Sok évtizedes levéltári lét után olyan imalánc tárgyi emlékei láttak napvilágot, amelyek átsegítették Márton Áron püspököt a nehéz börtönéveken, házi őrizete öröknek hitt szigorán, ugyanakkor az imádságokat felajánló, a vezeklést, jó cselekedeteket vállaló készítők hitéről és főpásztoruk iránti szeretetéről vallanak. Tekintsük meg együtt!
2019. október 02., 20:292019. október 02., 20:29
2019. október 03., 12:112019. október 03., 12:11
Fotó: Lőrincz Csaba
Sok évtizedes levéltári lét után olyan imalánc tárgyi emlékei láttak napvilágot, amelyek átsegítették Márton Áron püspököt a nehéz börtönéveken, házi őrizete öröknek hitt szigorán, ugyanakkor az imádságokat felajánló, a vezeklést, jó cselekedeteket vállaló készítők hitéről és főpásztoruk iránti szeretetéről vallanak. Tekintsük meg együtt!
2019. október 02., 20:292019. október 02., 20:29
2019. október 03., 12:112019. október 03., 12:11
Fotó: Lőrincz Csaba
Nagy érdeklődés övezte az újabb állomáshelyen, ezúttal a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban az Imacsokrok Márton Áron püspöknek a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjteményéből című kiállítás megnyitását szerdán. A megemlékezés résztvevői közül sokan ismertük Isten szolgája, Márton Áron püspököt, ugyanakkor jelen voltak a 20. Erdélyi Magyar Restaurátor Továbbképző Konferencia résztvevői is.
A legendás hírű főpásztor püspökké szentelésének 80. évfordulója alkalmából készült, nagy lelki vetületű emlékkiállítás székelyudvarhelyi megnyitóján Miklós Zoltán múzeumigazgató kifejezte:
Gálfi Árpád polgármester kiemelte: Áron püspök nem csak megvallotta hitét, úgy is látta el a feladatait – hite és tettei összhangban voltak és vallomása szerint: „Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában a börtön nem szégyen, hanem dicsőség.”
Fotó: Lőrincz Csaba
Tamás József püspök reméli, hogy a látottak elgondolkodtatnak azon, amit az emléktárgyak visszatükröznek. Márton Áron boldoggá avatásához fontos lesz, hogy kivilágoljon, mennyire él az emberek szívében, példája vonzó-e. Bízik abban, hogy az emlékkiállítás tárgyi, szellemi és lelki üzenetét sikerül eljuttatni az emberekhez. Áron püspök gondolatát idézve ajánlotta a kiállítást:
Csíki Dénes pápai káplán, kanonok, plébános, Isten szolgája, Márton Áron püspök hajdani titkára olyan történeteket osztott meg és olyan adalékokkal szolgált, amelynek megélője volt a főpásztor mellett avagy amelyeket személyközi kapcsolatukban vele osztott meg a püspök, és talán csak ő lehet az, aki leírja, elmondja azokat. Legyen szó az első, legnehezebb börtönévekről, a személyi és egyházi elöljárói szabadságágától megfosztott, házi őrizetben is folyamatosan lehallgatott, megfigyelt főpap helytállásáról a mindennapokban, avagy az idősödő, betegségekkel küzdő egyháznagy imával kísért életeseményeiről.
Az emlékező többször meghatódva említette, hogy a híveknek az imacsokrokban is rögzített felajánlásai, több ezer ember Istenhez szóló fohászai, mennyire hathatósak voltak – az ima hatása megjött. Minden bizonnyal az egyik leglátványosabb, hogy a legnehezebb börtönökben is életben maradt a szeretett főpásztor.
Az emlékkiállítás felbecsülhetetlen értékű dokumentumairól tételesen beszélt Hegedűs Enikő művészettörténész. Nagyrészt Márton Áron személyes hagyatékának levéltári anyagából valók: a püspökszentelési évfordulóira kapott, lelki csokroknak nevezett, kézzel készített, díszes imafelajánlás-gyűjteményből válogatták.
158 erdélyi helységből valók, ugyanakkor más egyházmegyékből is érkeztek imacsokrok, azaz a múlt századi emlékes füzetek formáját mutató, de szimbólumaikban a püspökhöz illetve az eseményhez méltó szimbólumokkal díszített, jórészt kézzel készült ajándékok.
Fotó: Lőrincz Csaba
A kiállításon megtekinthetők a püspöktársak, művészek, a ma is neves kortársak, köztük Domokos Pál Péter, Écsy János, Venczel József, Márk József kézzel írott köszöntői. A tárlaton ugyanakkor látható a püspöki lakosztály néhány tárgya, illetve Isten szolgája, Márton Áron püspök személyes tárgyai. Belenézhetünk, -hallgathatunk a Nagy Zoltán székelyudvarhelyi mérnök, vallástanár által összeállított a Hegy című filmes monográfia Udvarhelyhez köthető tanúinak Áron püspökről szóló vallomásaiba, dokumentumaiba.
A Kovács Gergely, az Isten szolgája, Márton Áron püspök boldoggá avatási ügyének posztolátora által kezdeményezett, a Bernád Rita Magdolna érsekségi főlevéltáros és munkatársai által létrehozott kiállítás december 9-éig lesz megtekinthető Székelyudvarhelyen.
Fotó: Lőrincz Csaba
Fotó: Lőrincz Csaba
Fotó: Lőrincz Csaba
Fotó: Lőrincz Csaba
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!