
Gépesített fejés. A gazdák jelentős része mezőgazdasági gépbeszerzésre pályázott
Fotó: Veres Nándor
Mi szükséges ahhoz, hogy a gazdák élni tudjanak az Országos Vidékfejlesztési Program által kínált pályázati lehetőségekkel? Mik a legfontosabb tudnivalók, ha pályázni szeretnének? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Ilyés Szabolcs pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó szakemberrel.
2018. szeptember 30., 15:312018. szeptember 30., 15:31
2018. szeptember 30., 16:362018. szeptember 30., 16:36
Egyre több erdélyi gazda dönt úgy, hogy gazdaságának fejlesztéséhez pályázik, például az Országos Vidékfejlesztési Program 2014–2020-as pályázati kiírásain. A fejleszteni akaró gazdálkodók többek között a fiatal gazdákat támogató 6.1-es, a kisgazdaságok felzárkózását segítő 6.3-as, a farmok felszerelését, gépesítését, illetve a mezőgazdasági épületek építését és felújítását célzó 4.1-es, illetve az öntözőrendszerek korszerűsítését, felújítását támogató 4.3-as kiírás közül választhattak. Rossz hír azonban, hogy
– számolt be Ilyés Szabolcs. A pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó cég ügyvezető igazgatója hozzátette, annak ellenére, hogy Románia még nem hívta le a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pénzkeret egészét, az összegek már le vannak kötve, ki vannak szerződve a pályázóknak, vagy a pályázatok elbírálás alatt állnak.
„Az elkövetkező időszakban a valahol megmaradt és a mezőgazdasági pályázatokhoz átcsoportosított pénzek révén lehet újabb kiírásokra számítani.”
Romániában nagyon sikeresek a mezőgazdasági kiírások: az előirányzott összeghez képest rendszerint sokkal nagyobb az igénylés, így a pénzeket rendszerint lehívják és el is költik a pályázók ‒ osztotta meg tapasztalatát a projektmenedzser. Hozzátette, a mezőgazdasági pénzek lehívásában több székelyföldi megye is élen jár. Mivel a pályázatok közül azok a legegyszerűbbek, amelyekben nincsenek építkezési beruházások,
A pályázatíró arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban elkezdtek infrastrukturális beruházásokra is pénzt igényelni a velük dolgozó erdélyi gazdák, a pityóka- és gabonatermesztők például tárolóhelyiségeket építésére. Egyébként minden régióban az jellemző, hogy az ott elterjedt, az ottani adottságoknak megfelelő mezőgazdasági ágazatok mentén fejlesztenek elsősorban. Míg Hargita megyében a krumplitermesztéssel, állattenyésztéssel kapcsolatos pályázatok vannak többségben, addig a síkvidékeken a gabonatermesztés van előnyben. Emellett a gazdák elkezdtek olyan ágazatokkal is foglalkozni, amelyek kitörési lehetőséget jelenthetnek, például többen húsmarhafarmot létesítenek pályázati úton – avatott be.
Bálázás a határban. A romániai pályázati rendszer nem ilyen átlátható: bonyolult, nem igazán segíti a gazdákat
Fotó: Farkas Tamás
A pályázatírás előfeltétele, hogy a gazdaság adminisztratív szempontból rendben legyen: a pályázó gazda méresse fel és telekkönyveztesse területeit, állatai legyenek fülszámozva, naprakészen jelentse a gazdaságban történő változásokat, cégét a jogszabályoknak megfelelően működtesse,
A szakember példaként említette, hogy az állattenyésztési projekteknél a leggyakoribb gondot az jelenti, hogy a marhafarmok trágyatározói nem felelnek meg az uniós előírásoknak. Bármennyire is furcsának tűnik, csak olyan trágyatározóval lehet pályázni, amit az uniós szabályok előírnak.
„Nagyon fontos, hogy a gazda először azt fogalmazza meg, mire akar pályázni, és ne aszerint döntsön, hogy mire lehet. Arra érdemes pályázni, amit az ember szívesen csinál, ugyanis az uniós finanszírozású projektek nagy része csak a megvalósítást támogatja, a beruházás utóéletét és fenntartását nem. A kényszer szülte pályázati beruházások halálra vannak ítélve” – összegezte a legalapvetőbb tudnivalókat a szakember.
