Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:30

Végig hajtottak érte, belőtték a győztes gólt a spanyolok

21:36

Tovább erősödik a Corona, újabb két alapemberrel egyeztek meg

21:01

A polgármestertől is loptak, térfigyelő kamerákkal azonosították be a terménytolvajokat

20:15

Útlezárással járó fakivágás az országút marosvécsi szakaszán

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Ezrek buliztak pénteken is a Vibe Fesztiválon

Márton Áron népéért vállalt élete – énekhangokon

A hit útján a Márton Áron-i példát követve nagyon magasra kell emelnünk tekintetünket

Fotó: Veres Nándor

Nagy idők történelmi, sorsfordító viharai próbálták meg Isten szolgálja Márton Áron püspök jellemét. Átélte az ezeréves magyar keresztény királyság szétdarabolását, a két világháborút, a kommunista rendszer tombolását, az erdélyi legendás bérmakörutakat és a börtönök megalázó nyomorúságát – ezek üzeneteiből nyújtott katartikus zenei élményt szombat este a marosvásárhelyi Mustármag Énekegyüttes a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban.

Molnár Melinda

2019. február 17., 15:522019. február 17., 15:52

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

2012 őszére született a Mustármag Énekegyüttes negyedik saját zeneműve, a Márton Áron főpásztori személyét bemutató Népemért vállalom, amelynek szövegkönyvét a közösség lelki vezetője, Papp László írta, zenéjét pedig Csiszér László és Gyárfás Levente szerezte.

Emberkatedrális

Tamás Barna helyi plébános két Márton Áron-i találkozás emlékét idézte fel a szombati előadás kapcsán. Ilyés Gyula a 20. század kiemelkedő írója az erdélyi főpásztorral való első találkozás után, amikor elköszönt a püspöki iroda igazgatójától, azt mondta: „egy emberkatedrálissal találkoztam”. A másik történetet egy plébános mesélte: egy hivatalnok meglátván egy általa bemutatott iraton Áron püspök kézjegyét, megcsókolta azt, mondván:

egy cellában voltam ezzel az emberrel.

A Népemért vállalom című zenemű alkotói Márton Áron püspökké szentelésnek 80. évfordulóján is arra keresik a kortárs választ, hogy miből épült az „emberkatedrális”. Mi alkotja ezt a rendkívüli szilárd, tiszta egyéniséget? Személyiségének titkát kutatva jutnak el az életet és erőt összegyűjtő hajszálgyökerekig, amelyek Jézusba és a csíki székely lelkivilágába kapaszkodnak.

Fotó: Veres Nándor

Papp László szavaival: „A mű Márton Áron személyén keresztül azt mutatja be, hogy mit jelentett a kommunista időben hinni és a hitért odaadni a vagyont, a szabadságot, az életet. (…) Márton Áron tisztán látott a legínségesebb időkben is. Példája ma is időszerű.” Utat mutató minden ránk maradt mondata – népnevelőként, vezetőként, papként. „Márton Áron Erdélyben töltötte be azt a hiteles főpásztori, bátor hitvallói hivatást, ami alapján

a nép élő mártírként, szentként zárja szívében addig is, amíg Róma elkészül a hivatalos szentté avatási eljárással.”

Életútállomások

A zenemű „leás a romba dőlt csíki, székely lelkiség omladékai alá, és keresi a rejtőző kincset – azt a beomlott forrást, amely egy emberöltővel ezelőtt még bámulatos erővel és tisztán tört felszínre Áron püspök alakjában, mint Székelyföld borvízforrásai” – vallják létrehozói.

Márton Áron a háború szörnyű megpróbáltatásaiból, a harctérről került haza Csíkszendomokosra, és ezek ellenére is erős hittel vállalta a papi hivatást. Az emberkatedrális a szülőföld értékeinek, csíki székely lelkiségéből és a Jézus Krisztussal való mély kapcsolatból épül fel. E megingathatatlan jellem és nagy tudás mögött komoly önnevelés, önképzés és ritka akaraterő állt.

A vetített képek és a zene szárnyán járhattuk be a meghatározó helyszíneket: Csíkszentdomokost, Pásztorbükköt, Csíksomlyót. A zenemű felidézte azt a légkört, amit a háború, a püspökké szentelés, a börtön, az ünneplő néptömeg magával hordozhatott. Erős szimbólumokra épít a Népemért vállalom. Az első Pásztorbükk, ahol megölték Báthory Endre bíborost. A legenda úgy tartja, ezen a helyen

az emberi bűn elvett egy püspököt, de Isten újat támasztott helyette: háromszáz évvel később megszületett Márton Áron.

A Jézus-hágó az a meredek keresztút, amely a Somlyó-hegyre visz fel: a Krisztushoz ragaszkodó, bűnbánó búcsúsok térden állva tették meg ezt az utat. A Salvator-kápolnát a szentimrei diadal emlékére emelték, ma a tiszta, érett hit tükre. Boltozatának felirata az itt lakó népeket a legnagyobb tragédiából is kivezette: „Imádunk Isteni Salvator! / Szent harcot harcol e tábor, / mert aki szívből imád, / kivívja égi honát!”

Fotó: Veres Nándor

Ugyanakkor szimbólumként megjelenik a keresztfa, amely Székelyföld minden jelesebb helyén a népnek Krisztushoz való ragaszkodását mutatja; a bérci fenyő, amely kopár körülmények között is megél, kapaszkodik és rendületlen: inkább kettétörik, de meg nem hajlik a viharokban. Tovább megjelenik a zeneműben a fényes nap mint a legősibb magyar, székely jelkép. Aztán a fehér ló motívum – a magyar vezérek, királyok fehér lovon jelentek meg a nép előtt. Áron püspököt Gyimesben a csángók fehér lóra ültették, ezen ment át a csíksomlyói búcsúra. A galamb is feltűnik mint a Szentlélek jelképe; a műben az egyházi rend felvételére, a Szentlélek rendkívüli hatalommal, karizmákkal való megajándékozására utalnak általa.

Üzenetek

A zenemű központi üzenete: belegyökerezni Jézus Krisztusba; a szülőföld megtisztított, éltető örökségébe; megismerni, megbecsülni mindazt, amit ez a táj az emberi kapcsolatokkal együtt hordoz, mert ez többet ér a világ minden pénzénél. Ebből a „készletből” gazdálkodott Márton Áron. Mindez ma még nekünk is rendelkezésünkre áll. Ragaszkodni kell a szellemi, erkölcsi tőkéhez, a saját anyagi javakhoz, a földhöz, az erdőkhöz, a hithez, a szülőföldhöz. Meg kell becsülnünk mindent, hogy életünk legyen ezen a földön!

Székelyudvarhelyen Márton Áron Veress Árpád hangján, édesanyja Madaras Ildikó és édesapja Páll Áron hangján szólalt meg. A pásztorleány Budai Ildikó, a felszegi leányt Pista Mónika, a fegyőr és kommunista Csongor István volt. A kórust Mezei Ildikó tanította be. Közreműködött a helyi egyházközség gyermekszkólája.