Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:47

Sikaszó, Ivómezeje, Maroshévíz – a közös bennük, hogy mindhárom településen medvét láttak

22:32

Döntetlennel tért vissza Románia kispadjára Gheorghe Hagi

21:51

Újra behívót kapott a női korosztályos válogatottba az FK Csíkszereda középpályása

21:43

A Nobel-vacsorák kulisszatitkairól is beszélt Krasznahorkai László Marosvásárhelyen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Elhunyt Kurkó Árpád vállalkozó

Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba

Csődbe ment egy textilipari cég, hetvenen veszítik el állásukat Székelykeresztúron

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Őrizetbe vette a rendőrség a tanítónőt a tízéves diákkal kialakult konfliktusa után

Medvét etetett, megharapta a nagyvad, majd meg is bírságolták – videóval

Tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, egy ember megsérült

Nem vezetheti Barti az RMDSZ gyergyószéki szervezetét

Márton Áron népéért vállalt élete – énekhangokon

A hit útján a Márton Áron-i példát követve nagyon magasra kell emelnünk tekintetünket

Fotó: Veres Nándor

Nagy idők történelmi, sorsfordító viharai próbálták meg Isten szolgálja Márton Áron püspök jellemét. Átélte az ezeréves magyar keresztény királyság szétdarabolását, a két világháborút, a kommunista rendszer tombolását, az erdélyi legendás bérmakörutakat és a börtönök megalázó nyomorúságát – ezek üzeneteiből nyújtott katartikus zenei élményt szombat este a marosvásárhelyi Mustármag Énekegyüttes a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban.

Molnár Melinda

2019. február 17., 15:522019. február 17., 15:52

2012 őszére született a Mustármag Énekegyüttes negyedik saját zeneműve, a Márton Áron főpásztori személyét bemutató Népemért vállalom, amelynek szövegkönyvét a közösség lelki vezetője, Papp László írta, zenéjét pedig Csiszér László és Gyárfás Levente szerezte.

Emberkatedrális

Tamás Barna helyi plébános két Márton Áron-i találkozás emlékét idézte fel a szombati előadás kapcsán. Ilyés Gyula a 20. század kiemelkedő írója az erdélyi főpásztorral való első találkozás után, amikor elköszönt a püspöki iroda igazgatójától, azt mondta: „egy emberkatedrálissal találkoztam”. A másik történetet egy plébános mesélte: egy hivatalnok meglátván egy általa bemutatott iraton Áron püspök kézjegyét, megcsókolta azt, mondván:

egy cellában voltam ezzel az emberrel.

A Népemért vállalom című zenemű alkotói Márton Áron püspökké szentelésnek 80. évfordulóján is arra keresik a kortárs választ, hogy miből épült az „emberkatedrális”. Mi alkotja ezt a rendkívüli szilárd, tiszta egyéniséget? Személyiségének titkát kutatva jutnak el az életet és erőt összegyűjtő hajszálgyökerekig, amelyek Jézusba és a csíki székely lelkivilágába kapaszkodnak.

Fotó: Veres Nándor

Papp László szavaival: „A mű Márton Áron személyén keresztül azt mutatja be, hogy mit jelentett a kommunista időben hinni és a hitért odaadni a vagyont, a szabadságot, az életet. (…) Márton Áron tisztán látott a legínségesebb időkben is. Példája ma is időszerű.” Utat mutató minden ránk maradt mondata – népnevelőként, vezetőként, papként. „Márton Áron Erdélyben töltötte be azt a hiteles főpásztori, bátor hitvallói hivatást, ami alapján

a nép élő mártírként, szentként zárja szívében addig is, amíg Róma elkészül a hivatalos szentté avatási eljárással.”

Életútállomások

A zenemű „leás a romba dőlt csíki, székely lelkiség omladékai alá, és keresi a rejtőző kincset – azt a beomlott forrást, amely egy emberöltővel ezelőtt még bámulatos erővel és tisztán tört felszínre Áron püspök alakjában, mint Székelyföld borvízforrásai” – vallják létrehozói.

Márton Áron a háború szörnyű megpróbáltatásaiból, a harctérről került haza Csíkszendomokosra, és ezek ellenére is erős hittel vállalta a papi hivatást. Az emberkatedrális a szülőföld értékeinek, csíki székely lelkiségéből és a Jézus Krisztussal való mély kapcsolatból épül fel. E megingathatatlan jellem és nagy tudás mögött komoly önnevelés, önképzés és ritka akaraterő állt.

A vetített képek és a zene szárnyán járhattuk be a meghatározó helyszíneket: Csíkszentdomokost, Pásztorbükköt, Csíksomlyót. A zenemű felidézte azt a légkört, amit a háború, a püspökké szentelés, a börtön, az ünneplő néptömeg magával hordozhatott. Erős szimbólumokra épít a Népemért vállalom. Az első Pásztorbükk, ahol megölték Báthory Endre bíborost. A legenda úgy tartja, ezen a helyen

az emberi bűn elvett egy püspököt, de Isten újat támasztott helyette: háromszáz évvel később megszületett Márton Áron.

A Jézus-hágó az a meredek keresztút, amely a Somlyó-hegyre visz fel: a Krisztushoz ragaszkodó, bűnbánó búcsúsok térden állva tették meg ezt az utat. A Salvator-kápolnát a szentimrei diadal emlékére emelték, ma a tiszta, érett hit tükre. Boltozatának felirata az itt lakó népeket a legnagyobb tragédiából is kivezette: „Imádunk Isteni Salvator! / Szent harcot harcol e tábor, / mert aki szívből imád, / kivívja égi honát!”

Fotó: Veres Nándor

Ugyanakkor szimbólumként megjelenik a keresztfa, amely Székelyföld minden jelesebb helyén a népnek Krisztushoz való ragaszkodását mutatja; a bérci fenyő, amely kopár körülmények között is megél, kapaszkodik és rendületlen: inkább kettétörik, de meg nem hajlik a viharokban. Tovább megjelenik a zeneműben a fényes nap mint a legősibb magyar, székely jelkép. Aztán a fehér ló motívum – a magyar vezérek, királyok fehér lovon jelentek meg a nép előtt. Áron püspököt Gyimesben a csángók fehér lóra ültették, ezen ment át a csíksomlyói búcsúra. A galamb is feltűnik mint a Szentlélek jelképe; a műben az egyházi rend felvételére, a Szentlélek rendkívüli hatalommal, karizmákkal való megajándékozására utalnak általa.

Üzenetek

A zenemű központi üzenete: belegyökerezni Jézus Krisztusba; a szülőföld megtisztított, éltető örökségébe; megismerni, megbecsülni mindazt, amit ez a táj az emberi kapcsolatokkal együtt hordoz, mert ez többet ér a világ minden pénzénél. Ebből a „készletből” gazdálkodott Márton Áron. Mindez ma még nekünk is rendelkezésünkre áll. Ragaszkodni kell a szellemi, erkölcsi tőkéhez, a saját anyagi javakhoz, a földhöz, az erdőkhöz, a hithez, a szülőföldhöz. Meg kell becsülnünk mindent, hogy életünk legyen ezen a földön!

Székelyudvarhelyen Márton Áron Veress Árpád hangján, édesanyja Madaras Ildikó és édesapja Páll Áron hangján szólalt meg. A pásztorleány Budai Ildikó, a felszegi leányt Pista Mónika, a fegyőr és kommunista Csongor István volt. A kórust Mezei Ildikó tanította be. Közreműködött a helyi egyházközség gyermekszkólája.