással foglalkozó szakember. A mezőgazdasági projektjeiket lebonyolító ügyfeleik nagy része újra felkeresi őket, van, akinek már a második, harmadik pályázatát viszik végig.

„Ha az emberek visszatérnek, és újabb fejlesztésekben gondolkodnak, akkor egyértelmű, hogy megéri ebbe fektetni az energiát. Főként annak tükrében, hogy az első pályázat indítása után igen komoly fejlődésen mennek át a gazdaságok.”