Márton Áront püspökké szentelésétől haláláig kísérte, utána boldoggá avatását támogatja a hívek imája

Nagy érdeklődés övezte az újabb állomáshelyen, ezúttal a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban az Imacsokrok Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből című kiállítás megnyitását szerdán. A megemlékezés résztvevői közül sokan ismertük Isten szolgája, Márton Áron püspököt, ugyanakkor jelen voltak a 20. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencia résztvevői is.

A legendás hírű főpásztor püspökké szentelésének 80. évfordulója alkalmából készült, nagy lelki vetületű emlékkiállítás székelyudvarhelyi megnyitóján Miklós Zoltán múzeumigazgató kifejezte:

amit ezek a dokumentumok felidéznek, az nagyon sok székelyföldi katolikus szívében ott lüktet, és Márton Áron életútja felekezettől függetlenül igazi vezércsillag tud lenni.

Gálfi Árpád polgármester kiemelte: Áron püspök nem csak megvallotta hitét, úgy is látta el a feladatait – hite és tettei összhangban voltak és vallomása szerint: „Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában a börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”

Tamás József püspök reméli, hogy a látottak elgondolkodtatnak azon, amit az emléktárgyak visszatükröznek. Márton Áron boldoggá avatásához fontos lesz, hogy kivilágoljon, mennyire él az emberek szívében, példája vonzó-e. Bízik abban, hogy az emlékkiállítás tárgyi, szellemi és lelki üzenetét sikerül eljuttatni az emberekhez. Áron püspök gondolatát idézve ajánlotta a kiállítást:

Csíki Dénes pápai káplán, kanonok, plébános, Isten szolgája, Márton Áron püspök hajdani titkára olyan történeteket osztott meg és olyan adalékokkal szolgált, amelynek megélője volt a főpásztor mellett avagy amelyeket személyközi kapcsolatukban vele osztott meg a püspök, és talán csak ő lehet az, aki leírja, elmondja azokat. Legyen szó az első, legnehezebb börtönévekről, a személyi és egyházi elöljárói szabadságágától megfosztott, házi őrizetben is folyamatosan lehallgatott, megfigyelt főpap helytállásáról a mindennapokban, avagy az idősödő, betegségekkel küzdő egyháznagy imával kísért életeseményeiről.

Az emlékező többször meghatódva említette, hogy a híveknek az imacsokrokban is rögzített felajánlásai, több ezer ember Istenhez szóló fohászai, mennyire hathatósak voltak – az ima hatása megjött. Minden bizonnyal az egyik leglátványosabb, hogy a legnehezebb börtönökben is életben maradt a szeretett főpásztor.

Az emlékkiállítás felbecsülhetetlen értékű dokumentumairól tételesen beszélt Hegedűs Enikő művészettörténész. Nagyrészt Márton Áron személyes hagyatékának levéltári anyagából valók: a püspökszentelési évfordulóira kapott, lelki csokroknak nevezett, kézzel készített, díszes imafelajánlás-gyűjteményből válogatták.

Másfél millió imádságot, ezernyi böjti napot, kilencedet ajánlottak fel bennük küldőik: plébániai közösségek, az abban az időben betiltott szerzetesrendek tagjai, egyének és sokan mások, köztük gyermekek is.

158 erdélyi helységből valók, ugyanakkor más egyházmegyékből is érkeztek imacsokrok, azaz a múlt századi emlékes füzetek formáját mutató, de szimbólumaikban a püspökhöz illetve az eseményhez méltó szimbólumokkal díszített, jórészt kézzel készült ajándékok.

A kiállításon megtekinthetők a püspöktársak, művészek, a ma is neves kortársak, köztük Domokos Pál Péter, Écsy János, Venczel József, Márk József kézzel írott köszöntői. A tárlaton ugyanakkor látható a püspöki lakosztály néhány tárgya, illetve Isten szolgája, Márton Áron püspök személyes tárgyai. Belenézhetünk, -hallgathatunk a Nagy Zoltán székelyudvarhelyi mérnök, vallástanár által összeállított a Hegy című filmes monográfia Udvarhelyhez köthető tanúinak Áron püspökről szóló vallomásaiba, dokumentumaiba.

A Kovács Gergely, az Isten szolgája, Márton Áron püspök boldoggá avatási ügyének posztolátora által kezdeményezett, a Bernád Rita Magdolna érsekségi főlevéltáros és munkatársai által létrehozott kiállítás december 9-éig lesz megtekinthető Székelyudvarhelyen.