A romániai pályázati rendszer nagyon bonyolult, nem segíti a gazdákat. Még a legegyszerűbbnek mondott, a fiatal gazdáknak szóló pályázati lehetőségek is bonyolulttá válnak a román bürokrácia útvesztőiben.
‒ vélekedik Ilyés Szabolcs. A pályázaton keresztül megvalósított projekt egy hosszútávfutás: a projektötlet megszületésétől a támogatási szerződés aláírásáig legalább 8–12 hónap telik el. Ez idő alatt pályázat sok ellenőrzésen megy át, sok adminisztratív akadály állhat fenn útközben. „A pályázati szerződés aláírásáig elvégzett munka a tennivalók legfentebb 25–30 százalékát jelenti, vagyis csak azt követően jön a neheze: a beszerzések, az elszámolások és a módosítások. Az egyszerű gépbeszerzési pályázatoknál a szerződéskötés után legkevesebb egy év is eltelik a befejezésig, építkezést is tartalmazó projektnél ez már 2–3 évet is felölelhet” – fogalmazott a projektmenedzser.
Mivel nincsenek olyan pályázatok, amelyeket egy kisgazda is könnyen le tudna bonyolítani, a bonyolult rendszer a leggyakoribb oka annak, hogy sok gazda nem vág bele a pályázati pénzek lehívásába. Másrészt az olyan komplexebb projekt előkészítése – amiben építkezés is van –, sok ezer euróba kerülhet, hiszen nemcsak a pályázatírónak kell fizetni, hanem a tervezőnek és a különböző mérések elvégzőinek is. Tehát
‒ fejtette ki Ilyés Szabolcs. Meglátása szerint a romániai gazdák és vállalkozók nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a jogszabályoknak megfelelően működjenek ‒ így inkább nem indítanak egyéni vállalkozást. Mégis érdemes pályázni ‒ állítja a 15 éve projektmenedzsmenttel, pályázatírással foglalkozó szakember. A mezőgazdasági projektjeiket lebonyolító ügyfeleik nagy része újra felkeresi őket, van, akinek már a második, harmadik pályázatát viszik végig.
„Ha az emberek visszatérnek, és újabb fejlesztésekben gondolkodnak, akkor egyértelmű, hogy megéri ebbe fektetni az energiát. Főként annak tükrében, hogy az első pályázat indítása után igen komoly fejlődésen mennek át a gazdaságok.”
Növeli a csíkszeredai helyi rendőrök biztonságát, hogy nemrégiben megjelent egy törvénymódosítás, amely újra lehetővé tette számukra, hogy testkamerát használjanak a munkavégzésük során. A felvett képsorokat hat hónapig kell megőrizniük.
Többtucatnyi tiltakozó gyűlt össze vasárnap este a Temes megyei Bégaszentmihályon a csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú nagyapjának a háza előtt. A tilakozók a fiú büntetőjogi felelősségre vonását követelik a bűnrészessége miatt.
Tavaly decemberben 4 699 559 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4279-cel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2 778 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Igazi kánaán következik a szerzői filmek szerelmeseinek, hiszen az előttünk álló időszakban kerülnek széleskörű moziforgalmazásba a tavalyi fesztiválfilmek, amelyek többségét most, az Oscar-szezonban díjazzák.
Január utolsó hetébe lépve változékony, átmenetileg enyhébb időjárás jellemzi majd az Erdélyi-medencét. A korábbi napok erős fagyai után mérséklődik a hideg, ugyanakkor a hét második felében egyre nagyobb eséllyel számíthatunk csapadékra.
Széles közösséget mozgatott meg a felhívás, amelyben a szívbetegséggel küzdő Dimény István részére indítottak adománygyűjtést. Az erdővidéki férfi gyógyulását számos adakozó támogatása mellett kardiológus szakorvos is segíti.
Köztudott, hogy Kézdivásárhely nemrég felújított ikonikus épületébe a Céhtörténeti Múzeum költözik át. De a Székely Katonanevelde mikor nyílhat meg teljes egészében a nagyközönség előtt? – faggattuk Dimény Attila muzeológust, intézményvezetőt.
Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.
Az országos földfizikai intézet (INCDFP) szakemberei a Richter-skála szerinti 3-asról 3,2-esre módosították a szombat délben Vrancea megyében történt földrengés erősségét.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 11 óra 51 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!