Medvetámadások: esetenként „olcsóbb” az államnak egy emberi sérülés, mint a drága tehenek

– tudtuk meg Szabó Szilárdtól, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi osztályának vezetőjétől. Tavaly ugyan összesen 29 problémás medvét kellett kilőni – ez még hozzáadódik a riasztások számához –, de ezek közül kilenc történt az első félévben, tehát a két esztendő azonos időszakában azonos számú medvekilövés történt.

Az adatokban jól látható, hogy a medveriasztások száma jelentősen megnőtt idén. Az ügynökség illetékese úgy véli, a lakosság körében általánossá vált a gyakorlat, hogy ha megjelenik a medve, rögtön jelentik. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a vadkárok száma csökkent – nagyjából 30 százalékkal –, azaz

A másik ok, hogy a 81-es rendelet alapján a problémás medvék közül sokat kiemeltek az állományból – tette hozzá Szabó Szilárd.

Év eleje óta 52 kárról készült feljegyzés a környezetvédelmi ügynökségnél, a múlt év azonos időszakában viszont már a 81-nél tartottak. A károk összértéke még ennél is nagyobb mértékben csökkent, szinte a fele a múlt évinek: ez 140 ezer lejt jelent az idei első félévben, szemben a tavalyi év első hat hónapjában feljegyzett 253 ezer lejes összértékkel.

Az idei 52 vadkár döntő többségét medvék okozták,

Az összes eset a háziállat-állományt érintette, 83 juhot, 18 szarvasmarhát, 27 kecskét, 2 lovat, 45 háziszárnyast pusztítottak el a nagyvadak, és 42 méhcsalád is felkerült a veszteséglistára.

– tájékoztatott Szabó Szilárd.

A kártérítéseket illetően az ügynökség munkatársa elmondta, a kifizetések márciusig történt károk esetében történtek meg, tehát a 30 napos határidőt továbbra sem tudja tartani a szakminisztérium.

A megtámadottak meg se próbálnak kártérítést kérni

Kártérítési kérelmet egyébként azok is benyújthatnak, akiket medvetámadás ért. A törvény erre 2023 óta ad lehetőséget, azt megelőzően csak hosszas bírósági perek révén kaphattak kártérítést a medvetámadások elszenvedői.

Noha ember elleni medvetámadások történtek az elmúlt években is Hargita megyében – és egy május elején holtan talált idős férfival is medve végezhetett –, ilyen jellegű kártérítési kérelmet sem idén, sem tavaly nem kapott a megyei ügynökség. Ennek oka a kártérítés mértékében keresendő.

A medve által megtámadott emberek kedvét szegi valószínűleg az, hogy az érvényben lévő törvények értelmében

– mondta Szabó Szilárd. „Kimondottan

• csak a munkaképtelenség napjaira számított jövedelmének a kiesését pótolja a kártérítés,

• és kap még egy ekkora összeget, mert erkölcsi kártérítés gyanánt is ugyanazt az összeget kapja meg még egyszer”

– magyarázta. Kitért ugyanakkor arra is, hogy sajnos a megtámadottak általában nem nagy jövedelmű emberek, állattartásban dolgoznak, többüknek hivatalos jövedelme sincs, így esetükben a kártérítést a minimálbér alapján számítanák ki. Lényegében tehát

Szokták is mondani az állattartóknak – hiszen nekik az az első reakciójuk, ha a nyájat megtámadja a medve, hogy megpróbálják „elvenni” tőle a juhot és elűzni a nagyvadat –, hogy nem érdemes kockáztatniuk, mert a juhra a kártérítést előbb-utóbb megkapják, és rosszabbul járnak, ha ők maguk sérülnek meg – reagált felvetésünkre a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa, aki szerint a törvénynek ez a része nem túl jól van megalkotva.